Hadinapló – Ukrajnai helyzetkép a háború 113. napján

·2022.06.17

Az ukránok újabb, megdöbbentő számokat közöltek saját veszteségeikről, miközben Kijevbe látogatott a francia elnök, a német kancellár és az olasz miniszterelnök. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép a 113. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalója. Szerzők: Andrzej Wilk, Piotr Żochowski, Sławomir Matuszak. Fordította: Zeöld Zsombor.

A legfontosabbak röviden:

  • Az ukránok újabb, megdöbbentő számokat közöltek saját veszteségeikről
  • Újabb nyugati fegyverszállítmányokat jelentettek be, de ezek nagysága jelentősen elmarad az ukránok igényeitől
  • Kijevbe látogatott a francia elnök, a német kancellár és az olasz miniszterelnök
  • A nyugati vezetők biztosították Zelenszkijt: Kijev maga dönti el, milyen békemegállapodást köt majd Oroszországgal

Részletes helyzetkép:

A tegnapi napon is zajlottak harcok Szjevjerodoneckért és a Luhanszk megyében az ukrán fél által ellenőrzött egyéb településekért, illetve a Liszicsanszk–Bahmut országútért (az ukrán erőket a Bahmuttól északkeletre fekvő Szoledár [Соледар] felé nyomják). A védők a Szlavjanszktól északra lévő állások megtartására törekednek, az orosz hadsereg harcfelderítést hajtott vére Harkivtól északra, Kocsubejivka [Кочубеївка] falu közelében. [Ford. megjegyzés: a harcfelderítés célja, hogy az ellenséges tűz alapján pl. az ellenség állásainak helyét, reagálásának hevességét és idejét stb. meg tudják határozni. A település közvetlenül az ukrán–orosz államhatáron fekszik.]

Az orosz fél a teljes harcérintkezési vonalon folytatja a tüzérségi és légitámadásokat az ukrán hadsereg állásai és háta ellen, miközben korlátozott ellentámadással találkozik Mikolajiv és Csernyihiv megyék közös határterületén. Az oroszok tovább folytatták Csernyihiv és Szumi megyék államhatár menti területeinek tüzérségi támadását és bombázását. Rakétatámadás célpontjává vált a Dnyipro városának agglomerációjában fekvő novomoszkovszki [Новомосковськ] járás.

Olekszij Hromov tábornok, az Ukrán Hadsereg Vezérkara Műveleti Parancsnokságának helyettes vezetője arról számolt be, hogy Oroszország az Ukrajna elleni háborúba eddig összes fegyveres erejének közel 330000 katonáját vonta be, s a szárazföldi–légi–tengeri összevont műveletben összesen 220000 katonát és tengerészt vethettek be (ebből százötvenezret Ukrajna területén). A tábornok a mozgósított tartalék nagyságát több mint nyolcvanezerre, a kiképzendő állományét hétezerre, a Roszgvardija erőit 18000-re, a katonai magánvállalatokét nyolcezer katonára becsülte.

Az Ukrajna támogatásáért felelős Kontaktcsoport (Ramstein–3) harmadik találkozójának keretében az ötven résztvevő közül többen további fegyver- és hadfelszerelés-szállításokat jelentettek be. Az Egyesült Államok 18 darab 155 mm-es M777 vontatott tarackot és ugyanennyi vontatót, 36000 darab lőszert, két Harpoon hajó elleni rakétaindítót rakétákkal együtt, a korábban megígért HIMARS rendszerekhez további rakétákat, illetve négy, javítókészlettel felszerelt személyautót adhat át. További tüzérségi felszerelés szállítását jelentette be Hollandia és Kanada (az Ukrajnában használt M777-es lövegekhez [a használat miatt cserére szoruló lövegcsövek pótlására] 10 darab lövegcsövet [ford.
kieg.: sajtóinformációk alapján a csőcserére általában 2500 lövés leadása után kell sort keríteni]), illetve Lengyelország. Szlovákia négy Mi–17 és egy darab Mi–2-es helikopterről, a „Grad” kilövőrendszerhez való 122 mm-es rakétákról tett bejelentést, melyeket akár már át is adhattak Ukrajnának.

Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Németország védelmi tárcáinak találkozója során közös, Ukrajna katonai támogatásáról szóló nyilatkozatot fogadtak el – ennek fő eleme összesen 10 rakéta-sorozatvető rendszer (négy amerikai M142 HIMARS, három brit M270, illetve három német MARS – az M270 indító egyik változata), illetve maximum 70 km hatótávolságú irányított rakéták (az M270-es indítóhoz tartozó GMLRS) tervezett leszállítása. Washington és London esetében ez a korábbi bejelentések megerősítését jelenti (zajlik azon ukrán katonák kiképzése, akik az akár már júniusban leszállítandó indítóállásokat fogják működtetni), Berlin esetében pedig a sajtóinformációkét – kiképzéssel és leszállítással kapcsolatos részleteket nem közöltek.

A Ramstein–3 csoport találkozóján kívül az ukrán hadseregnek történő további szállításokról Nagy-Britannia (20 darab, Belgiumban vásárolt 155 mm-es M109 önjáró löveg) és Franciaország (hat CAESAR, gépjármű-alvázra szerelt 155 mm-es önjáró löveg – korábban Ukrajna ezekből tizenkettőt kapott) számolt be. Görögország bejelentette, hogy Ukrajnának 20–30 darab BMP–1 gyalogsági harcjárművet ad át – azonban előtte azt várja, hogy azonos létszámban kapjon ugyanilyen német eszközt.

*

A „Nép Szolgája” [Zelenszkij pártja] parlamenti frakcióvezetője, David Arahamija bejelentette: az orosz hadsereggel folytatott összecsalásokban naponta 200–500 ukrán katona hal meg, de a harcolók nagy számban meg is sebesülnek. Hozzátette, hogy az országban már egymillió főt mozgósítottak, s megvan arra az esély, hogy a hadsereg létszámát további kétmillióval növeljék.

Ukrajna védelmi minisztériuma arról tájékoztatott, hogy június 8–15. között a fegyveres erőknek több mint 33000 golyóálló mellényt, több mint 19000 sisakot, 13500 pár cipőt és több mint 22000 szett egyenruhát adtak át, s a téli ruházat beszerzése is megkezdődött. A jelenlegi felszerelés- és egyenruha-beszerzést legalább két, jelenleg tartalékban lévő dandárnak szánják, melyeket a kiképzés befejezése után a frontra vezényelnek.

Az ukrán belügyminisztérium szervezetén belül 123 olyan csoportot hoztak létre, mely a szabotázs elleni harccal foglalkozik – ezen egységek személyi állománya több mint 1500 főre rúg. Eddig több mint 800, az orosz hadsereg számára végrehajtott diverzáns- és felderítőtevékenységgel meggyanúsított személyt vettek őrizetbe; Kijevben felszámoltak egy olyan csoportot, mely nyilvános létesítmények ellen tervezett bombamerényleteket elkövetni.

*

Az orosz diplomácia folytatja azt a lengyelellenes kampányt, mely a lengyel–ukrán kapcsolatról kialakult képet hamisítja meg. Szergej Lavrov, az Oroszországi Föderáció külügyminisztere azt állította, hogy Lengyelország bejelentette: készen áll Nyugat-Ukrajnában békeműveletet végrehajtani – ezt állítólag megkönnyíti, hogy az ukrán parlament olyan szabályzást vezetett be, mely a két ország állampolgárait jogi szempontból egyenlővé teszi. Vlagyimir Csizsov orosz EU-s nagykövet szerint Lengyelország azt reméli: a közeljövőben kiterjesztheti határait.

Június 16-án Kijevbe érkezett Emmanuel Macron francia elnök, Olaf Scholz német kancellár, Mario Draghi olasz miniszterelnök és Klaus Iohannis román elnök. A látogatás alatt felkeresték a Kijev melletti Irpiny elpusztított negyedeit, és találkoztak Volodimir Zelenszkij elnökkel. Macron hangsúlyozta, hogy Ukrajnának képesnek kell lennie arra, hogy folytassa az ellenállást, s hogy fölénybe kerüljön a háborúban, Scholz szerint Oroszország agresszív tevékenységének kizárólag a pusztítás a célja. A német kancellár rámutatott, hogy Berlin nyolcszázezer menekültet fogadott be Ukrajnából. Draghi elmondta: Kijev maga dönti el, hogy fog kinézni egy jövőbeni békemegállapodás Oroszországgal, s az európai államok – habár a harcok beszüntetését akarják – semmilyen lépést nem tesznek anélkül, hogy Ukrajna véleményét figyelembe ne vennék. Macron és Scholz is megerősítette, hogy a béke megteremtésének érdekében Kijevtől nem követelnek Moszkva ügyében engedményeket. Ezen túlmenően minden vezető támogatta, hogy Ukrajnának a lehető leggyorsabban megadják az EU-tagjelölti státuszt. Június 17-én Ursula von der Leyen, az Európai
Bizottság elnöke arról tájékoztatott, hogy a Bizottság az Európai Tanácsnak hivatalosan is javasolja a státusz odaítélését.

