Hadinapló – Ukrajnai helyzetkép a háború 130. napján

·2022.07.04

Elesett Liszicsanszk, áttörtek az oroszok a Donbaszban. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép a 130. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalója. Szerzők: Andrzej Wilk, Jadwiga Rogoża, Sławomir Matuszak. Fordította: Zeöld Zsombor.

Az OSW a 2022. július 4-ével kezdődő héttől nyári működésre áll át, ami a Hadinaplók közlésére is hatással van. A július 4–8-i héten három alkalommal, hétfőn, szerdán és pénteken jelentetnek meg összefoglalót, utána pedig hetente két alkalommal. Mi is folytatjuk – azokon a napokon, amikor van lengyel nyelvű anyag, a fordítást továbbra is megtalálják a Válasz Online-on.

A legfontosabbak röviden:

  • Elesett Luhanszk megye utolsó ukrán kézen lévő városa, a napok óta heves ostrom alatt álló Liszicsanszk
  • Az orosz erők a következő ukrán védvonalat támadják
  • Az ukrán politikai-hírszerzési vezetés egy augusztusi ukrán ellentámadással számol
  • További tüzérségi eszközök (indítóállások, lőszer) érkeznek Ukrajnába.
  • Az ukrán tüzérség egyes esetekben sikerrel támadta az ellenség hátában (még ukrán területen) lévő létesítményeket
  • Júniusban növekedett az ukrán mezőgazdasági export – ez összesen 2,7 millió tonnára rúgott
A frontvonal a Donyec medencéjében Liszicsanszk és környéke elfoglalása után (forrás: Militaryland)

Részletes helyzetkép:

Az ukrán erőket Luhanszk megyében az utolsó állásaikból is kiverték. A Donyec folyón való átkelést, illetve a Liszicsanszk ellen délről és északról is végrehajtott támadást követően az oroszok mind a várost, mind a Liszicsanszkot Donyeck megyével összekötő csomóponti településeket (a Luhanszk megyében található Bilohorivkát [Білогорівка], Zolotarivkát [Золотарівка] és Verhnjokamjankát [Верхньокам’янка]) elfoglalták.

Az offenzíva nyugati irányban folytatódik a Sziverszk–Bahmut–Horlivka [Сіверськ–Бахмут–Горлівка] vonal mentén. Harcok folynak egyrészt Bahmuttól északkeletre (Szpirne és Beresztove falvakban) és keletre (Klinovében), illetve a várostól délre (Majorszk), másrészt a Szlavjanszktól északra fekvő települések (Bohorodicsne, Dolina és Mazanivka [Мазанівка]) feletti ellenőrzésért. Ukrán források szerint a védők újabb rohamot verhettek vissza 1) Donyecktől nyugatra, Marjinka–Novomihajlivka–Pobjeda [Мар’їнка–Новомихайлівка–Побєда] környékén, 2) Harkivtól északra (Prudjanka [Прудянка] és Dementijvka–Kocsubejivka [Дементіївка–Кочубеївка]) térségében, valamint 3) Herszon megye közigazgatási határa mentén Mikolajiv és Krivij Rih irányában (Mirnénél [Мирне], illetve Ivanivkánál [Іванівка] és Potyomkinénél [Потьомкине]).

A délkeleti fronton a helyzet alapvetően változatlan (forrás: Militaryland)

Az orosz légierő és tüzérség a harcérintkezési vonal mentén folyamatosan támadja az ukrán hadsereg állásait és hátát. Nőtt a Szlavjanszk és Kramatorszk elleni támadások intenzitása (főleg a rakétatüzérség bevetése miatt). A Donbaszon kívül a fő célpontok továbbra is Harkiv, Mikolajiv, a Krivij Rihtől és Zaporizzsjától délre található települések, illetve Csernyihiv és Szumi megyék államhatár menti járásai maradtak. Manőverező robotrepülőgépek csapódtak be Mikolajivban, a Dnyipropetrovszk megyében fekvő Pavlohradban [Павлоград], illetve Odessza környékén.


