Hadinapló – Ukrajnai helyzetkép a háború 120. napján

·2022.06.24

Parancsot kaptak az ukrán erők a hetek óta ostromolt Szjevjerodoneck feladására, súlyos a helyzet Donbaszban. Komoly jelzés érkezett: nem végtelen a nyugati katonai támogatás mennyisége. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép a 120. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalója. Szerzők: Andrzej Wilk, Piotr Żochowski, Krzysztof Nieczypor. Fordította: Zeöld Zsombor.

A legfontosabbak röviden:

  • Az ukránok parancsot kaptak Szjevjerodoneck feladására, súlyos a helyzet Donbaszban
  • Világszintű élelmiszerválságot okoz a háború, és az ukrán kikötőket sújtó orosz blokád
  • Megérkeztek az első HIMARS-ok Ukrajnába, a németek légvédelmi rendszereket vásároltak Kijevnek
  • Komoly jelzés érkezett: nem végtelen a nyugati katonai támogatás mennyisége
  • Mind az orosz diverzáns-, mind az ukrán partizántevékenység fokozódik
A frontvonal június 24-én a Donbaszban, Szjevjerodoneck feladása előtt (forrás: Militaryland)

Részletes helyzetkép:

Szjevjerodoneckből az éjszaka folyamán az ukránok elkezdtek visszavonulni, a Donyec folyón Liszicsanszkba orosz tüzérségi tűz alatt átkelve (a két várost összekötő hidak elpusztultak, a többi irányban lehetetlen visszamenni). Luhanszk megye katonai-polgári közigazgatásának vezetője, Szerhij Hajdan szerint az ukrán katonák az ipari negyedben (az Azot üzemben) lévő utolsó állásaik elhagyására vonatkozó parancsot kaptak. A védők a Szjevjerodonecktől délre található Borivszke [Борівське], illetve a Liszicsanszk déli külvárosa elleni (az oroszok által elfoglalt Mirna Dolina [Мирна Долина] környékén végrehajtott) támadásokat verik vissza – innen azonban a várostól délnyugatra szorulnak ki: az ellenség Donyeck megye határán elfoglalta a több napon át tartott Mikolajivkát [Миколаївка]. Az oroszok behatolhattak a körülzárt Hirszkébe [Гірське] és Zolotéba [Золоте] is. A védők megállították a Bahmut délkeleti külvárosában, Klinove [Клинове] térségében, Szlavjanszktól északra, Bohorodicsne–Dolina [Богородичне-Долина] térségében, illetve a Donyecktől nyugatra fekvő Marjinka [Мар’їнка] ellen megkísérelt támadásokat. Herszon megye északnyugati részében az ukrán csapatok háta elleni orosz szabotázsművelet sikertelenül végződhetett.

Végjáték Szjevjerodonecknél: megkezdődött a visszavonulás az oroszok által régóta szorongatott városból (forrás: Militaryland)

Az ukrán hadsereg állásait és hátát a teljes harcérintkezési vonal mentén érik orosz tüzérségi és légitámadások: a Donbaszon kívül többek között Harkivot és az attól délre és keletre fekvő településeket, a Krivij Rihtől délre található három járást, a Zaporizzsja körüli helységeket, illetve Mikolajiv és Herszon megyék határvidékét is támadják. Folytatódik Csernyihiv és Szumi megyék államhatár menti járásainak tüzérségi lövetése. Harkiv megyében, Mikolajiv és Herszon között, illetve a Donbaszban az orosz tevékenység az ukrán tüzérség és légierő ellenlépéseivel találkozik.

Washington bejelentette: egy újabb, 450 millió dollár értékű katonai segélycsomagban további HIMARS rakéta-sorozatvető rendszerek, több tízezer darab lőszer, illetve partmenti járőrhajók mehetnek Ukrajnába. Olekszij Reznyikov védelmi miniszter szerint a HIMARS rakétavetők első szállítmánya már megérkezett Ukrajnába – használatukra 60 ukrán katonát képeztek ki. Andrij Melnik, Ukrajna berlini nagykövete hozzátette, hogy a Diehl Defence-szel kötött, Németország által finanszírozott 178 millió eurós szerződés keretében az ukrán hadsereg IRIS-T légvédelmi rendszereket kap (valószínűleg tíz darabot).

