Hadinapló – Ukrajnai helyzetkép a háború 140. napján
Sziverszk és Szlavjanszk áll az orosz fókuszban. Nyugatról újabb csomag szovjet eredetű – meg modernebb – nehézfegyver érkezhet Ukrajnába. Továbbra is aktívak az ukrán partizánok. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép a 140. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalója. Szerzők: Krzysztof Nieczypor, Jadwiga Rogoża, Sławomir Matuszak. Fordította: Zeöld Zsombor.
A legfontosabbak röviden:
- Az orosz hadsereg tevékenységének fókuszában Sziverszk és Szlavjanszk áll.
- Nyugatról újabb csomag szovjet eredetű nehézfegyver érkezhet Ukrajnába, illetve ennél modernebbek is.
- Továbbra is aktívak az ukrán partizánok.
- Változott az orosz állampolgársági törvény.
- Az Azovsztal gyárat is birtokló Rinat Ahmetov kivonul az ukrán médiapiacról.
Részletes helyzetkép:
Harkivtól északra, Prudjanka [Прудянка], Cupivka [Цупівка], Veliki Prohodi [Великі Проходи] és Dementijivka [Дементіївка] térségében intenzív harcok folynak – utóbbiból az ukránok sikerrel verhetik vissza az ellenség pár nap óta tartó támadását. Az orosz hadsereg folytatja a Harkiv elleni tüzérségi és rakétatámadásokat: támadják a város északkeleti részén található ipari- és lakónegyedeket, az elővárosokat (Ruszka Lozova [Руська Лозова], Ruszki Tiski [Руські Тишки], Cserkaszki Tiski [Черкаські Тишки], Kutuzivka [Кутузівка], Bobrivka [Бобрівка]), illetve Harkiv, Szumi és Csernyihiv megyék államhatár menti területeit (többek között Zolocsivot [Золочів], Szlatinét [Слатине], Novét [Нове], Rubizsnét [Рубіжне]; Dorosivkát, Hrabovszkét [Грабовське], Vovkivkát [Вовківка], Pokrovkát [Покровка]; Mikolajivkát [Миколаївка], Karpovicsit [Карповичі]).
Az agresszor az Izjumtól keletre és délkeletre fekvő településeket (Csepiljt [Чепіль], Velika Komisuvahát [Велика Комишуваха], Barvinkovét [Барвінкове], Dibrovnét [Дібровне]) is lövi – ez arra utalhat, hogy megpróbálja megakadályozni az ukrán hadsereg, illetve az ukrán tüzérség az Izjumot Szlavjanszkkal összekötő M03-as autóút irányába kifejtett ellentámadását és tüzérségi tevékenységét. Az oroszok arra törekednek, hogy ezt az utat Szlavjanszk északnyugati körbezárásához ellenőrzésük alá vonják: harcok folynak Dovhenyke [Довгеньке], Krasznopillja [Краснопілля], Mazanivka [Мазанівка], Ivanivka [Іванівка], Dolina [Долина] és Kuruljka [Курулька] térségében. Miután egy pár napig Szlavjanszktól északkeletre (a Szerebrjanka–Hrihorivka–Bilohorivka [Серебрянка–Григорівка–Білогорівка] vonalon) csökkent a harcok intenzitása, az agresszor Verhnjokamjanszke [Верхньокам’янське] irányában újrakezdte a támadást. A művelet célja a Sziverszk feletti ellenőrzés megszerzése, a támadás kiterjesztése a Donyec folyó mentén, s következő lépésben Szlavjanszk körbezárása északi és keleti irányból.