A védők sporadikus tüzérségi tűzzel és bombázásokkal válaszoltak – támadva többek között a megszállt Melitopolban található repülőteret és az egyik katonai létesítményt, illetve a Melitopol és Tokmak [Токмак] között fekvő Ljubimivkában [Любимівка] lévő vasúti hidat. A létesítményeket nagy valószínűség szerint a Zaporizzsja térségében működtetett amerikai HIMARS rakéta-sorozatvetők rombolták le. Volodimir Zelenszkij elnök közleménye szerint az ukrán hadsereg Harkiv és Herszon megyékben, illetve a tengerparton előrenyomul – példaként erre a Kígyó-szigetet hozta fel. Kirilo Budanov, Ukrajna Védelmi Minisztériuma Hírszerzési Főigazgatóságának vezetője részleteket nem közölve azt mondta, hogy augusztusra várhatóak Ukrajna első győzelmei, melyek az Oroszország elleni háborúban fordulópontot jelentenek majd.

Az amerikai védelmi minisztérium közölte, hogy a 14. katonai segélycsomagban összesen 820 millió dollár értékben két NASAMS légvédelmi rendszer-indítóállás, a HIMARS kilövőhöz további rakéták, akár százötvenezer 155 mm-es tüzérségi lőszer, illetve négy tüzérségi radar található. A Pentagon azt is fontolgatja, hogy Ukrajnába olyan ellenőröket küld, akik az USA által átadott fegyverek felhasználását felügyelik. Az ausztrál kormány az ukrán hadseregnek további 100 millió dollár értékben kíván katonai-technikai segítséget, 14 páncélozott szállítójárművet (nem jelezték, milyen típusút) és 20 Bushmaster páncélozott gépjárművet átadni (utóbbiból Ukrajna eddig 40 járművet kapott).

Oroszországból újabb jelzések érkeznek arról, hogy Herszon megyét hamarosan az Oroszországi Föderációhoz csatolják. Olga Kovitidi orosz szenátor, az Alkotmányos Jogalkotási Bizottság tagja kijelentette: a megye Oroszországba olvasztásának minden jogi és történelmi alapja megvan (a Herszoni kormányzóság az Orosz Birodalom része volt, Mikolajiv, Odessza, Dnyipropetrovszk megyékkel és Transznyisztria egy részével egyetemben). Úgy értékelte, hogy ez a terv Herszon megye lakosságának „széleskörű támogatását” élvezi, s az orosz állampolgárság megszerzésére irányuló „vágyukat” az orosz törvények is elismerik. Az ukrán katonai hírszerzés vezetője, [Kirilo] Budanov megerősítette, hogy Herszon megyében szeptember 11-én „népszavazást” terveznek az oroszok, s úgy értékelte: az oroszok a megszállt területek annektálására készülnek, azonban más lehetőségeket is mérlegelnek – beleértve további „népköztársaságok” létrehozását, vagy azok összevonását egy nagy „népköztársaságba”, amit egészben vagy részben Oroszországhoz csatolhatnak. Budanov megjegyezte: Oroszország a kiválasztott opciót az utolsó pillanatban jelenti be.

Az eltelt négy hónap során az ukrán rendőrség több mint húszezer, az orosz hadsereg által elkövetett bűncselekményt dokumentált, és 20600 büntetőeljárást indított – erről Ihor Klimenko rendőrfőkapitány adott tájékoztatást. Ezek 70 százaléka (körülbelül 13000 eset) a háború szabályainak és szokásainak megsértéséhez kapcsolódik, további ötezer Ukrajna területi integritásának megsértésével függ össze, s körülbelül 800 kollaboránscselekmény. A rendőrség több mind 800 eljárást kezdeményezett a sorozási korban lévő férfiak illegális, külföldre történő távozásának ügyében, illetve 280 olyan eljárást, mely tárgya humanitárius segély- és adománylopás. Több mint 3800 ellenséges információs csatornát (internetes profilt) blokkoltak, melyek összesen 28 millió felhasználót értek el. Odesszában szabotőrök elleni akció folyik, az ottani katonai közigazgatás vezetőjének szóvivője elmondta: a városban többeket is őrizetbe vettek (őket azzal gyanúsítják, hogy Oroszország érdekében tevékenykedő diverzáns-felderítő csoportban vettek részt).