Az Ukrán Nemzeti Bank (UNB) úgy becsüli, hogy májusban a GDP az előző év azonos időszakához képest 35–40 százalékkal csökkent. Ez a gazdasági visszaesés lassulását jelenti, mivel márciusban az UNB a GDP-csökkenést éves bázison 44 százalékra becsülte. Májusban az infláció 18 százalékra nőtt.

Az OSW szakértőinek kommentárja:

  • A Ramstein–3 csoport találkozóján született döntések nem felelnek meg az ukrán fél elvárásainak – Kijev még mindig nem pusztán a nehézfegyverzet lehető leggyorsabb és legnagyobb mennyiségű átadását kéri, hanem annak kiterjesztését légvédelmi rendszerekre, harci repülőgépekre, harckocsikra és páncélozott szállítójárművekre. Az eddig nyilvánosságra hozott új segélycsomagok szerényebbek a megelőzőknél (Kanada esetében először korlátozták őket a korábban átadott fegyverzet karbantartására). Különösen kiábrándítónak tartják az USA, Nagy-Britannia és Németország védelmi tárcái közös nyilatkozatának üzenetét: ellentétben azokkal a korábban a sajtóban felmerült információkkal, hogy a találkozó során további 8 HIMARS-rendszer átadását jelentik be, Washington nem döntött a rakéta-sorozatvetők biztosításának növeléséről. A három állam segítségnyújtása ebben a tekintetben inkább kiképzési, mint katonai (Washington, London és Berlin különböző típusú vagy változatú kilövőket szállít). Az amerikai sajtó szerint a korlátozott szállítás oka, hogy az Ukrajnát támogató államokban folyamatosan merülnek ki a fegyverkészletek, illetve egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek saját katonai potenciáljuk modernizálására és bővítésére. A meghozott döntések nem zárják ki a jövőbeni fegyverszállítások növelését és kiterjesztését, de – mivel a jelenlegi szállítások nagyságának fenntartása pusztán a veszteségek egy részének pótlását teszi lehetővé – nem járulnak hozzá, hogy a katonai helyzet Ukrajna számára pozitív irányba változzon.
  • A Kreml egyre ingerültebben reagál a lengyel–ukrán kapcsolatok fejlődésére. Lengyelország aktivitását úgy értékelik, hogy az közvetlen fenyegetést jelent az orosz politika számára, amely az Ukrajnának biztosított nyugati segítségnyújtás mennyiségének csökkentésére törekedik. Az oroszok folytatják sokrétű dezinformációs műveletüket, melynek célja elhitetni: Varsó Ukrajna nyugati megyéinek Lengyelországhoz csatolására törekszik. A Kreml reményei szerint Varsó hiteltelenítése és az állítólagos területi követelések nyilvánosságra hozatala az ukránok között bizonytalanságot gerjeszthet a Lengyelországgal való jövőbeni kapcsolatok vonatkozásában.
  • A négy EU-tagállam vezetőinek látogatását Kijev sikerének lehet tekinteni. Ukrajnában Franciaországot és Németországot az elégtelen katonai támogatás miatt kritizálták, Berlin pedig ezen túlmenően a harmadik országból származó szállítmányokat is blokkolta. A német felet a háborúval kapcsolatos, nem mindig egyértelmű kommunikációja miatt is érte kritika. Mindez aggodalmat keltett: a látogatás annak próbája lesz, hogy fegyverszünet elérése érdekében Ukrajnát rávegyék az Oroszországnak történő engedményekre. Annak bejelentése, hogy a jövőbeni béke kizárólag Kijev feltételei alapján köthető meg, az ukrán állami vezetők számára fontos támogatás. Ezen túlmenően: a francia, a német és az olasz vezetők támogatása és az Európai Bizottság oldaláról érkező pozitív ajánlás az EU-tagjelölti státusz azonnali odaítéléséről valószínűvé teszi ezen döntés meghozatalát az Európai Tanács június 23–24-i ülésén.

Az OSW-elemzések magyar fordításai április 25-től kizárólag a Válasz Online felületén jelennek meg. Az erről szóló információkat itt olvashatja, a háború kitörése óta kiadott elemzések magyar változatát pedig itt találja.


Nyitókép: Anatolii STEPANOV / AFP

Ez a cikk nem készülhetett volna el olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>

Kategória: OSW