A Bahmuttól keletre lévő településeken intenzív összecsapások folynak: az ukrán vezérkar szerint a védőknek sikerült Versinában [Вершина], Veszela Dolinában [Весела Долина], Pokrovszkében [Покровське], Jakovlivkában [Яковлівка] és Kodemában [Кодема] visszaverni a támadásokat; az orosz tájékoztatás szerint hadseregük akár Szoledar [Соледар] határáig is elérhetett. Az orosz diverzáns-hírszerzőcsoportok tevékenysége illetve a tüzérségi, rakéta- és légitámadások intenzitása megnőtt Donyeck megye Kijev ellenőrzése alatt maradt részében, illetve Zaporizzsja, Dnyipropetrovszk, Herszon és Mikolajiv megyékben a teljes frontvonal mentén. Odesszát, Mikolajivot, Zaporizzsját és Vinnicját rakétákkal lőtték.
Az ukrán hadsereg a legutolsó három napban bizonyította a Nyugatról beszerzett modern fegyverek hatékonyságát, precíziós támadásokat végrehajtva számos lőszerraktár (többek között Donyeck megyében a megyeszékhelyen, Makijivkában [Макіївка], Horlivkában [Горлівка], Herszon megyében Herszonban, Csornobajivkában [Чорнобаївка], Tokmakban, Csaplinkában [Чаплинка], Tavrijszkban [Таврійськ], Csarivnében [Чарівне], illetve Zaporizzsja megyében Tokmakban) és katonai (a luhanszki légvédelmi főparancsnokság, illetve a herszoni) bázis ellen.
A német kormány azon katonai felszerelésről hozott nyilvánosságra listát, amelyet átadtak és átadhatnak az ukrán hadseregnek. A publikált anyagból kiderül, hogy Németország kötelezte magát többek között 30 Gepard harckocsi, 54 M113 páncélozott szállítójármű, három Panzerhaubitze 2000 önjáró löveg átadására. Az eszközök átadásának határidejét nem határozták meg, azonban Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter a július 12-i, német partnerével folytatott megbeszélése után arról tájékoztatott, hogy „hamarosan jó hírek várhatók” ebben az ügyben. Szlovénia miniszterelnöke bejelentette, hogy várakozásai szerint a nyár végéig megszületik a megállapodás azon, jelenleg a szlovén hadsereg felszerelését képező T–72-es harckocsik ukrajnai átadásáról, amelyekért cserébe Németország Leopard harckocsikat ad át. Spanyol sajtóinformációk szerint Madrid döntést hozott 10 Leopard 2A4 harckocsi és 20 darab M113 páncélozott szállítójármű átadásáról. Ezen járművek korszerűsítését és átalakítását azokból az EU-s forrásokból finanszírozhatták, amelyeket Ukrajnának az Európai Békekeret keretében adtak át.
Július 11-én Vlagyimir Putyin elnök olyan rendeletet adott ki, amely minden ukránra kiterjeszti az orosz állampolgárság egyszerűsített megszerzését. A rendelet előző, 2019-es változata ilyen eljárást az ún. Donyecki és Luhanszki Népköztársaságok lakossága számára biztosított, s ez év májusában a rendelet alanyaivá váltak Herszon és Zaporizzsja megyék lakosai is. A szabályozás az eddigi kötelező feltételeket (ötéves oroszországi tartózkodás, az országban jövedelemforrás megléte, illetve az orosz nyelvtudást igazoló vizsga pozitív eredménye) törli el. Az új szabályok árvákra, a gondozó nélküli gyermekekre, illetve cselekvőképtelen személyekre is vonatkozhatnak.
Szergej Nariskin, Oroszország Külföldi Hírszerző Szolgálatának igazgatója kijelentette, hogy Lengyelország módszeresen készíti elő Nyugat-Ukrajna területének elfoglalását, s saját tevékenységét megpróbálja Ukrajna európai szomszédjai (beleértve ebbe Magyarországot és Romániát) kollektív elköteleződésének álcája mögé rejteni. Varsó azzal számolhat, hogy a szembenállás körülményei között ezt Kijev, Washington és Moszkva nem fogja észrevenni, s a diplomáciai rendezés fázisában a felek kénytelenek lesznek „a lengyel expanziót” tényként elismerni.
