Hadinapló – Ukrajnai helyzetkép a háború 96. napján

·2022.05.31

Utcai harcok Szjevjerodoneckben. Az oroszok az elfoglalt területeken elkezdték a tömeges útlevélkiadás előkészítését. A NATO még mindig nem határozta el magát arra, hogy rakétatüzérségi rendszereket adjon Ukrajnának. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép a 96. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalója. Szerzők: Andrzej Wilk, Piotr Żochowski, Sławomir Matuszak. Fordította: Zeöld Zsombor.

A legfontosabbak röviden:

  • Szjevjerodoneckben utcai harcok zajlanak. A Donbaszban az eddig intenzíven támadt területeken folytatódtak a harcok.
  • Folytatódik a NATO-dilemmázás a rakétatüzérségi rendszerek Ukrajnának való átadásával kapcsolatban.
  • Az oroszok az elfoglalt területeken elkezdték a tömeges útlevélkiadás előkészítését.
  • A hadifoglyok cseréjével már nem a polgári, hanem a katonai hatóságok foglalkoznak.

A Donbasz május 30-án (forrás: Military Land)

Részletes helyzetkép:

Szjevjerodoneck hatóságai arról tájékoztattak, hogy az ellenséges hadsereg a város területének közel felét elfoglalta, s az utcai harcok szünet nélkül zajlanak. Az orosz erők növelhették tevékenységüket Szjevjerodoneck külvárosaiban, a vele szomszédos Liszicsanszkban, illetve a két várostól délre, ukrán ellenőrzés található további településeken. Donyeck megyében az oroszok a védők Bahmuttól északra és délkeletre, illetve Limantól délre található állásait támadják (harcok folynak a Liszicsanszk–Bahmut országút feletti ellenőrzés megszerzéséért), Harkiv megyében pedig a Barvinkovétől [Барвінкове] északra lévőket. Ellentmondó harcjelentések érkeznek a Donyecktől nyugatra fekvő Kurahove [Курахове] térségéből. A fennmaradó irányokban az ukrán fél az orosz hadsereg csapatösszevonását, illetve a korábban elfoglalt állásokban (beleértve ebbe a Kígyó-szigetet is) önmaguk megerősítését figyeli meg. Az ukrán fél arról is tájékoztat, hogy támadás eredményeként az ellenséget rákényszerítették a Herszon megye északi részén fekvő Mikolajivka [Миколаївка] elhagyására. A harctérségeken kívül az orosz tüzérségi és légitámadások fő célpontjai Harkiv, Mikolajiv, Szlavjanszk, a Zaporizzsjától délkeletre, illetve a Krivij Rihtől délre fekvő települések voltak (Zelenodolszkot [Зеленодольськ] az elmúlt napon is lőtték).

Joe Biden elnök bejelentette, hogy az Egyesült Államok nem ad át Ukrajnának olyan rakétarendszereket, melyek Oroszország területén lévő célokat érhetnek el. A The Washington Post újság szerint Amerika hosszabb távon megfontolja annak a lehetőségét, hogy Ukrajnának MLRS rakéta-sorozatvetőt adjanak át – azonban nagy hatótávolságú rakéták nélkül. Az ukrán fél még mindig számol a szovjet eredetű (Grad, Uragan és Szmercs – ezek hatótávolsága ebben a sorrendben 20, 35 és 70 km) kilövőrendszerek modern utódjainak beszerzésével. A szövetségesek bejelentették, hogy újabb 155 mm-es önjáró lövegeket adnak át – francia CAESAR-okat (legnagyobb valószínűség szerint a korábban felajánlott tizenkettőből a következő hat darab átadására kerül sor), illetve nyolc darab szlovák Zuzana 2-t. Mindkét típusú önjáró löveg 40 kilométeres hatótávolsággal rendelkezik.

A zaporizzsjai kollaboráns hatóságok bejelentették, hogy az orosz migrációs szolgálat irodái megkezdték tevékenységüket – ezek az orosz útlevélkérelmekkel foglalkoznak. Aláhúzták, hogy ez egy Putyin által aláírt határozatnak köszönhetően lehetséges, amelyben kiterjesztették az orosz állampolgárság megszerzésének jogát Zaporizzsja és Herszon megyék lakosaira. Mariupolban az „útlevélellátási” művelethez az szükséges, hogy a kérelmet a donyecki, önhatalmúlag kinevezett hatóságok elfogadják, s ezen formai lépést követően a dokumentumokat a Novoazovszkban [Новоазовськ] székelő migrációs szolgálat kirendeltségében beadják. Kiemelték, hogy az elfoglalt területek feletti orosz ellenőrzés megszilárdítását célzó tevékenység még mindig az ukrán diverzánsok aktív ellenállásával találkozik, s újabb támadásokra kerül sor egyrészt azon létesítmények ellen, amelyeket a megszálló hatóságok elfoglaltak, másrészt az orosz erőkkel együttműködő személyek tulajdonai ellen.

Herszon megye oroszokkal együttműködő hatóságai elkezdték annak az ún. társadalmi tanácsnak a megszervezését, amely oroszbarát aktivistákat, illetve politikai és társadalmi szervezeteket (mint pl. az Ukrajna Kommunista Pártja, veteránok, vagy a „Nagy Honvédő Háború gyermekeit”) tömöríti. A tanács létrehozásának célja, hogy a helyi társadalmat képviselő, az oroszokkal való együttműködés iránt nyitott, reprezentatív hatósági szerv látszatát keltse.

Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes arról tájékoztatott, hogy kormánydöntésnek megfelelően átadja azon jogosítványait, melyek feljogosították őt a hadifoglyok további kicserlésével kapcsolatos tárgyalások lefolytatására – az ügyet ettől kezdve a katonai titkosszolgálat és az SzBU kezeli. Megjegyezte, hogy az ilyen személyek megfelelő adatbázisait már elkészítették, illetve létrehozták a kommunikációs csatornákat az orosz hadsereg képviselőivel. A Verescsuk által vezetett reintegrációs tárca továbbra is felelős marad a foglyok adatbázisának elkészítéséért, illetve a nemzetközi szervezetekkel való együttműködésért. A foglyok cseréje a Hadifoglyokkal Foglalkozó Koordinációs Stáb illetékessége lesz, élén Kirill Budanovval, az ukrán katonai titkosszolgálat főnökével.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kijelentette, hogy az ún. Donyecki és Luhanszki Népköztársaság területeinek „felszabadítása” továbbra is kiemelt prioritás. Hozzátette, hogy Ukrajna többi, elfoglalt régiójának lakosainak saját maguk kell dönteniük sorsukról. Szerinte az ezeken a területeken élők többségében oroszbarát álláspontot képviselnek, és nem fogadják el a kijevi „neonáci” hatóságokat.

Május 30-án Volodimir Zelenszkij elnök az EU-csúcs résztvevőihez intézett felszólalást. Kérte az Oroszországgal szembeni szankciók fenntartásával kapcsolatos egység megőrzését, és aláhúzta: lehetetlen bármifajta olyan kompromisszum, melynek ára az ország szuverenitása és területi engedmények megtétele.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke arról tájékoztatott, hogy a csúcs alatt elfogadták az Európai Bizottságnak azt a javaslatát, amely hitel formájában biztosít 9 milliárd eurós makrofinanszírozási segélyt Ukrajna számára. Ezen túlmenően Anka Feldhusen kijevi német nagykövet bejelentette, hogy Berlin egymilliárd eurós támogatást kíván nyújtani Ukrajnának.

Május 30-án az ukrán kormány a parlamentben benyújtotta azt a törvénytervezetet, amely eltörölné az orosz invázió elindulása után bevezetett kedvezmények egy részét – a többi között a személygépkocsik importja esetén az ÁFA, a vám és a jövedéki adó visszaállításáról van szó. Megmaradnak viszont az üzemanyagra vonatkozó kedvezmények (7 százalékos ÁFA, illetve 0 százalékos jövedéki adókulcs).


Az OSW szakértőinek kommentárja:

  • Az Egyesült Államok még mindig nem hozott döntést arról, hogy a nyugati konstrukciójú és gyártású eszközöket tekintve Ukrajnának a csöves tüzérségen túlmenően más kategóriára [olv.: rakétatüzérségre] is kiterjeszti-e a katonai segélyt. Biden elnök nyilatkozata azonban – amelyet az orosz propaganda azonnal felhasznált – nem jelenti azt, hogy Ukrajna nem kap nyugati rakétarendszereket: az áttörés ebben a kérdésben már megtörtént azzal a döntéssel, miszerint Kijevnek Harpoon hajó elleni rakétakilövőket szállítanak. Ellentétben az ukrán hadsereg potenciális, rakéta-sorozatvetőkkel történő megerősítésével, ennek a lépésnek elsősorban szimbolikus jelentősége van – mely az odesszai régióra korlátozódik, és összhangban van a Nyugat egyéb, az ukrán gabonaexport kivitelét lehetővé tevő lépésével. A szárazföldi rakétarendszerek esetében, függetlenül azok hatótávolságától, fennáll az a lehetőség, hogy az ukrán egységek ezekkel Oroszország határmenti térségeiben fekvő célokat támadnak. Washington minden valószínűség szerint legvégül meghozza a döntést, hogy Kijevnek MLRS-t ad át, azonban az ukránok e késlekedésért újabb áldozatokkal, illetve a Donbasz ukrán ellenőrzés alatt maradó részeinek elvesztésével fizethetnek.
Amerikai M270-es rakéta-sorozatvető ütegek Dél-Koreában (forrás: WikiMedia Commons)
  • A fogolycserével kapcsolatos kompetenciák átadása a katonai hatóságoknak azt jelenti, hogy az orosz fél kizárta a civil hatóságokkal folytatandó további tárgyalások lehetőségét – azt akarván elkerülni, hogy a teljes folyamatnak politikai jelentőséget adjanak. A részletekről a harcoló felek katonai hatóságai fognak megállapodni, ez pedig korlátozhatja vagy kizárhatja a nemzetközi szervezetek közvetítését a tárgyalásokban.

Az OSW-elemzések magyar fordításai április 25-től kizárólag a Válasz Online felületén jelennek meg. Az erről szóló információkat itt olvashatja, a háború kitörése óta kiadott elemzések magyar változatát pedig itt találja.


Nyitókép: a kelet-ukrajnai Szlavjanszk lakója az otthonát ért támadás után 2022. május 31-én (fotó: AFP/Aris Messinis)

Ez a cikk nem készülhetett volna el olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>

Kategória: OSW