Hanna Malar védelmi miniszter-helyettes tájékoztatást adott arról a nyugati ellenőrzési rendszerről, mely az Ukrajnának átadott fegyverek és katonai felszerelés szállítására és felhasználására vonatkozik. Az USA és az EU elvárásait Kijevnek teljesítenie kell – ennek elmulasztása esetén a szállításokat felfüggeszthetik. Az ukrán miniszterhelyettes azt kérte: senki ne közöljön olyan információt, mely aláássa Ukrajna mint megbízható fegyverfelhasználó partner képét. Az ilyen lépéseket orosz szabotázsnak minősítette.

Ben Wallace brit védelmi miniszter szerint egy elhúzódó háború esetén a Nyugat nem rendelkezik elegendő mennyiségű lőszerrel az ukrán hadsereg támogatásához. Ukrajna eddig közel 300000 darab tüzérségi lőszert kaphatott, mely az orosz tüzérségi tűz intenzitását alapul véve (figyelembe véve a tüzérségi eszközök számában meglévő aránytalanságot) 40 napra elegendő. A tüzérségi lőszerek pótlására ezen időszak után nem lesz lehetőség a szövetségesek jelenlegi készleteinek kimerülése miatt. A brit hatóságok a lőszerek előállításának meggyorsítása érdekében megbeszéléseket kezdhettek az ipar képviselőivel.

Az ukrán vezérkar tájékoztatása szerint Belarusz azt tervezi: zárolt katonai felszerelést ad át az orosz hadseregnek. A zárolt készleteket tároló belorusz bázisokon a zárolt felszerelés kitárolási, bevetésre való felkészítési munkálatait végzik. Az ukrán hadsereg szerint a belorusz hadfelszerelés az Ukrajna keleti és déli részén harcoló orosz egységekhez kerül. Az ukránok szintén felhívják a figyelmet: a Gomeli oblasztyban található Zjabravka [Зябраўка] repterén katonai infrastruktúra kiépítése zajlik – ezt valószínűleg az orosz légierő fogja használni. Jelenleg fennáll annak a veszélye, hogy Belarusz területét és légterét újfent kihasználják rakétatámadások, illetve diverzáns-felderítőcsoportok Ukrajna területére történő átdobása céljából – mindenekelőtt azért, hogy a logisztikai támogatás útvonalai ellen szabotázsakciókat hajtsanak végre. Az ukrán fél újfent kiemelte, hogy Belarusznak nincs elég ereje és erőforrása, hogy önállóan folytasson le egy nagyszabású támadást.

Az ukrán hatóságok az orosz katonai felderítésnek dolgozó orosz ügynökhálózat nagyfokú aktivitásáról számolnak be. Kijevben két ukrán állampolgárt vettek őrizetbe, akik a vasúti infrastruktúra létesítményei, illetve a városba vezető utakon lévő ellenőrzőpontok geolokációs adatait adták át. Június elején Olekszij Kuleba, a Kijev megye katonai közigazgatásának vezetője arról döntött: az ellenséges diverzáns csoportok nagy aktivitása miatt fokozottan ellenőrzik a kijárási tilalom betartását.

Az ukrán határőrség nyilvánosságra hozta: az agresszió kezdete óta körülbelül 5000 férfi tett kísérletet az ország illegális elhagyására. A határőrség közülük 3500 főt vett őrizetbe azon településeken, ahol nincs határátkelő, a határon több mint ezren próbálkoztak meg hamis iratokkal átkelni. A férfiak kicsempészésének gyakorlata továbbra is tart, s a bűnözés új formájává vált.

Az ukrán különleges erők által megszerzett információk szerint az oroszok szeptember 11-ére a megszállt Herszon és Zaporizzsja megyék jövőjéről szóló „népszavazást” terveznek tartani. A megszállók tervei továbbra is a lakosság ellenállásába ütköznek. A személyi állományban meglévő hiányt Oroszországból jövő köztisztviselők két hónapig tartó, rotációs delegálásával próbálják megoldani. A megszálló hatóságokra állandó veszélyt jelent az ukrán diverzánscsoportok tevékenysége; az ukrán katonai hírszerzés vezetője elárulta: a Herszon megyében kiterjedt partizánhálózat működik. A kollaboráns hatóságok elismerték, hogy az elmúlt napokban az oroszokkal együttműködő személyek ellen merényleteket követtek el: Csornobajivkában [Чорнобаївка] a levegőbe repült Jurij Turulov, a kollaboráns adminisztráció vezetőjének autója (ő a merénylet következtében csak könnyebben sérült meg), az oroszokkal együttműködő Olekszij Kovalov képviselő autójára rálőttek, Herszonban meghalt az „Új Oroszország” szervezet egyik aktivistája. A megszállt területeken szórólapokat szórtak szét: ezek a kollaboránsokat figyelmeztetik arra, hogy az „ukrán partizánok” részéről támadások célpontjaivá válhatnak.