Az orosz védelmi tárca bejelentette, hogy Ukrajna teljes megszállt területén már „újjáalakult” az önkormányzati közigazgatási rendszer. A hatóságok, az élelmiszer-ellátás és a közszolgáltatások működhetnek, az infrastruktúrát újjáépítik. A bábközigazgatás munkája az orosz hadsereg ellenőrzése alatt folyik, ezeken a területeken harci járőrözést hajtanak végre.
Az elfoglalt területeken rendszeresen követnek el merényleteket az oroszokkal együttműködő köztisztviselők ellen – csak a legutolsó napokban megölték Jevhen Junakovot, Harkiv megye elfoglalt részében található Velikij Burluk [Великий Бурлук] „közigazgatásának vezetőjét”, de volt sikertelen merényletkísérlet Herszon megye „közigazgatási vezetője”, Volodimir Szaldo ellen, illetve rálőttek Melitopol „közigazgatási vezetője”, Andrij Szihuta hivatali épületére. Vlagyimir Rogov, Zaporizzsja megye kollaboráns közigazgatásának tagja kijelentette, hogy a merényleteket Volodimir Zelenszkij elnök személyes utasítására hajtották végre.
Az ukrán Belügyminisztérium adatai szerint a rendőrök (végrehajtva a márciusban életbe lépett, a háborús időkben a kollaboránsok elleni harcról szóló törvényt) több mint 900 büntetőeljárást indítottak, s minden nap körülbelül tíz új eljárást kezdeményeztek. Bíróság elé összesen 163 főt állítottak – sok bírósági meghallgatást azonban távollétben tartanak meg, mivel a gyanúsítottak többsége az ideiglenes megszállt területeken tartózkodik. A kollaboráció leginkább elterjedt formája közé tartozik a megszálló hadseregének nyújtott segítség, az orosz propaganda terjesztése és a megszálló hatóságok oldalán való önkéntes szerepvállalás.
Ukrajna Védelmi Minisztériumának Hírszerzési Főigazgatósága úgy becsüli, hogy Oroszországnak nem sikerül a stratégiai céljait (Ukrajna egész területének elfoglalását) elérni – ezért jelenleg az elfoglalt területek annektálására készül. Az ukrán titkosszolgálat szerint az orosz parlament, kormány és egyéb szervek lépéseket tesznek arra, hogy az ideiglenesen megszállt területeket integrálják az orosz politikai és gazdasági térbe – a többi között ál-népszavazás megszervezését készítik elő Donyeck, Luhanszk és Herszon megyében.
Július 13-án Isztambulban az ENSZ részvételével találkozóra került sor Ukrajna, Oroszország és Törökország védelmi minisztériumai képviselői között, s előzetes megállapodás született a Fekete-tengeren található ukrán kikötőkből bonyolított gabonakivitel számára nyitandó folyosókról. A felek megállapodtak arról, hogy az ENSZ égisze alatt Isztambulban koordináló központot hoznak létre. Zelenszkij elnök kijelentette, hogy a tárgyalásokon sikerült „valamennyi előrehaladást” elérni. A felek a következő héten találkozhatnak újra annak érdekében, hogy tisztázzák a feltételeket, és esetlegesen aláírják a megállapodást.
A 9 milliárd eurós csomag keretében az Európai Unió Tanácsa jóváhagyta annak az egymilliárd eurós makrofinanszírozási segélynek a folyósítását Ukrajna számára, amelyet az Európai Bizottság készített elő májusban. A többi forrást egyetlen, nyolcmilliárd eurós részletben utalhatják majd át a következő hónapokban. Július 12-én Ukrajna támogatás formájában 1,7 milliárd dollárt kapott a Világbanktól és az USAID-től (az amerikai nemzetközi fejlesztési ügynökségtől). A pénzügyi tárca szerint júliusban Ukrajna összesen 4,4 milliárd dollárt vár külföldi pénzügyi segítségként kölcsönök és támogatások formájában.