Júniusban az ukrán mezőgazdasági termékexport 2,7 millió tonna volt (30 százalékkal több, mint májusban). A legtöbbet, 1,4 millió tonnát (23 százalékos növekedés), gabonafélékből értékesítettek – ennek nagy részét, 1,2 millió tonnát a kukorica és búza (140 ezer tonna) tette ki. Ezeken felül az exportban fontos szerepet töltöttek be az olajos növények (643000 tonna – 52 százalékos növekedés), illetve a növényi olajok (299000 tonna – 45 százalékos növekedés).

Az ukrán regionális fejlesztési tárca szerint az orosz agresszió kezdete óta 120 000 lakóház és több mint húszezer lakótömb semmisült vagy sérült meg, s több mint 800 000 ember veszítette el a fedelet a feje fölül; az infrastruktúrában keletkezett összes kárt 95 milliárd dollárra becsülik. Július 4–5-én a svájci Luganóban Ukrajna újjáépítésének szentelt nemzetközi konferenciát tartanak – ezen több mint 40 ország és 20 nemzetközi szervezet képviselője vehet részt.

Az OSW szakértőinek kommentárja:

  • Közleményeiben Kijev megpróbálja ellensúlyozni a donbaszi katonai kudarcokról szóló, negatív társadalmi fogadtatású híreket: a Luhanszk megyében található állások elvesztését az agresszor egyéb irányokban történő előrehaladásának hiányával, illetve az ukrán hadsereg által végrehajtott támadótevékenységgel állítják szembe. Az üzenet azonban az országon belül ellentmondásos lehet – ezt az ukrán vezérkar legfrissebb közleményei is mutatják. Ezekben arról tájékoztatják az embereket, hogy az ukrán erők olyan településeket szabadítottak fel, melyek elvesztését Kijev korábban nem erősítette meg. A Liszicsanszkért folyó harcok utolsó napjaiban az ukrán források számottevően visszafogták saját beszámolóikat – a Donyecen való [ellenséges] átkelésről annak megtörténte után pár nappal adtak ki tájékoztatást, s hallgattak a várostól északra lévő további települések elvesztéséről, illetve a városban folyó harcokról. A Liszicsanszkból történő visszavonulást először – egy nappal azután, hogy az agresszor erről információt közölt – Zelenszkij elnök erősítette meg, aki egyúttal kiemelte a többi irányban elért ukrán sikereket, például azt, hogy az oroszok a Kígyó-sziget elhagyására kényszerültek. A művelet azonban nem azzal ért véget, hogy a területet az ukrán erők elfoglalták (annak ellenére, hogy ott szimbolikusan felvonták a nemzeti lobogót). Mindazonáltal az, hogy az ellenség az ukrán tüzérségi támadások eredményeként felhagyta a szigetet, illetve a Melitopolban állomásozó orosz egységek háta elleni támadásokról szóló információk azt mutatják, hogy a védők lehetőségeit a nyugati támogatás fokozatosan növeli. Ez azonban még mindig túl kevés ahhoz, hogy képesek legyenek az ellentámadásra és az elvesztett területek visszaszerzésére.
  • Az oroszok folytatják annak a „népszavazásnak” az előkészítését, melynek eredményeként Herszon megyét beolvaszhatják Oroszország területébe. Ez kéz a kézben jár annak a propagandatevékenységnek az intenzívebbé válásával, mely Ukrajna délkeleti részének tervezett annektálását történelmi érvekre hivatkozva kívánja igazolni. Ugyanekkor Oroszország igyekszik eltitkolni a lakosság támogatásának hiányát a „népszavazásról” szóló döntéshez azáltal, hogy társadalmi konszenzus látszatát kelti a [megye] Oroszországi Föderációhoz csatolásával kapcsolatban. Az orosz politikusok azzal is érvelnek, hogy Oroszország szerepe pusztán a lakosok akaratának elfogadása és [jogi] formába öntése lesz, s hogy a teljes folyamat az ENSZ Alapokmányában rögzített nemzeti önrendelkezési elveknek megfelelően fog zajlani.

Az OSW-elemzések magyar fordításai április 25-től kizárólag a Válasz Online felületén jelennek meg. Az erről szóló információkat itt olvashatja, a háború kitörése óta kiadott elemzések magyar változatát pedig itt találja.


Nyitókép: Csecsen különleges alakulatok járőröznek a hétvégén elfoglalt Liszicsanszk városában (Viktor Antonyuk / Sputnik via AFP)

Ez a cikk nem készülhetett volna el olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>

Kategória: OSW