A brüsszeli EU-csúcson az Európai Tanács elítélte a fekete-tengeri ukrán kikötőket blokkoló, s így az Ukrajnából történő gabonaexportot ellehetetlenítő orosz tevékenységet. Az uniós államok kizárólag Moszkvát hibáztatták a világszintű élelmiszerválság kiprovokálásáért, és arra szólították fel Oroszországot: azonnal állítsa le a mezőgazdasági létesítmények elleni támadásokat, és tegye lehetővé a gabonaszállításokat az ukrán kikötőkből – különösen Odesszából. Az EU szintén támogatta az ENSZ főtitkárának bevonását a válság megoldásába.


Az OSW szakértőinek kommentárja:

  • A brit védelmi miniszter nyilatkozata az első hivatalos beismerés Ukrajna egyik fő adományozója részéről, hogy a Nyugat nem készült fel egy elhúzódó háborúra. Korábban az amerikai média számolt be arról, hogy a lőszer- és a hordozható rakétarendszer-, illetve a NATO-államoknak még rendelkezésre álló szovjet eredetű fegyver és katonai felszerelés-tartalékok előbb-utóbb kimerülnek. A Wallace által bemutatott helyzet annak a következménye, hogy Nyugaton jópár éven keresztül következetesen csökkentették a katonai potenciált, és a katonai struktúrát mindenekelőtt a nemzetközi katonai kooperációkban való részvételre alkalmas módon alakították át (az ilyen műveletekben az ellenség főleg irreguláris fegyveres formációkból állhatott). A potenciál csökkentéséről még az Ukrajna elleni orosz támadást közvetlen megelőző hónapokban is hoztak döntést (többek között Nagy-Britannia a szárazföldi erők további csökkentését tervezte), a szövetséges válaszok Oroszország növekvő agresszivitására szimbolikus jelentőségűek voltak (többnemzeti zászlóalj-harccsoportok a NATO keleti szárnyán).
  • Ebben a helyzetben a Nyugat aggodalmait az Ukrajnának átadott fegyverek sorsa, illetve felhasználásuk feltételei miatt nem csak a konfliktus eszkalálódása miatti félelmek, hanem a rendelkezésre álló korlátozott erőforrások is diktálják. Abban az esetben, ha a konfliktus elhúzódik, a Nyugatnak választania kell: 1) vagy növeli Ukrajnán a nyomást annak érdekében, hogy Kijev Oroszországból engedményeket csikarjon ki a háború diplomáciai úton történő lezárásának reményében; 2) vagy gyorsan növeli a fegyvergyártást azért, hogy továbbra is képes legyen az ukrán katonai ellenállást támogatni. A jelenlegi nyugati fegyverszállítmányok kizárólag az ukrán hadsereg által elszenvedett veszteségek egy részének pótlását teszik lehetővé, és nem adnak esélyt sem az agresszió megállítására – nemhogy az ellenség kiszorítására.

  • Növekszik a jelentősége annak, mennyire hatékony az ukrán titkosszolgálatok elhárítótevékenysége. Az elhúzódó fegyveres konfliktus Ukrajna belsejében növelte annak az orosz ügynökhálózatnak aktivitását, melynek tevékenysége az orosz hadsereg felderítőképésségét támogatja. Tevékenységük különösen veszélyes formája a pontos geolokációs adatok átadása, ami precíziós rakétatámadások végrehajtását teszi lehetővé. Az ügynökhálózati tevékenység jelentette veszély még mindig nagy, az orosz titkosszolgálatok még mindig keresnek új, velük együttműködő személyeket – többek között azok soraiban, akik Ukrajna keleti régióiból a középsőbe és a nyugatiba költöztek. Az ukrán erők, katonai felszerelés-raktárak és vasúti infrastruktúra felderítésének nagy jelentőséget tulajdonító orosz hadsereg folytatni fogja a rakétatámadásokat – arra számítva, hogy paralizálni tudja a frontra tartó katonai felszerelésnek, illetve az ukrán hadsereg egységeinek szállítását.

Az OSW-elemzések magyar fordításai április 25-től kizárólag a Válasz Online felületén jelennek meg. Az erről szóló információkat itt olvashatja, a háború kitörése óta kiadott elemzések magyar változatát pedig itt találja.


Nyitókép: Ukrán katona a Harkovi Műszaki Egyetem találatot kapott sportközpontjának romjai között (fotó: SERGEY BOBOK / AFP)

Ez a cikk nem készülhetett volna el olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>

Kategória: OSW