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) közzétette annak a felmérésnek az eredményét, amelyből kiderül: a háború kezdete óta külföldre távozott ukránok 65 százaléka tervez abban az országban maradni, ahol tartózkodik, s további 9 százalék akar más országba költözni
(legtöbben Németországba – 33 százalék, Csehországba – 7 százalék és Kanadába – 5 százalék). A megkérdezettek 16 százaléka szándékozik Ukrajnába visszatérni a következő két hónapban – azonban nagy többségük pusztán egy bizonyos időtartamra: abból a célból, hogy családtagjaikkal találkozzanak. Az UNHCR becslései szerint az országot február 24-e után elhagyó 8,8 millió ukránból 5,6 millió marad a határokon kívül. A legtöbb menekült (1,2 millió) Lengyelországban, Németországban (900 ezer), Csehországban (391 ezer), Törökországban (150 ezer) és Olaszországban (150 ezer) regisztrálta magát.
Július 11-én Ukrajna leggazdagabb üzletembere, Rinat Ahmetov közleményt adott ki: ebben lemond a médiaüzletágáról. Az oligarcha tulajdonában lévő SCM holding részét képező Media Group Ukraine (MGU) az állam javára lemondott minden műsorszórási koncessziójáról, és felfüggesztette a tulajdonába tartozó internetes portálok működését. Ahmetov saját döntését az ún. oligarchákról szóló törvény életbe lépésével indokolta, amely szerint az oligarchák kilétét meghatározó négy feltétel egyike a médiatulajdon. Július 12-étől az MGU tévéadói leállították saját tartalmaik sugárzását, és magukat az ún. „telemaratonra” (a legnagyobb tévécsatornák közös sugárzására) korlátozzák. A csoportba tartozik között Ukrajna legnépszerűbb tévéadója, az Ukrajna 24 hírcsatorna, illetve számos tematikus csatorna.
Az OSW szakértőinek kommentárja:
- Az utolsó napokban a frontvonal mentén a katonai tevékenység állóháborús jelleget öltött – ez legnagyobb valószínűség szerint az orosz lőszerraktárak és katonai bázisok ellen elkövetett sikeres ukrán tüzérségi támadások következménye. Ezen sikerek azonban nem jelentik azt, hogy a Donyeck megye Kijev ellenőrzése alatt maradt részének elfoglalására összpontosító ellenséges támadást véglegesen meg lehet állítani. Az orosz hadsereg személyi állományának feltöltésével kapcsolatos problémákról (köztük például arról a szükségről, hogy nyugdíjaskorú katonákat, börtönbüntetésüket töltőket soroznak vagy orosz régiókban önkéntes egységeket állítanak fel) szóló jelentések ellenére a támadó felszerelés- és számbeli fölénye lehetővé teszi a hosszútávú, az ukrán állam katonai és gazdasági potenciáljának kimerítésével számoló katonai tevékenységet.
- Kijev folytatja erőfeszítéseit, hogy növelje a nyugati katonai felszerelés-szállításokat – felhasználva azt az érvet, hogy azt hatásosan használja ki a harcmezőn. A Nyugat katonai segítsége kulcsfontosságú lehet abban, hogy az ukrán hadsereg a felszerelés egyre nagyobb elhasználódásának és a megszállóval folytatott harcban elszenvedett veszteségek fényében továbbra is folytatni tudja a harcot (ebben az összefüggésben különösen fontos lesz a következő, negyedik találkozója az ún. „Ramstein 4”-koalíciónak, amely az Ukrajnát támogató államokból áll, s amelyet július 20-ára terveznek). Az Ukrajnának nyújtott nyugati segítséggel szemben az elmúlt napokban az orosz propaganda aktivitásának lehetséges megnövekedése áll. Ezzel arra törekszenek, hogy meggyőzzék a közvéleményt: a nyugati fegyvereket polgári létesítmények elleni támadásokra használják fel, illetve lehetséges, hogy azokat a „feketepiacon” adják el. Ezen tevékenység célja egy olyan meggyőződés kialakítása a nyugati államokban, hogy a segélynek káros következményei vannak, s szükséges annak leállítása.
- Az orosz fél azt a benyomást próbálja kelteni, hogy ellenőrzést gyakorol az elfoglalt területek felett: bejelenti az Oroszországgal szemben lojális helyi közigazgatás felállítását, az élet normalizálódását, illetve az annexió és a lakosság orosz útlevéllel való ellátásának előkészítését. Valójában azonban az ál-népszavazások előkészítése egyhelyben toporog, mivel az orosz hadsereg nem pusztán az ukrán diverzánsok elleni harccal foglalatoskodik, hanem a kollaboráns hatóságok irányításával – míg maguk a kollaboránsok attól tartanak, hogy az ukrán partizánok képviselőik ellen merényletet követnek el.
- Az oligarchákról szóló törvény végrehajtása a hét feltétel közül az egyik, amely lehetővé teszi Ukrajna számára a csatlakozási tárgyalások megkezdését az EU-val. Formálisan a dokumentum május 7-én lépett életbe, azonban Zelenszkij csak június 29-én írta alá azt a rendeletet, amely az oligarchák adatbázisának létrehozásáról rendelkezett. Július 13-án Olekszij Danilov, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (NVT) titkára arról tájékoztatott, hogy az adatbázis készen van. Az NVT oligarchaként azon személyeket ismerheti el, akik az alábbi négy feltételből hármat kimerítenek: 1) befolyással bírnak a médiára; 2) több mint 89 millió dollár vagyonnal rendelkeznek; 3) befolyással bírnak a politikai életben; illetve 4) monopóliummal rendelkeznek a gazdasági szférában. Ahmetovnak a médiából való kivonulásról szóló döntése teljes mértékben meglepetés volt, az amögött meghúzódó motiváció továbbra sem világos. A saját médiáról lemondás nem garantálja, hogy Ahmetov nem kerül bele az oligarcha-adatbázisba, mivel a törvény két feltételét kimeríti, s a politikai befolyásra vonatkozó rendelkezést széleskörűen is lehet értelmezni. A műsorszórási engedély visszaadása nem jelenti, hogy az állam az MGU-hoz tartozó tévécsatornákba bevonul – a tulajdon és a szerzői jogok az MGU tulajdonában maradnak. Elképzelhető, hogy a lemondás mögött pénzügyi okok voltak: az MGU 2021-ben 34 millió dollár veszteséget jegyzett, s a háború kitörése óta a reklámbevételek 98 százalékkal csökkentek. Mindezen túlmentően Ahmetov (ugyanúgy, ahogy más oligarchák is) elvesztette befolyását a sugárzott tartalom mint politikai eszköz felett – mivel a legnagyobb tévécsatornák ugyanazt az adást kezdték sugározni.
Az OSW-elemzések magyar fordításai április 25-től kizárólag a Válasz Online felületén jelennek meg. Az erről szóló információkat itt olvashatja, a háború kitörése óta kiadott elemzések magyar változatát pedig itt találja.
Az OSW a 2022. július 11-ével kezdődő héttől nyári működésre áll át, ami a Hadinaplók közlésére is hatással van: ettől kezdve heti két alkalommal jelentetnek meg összefoglalót. Mi is folytatjuk – azokon a napokon, amikor van lengyel nyelvű anyag, a fordítást továbbra is megtalálják a Válasz Online-on.
Nyitókép: az ukrán Hartia zászlóalj katonája a Harkiv közelében húzódó frontvonalon 2022. július 12-én (fotó: MTI/AP/Jevhen Maloletka)
