Hadinapló – Ukrajnai helyzetkép a háború 88. napján

·2022.05.23

Szvjevjerodoneck környékén alakul a katlan a Donbaszban. Az ukránoknál megjelentek a gránátvetővel szerelt pick-upok, a fegyverzetellátottság kijózanító alakulásával összefüggésben. Történelmi beszéd a kijevi parlamentben. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép a 88. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalója. Szerzők: Andrzej Wilk, Jadwiga Rogoża, Piotr Żochowski. Fordította: Zeöld Zsombor.

A legfontosabbak röviden:

  • A Donbaszban Szvjevjerodoneck környékén alakul a katlan.
  • Az ukránoknál megjelentek a „technicalok”. Újabb nyugati nehézfegyverzet érkezhet az országba.
  • Zaporizzsja megyében a pénzforgalomban egyre inkább teret nyer a hrivnya.
  • Andrzej Duda lengyel köztársasági elnök felszólalt az ukrán parlamentben. A lengyel–ukrán kapcsolatok (Varsó szerepvállalása miatt) hatalmas lendületet kaphatnak.
  • Az elemzői kommentár kijózanítóan értékeli az ukrán fegyverzetellátottság alakulását.

Az ukrajnai hadi helyzet május 22-én (forrás: Institute for the Study of War)

Részletes helyzetkép:

Az ukrán erők az ellenséges támadásokat Harkiv, Donyeck és Luhanszk megyék közös határterületén visszaverik, az esetek többségében az ellenséget arra kényszerítve, hogy a korábban elfoglalt állásaiba vonuljon vissza. A harctevékenység fő színtere Szjevjerodoneck környéke maradt – az orosz erők behatolhattak a város déli részébe, s elpusztíthatták a települést a szomszédos Liszicsanszkkal összekötő hidat is – azonban ezzel együtt sem sikerült a Donyeck és Luhanszk megyék határán húzódó Liszicsanszk–Bahmut országutat ellenőrzésük alá vonni. A harctevékenységek intenzitásának csökkenésére kerülhetett sor Donyeck megye középső részén, az Avdijivka [Авдіївка] és Kurahove [Курахове] között húzódó térségben, Zaporizzsja megyében pedig sporadikus összecsapásokra került sor. A tüzérségi támadások domináltak, az orosz légierő szintén folytatta az ukrán állások és azok közvetlen hátának bombázását. A harctérségeken kívül a tüzérségi támadások és bombázások céljai továbbra is Harkiv és a körülötte fekvő települések, Mikolajiv, a Dnyipropetrovszk megyében Krivij Rihtől délre fekvő helységek, illetve Csernyihiv és Szumi megyék az államhatár mentén fekvő járásai maradtak.

Luhanszk megye május 22-én (forrás: Institute for the Study of War)

Az eltelt napokban Harkiv (Lozova településen), Poltava (Lubni járásban), Zaporizzsja (a megyeszékhely északkeleti agglomerációjában fekvő Viljnjanszkban [Вільнянськ]) és Zsitomir megyékben (Korosztenyben [Коростень], illetve az elmúlt napokban újfent Malinban [Малин]) az oroszok rakétatámadásokat hajtottak végre a vasúti infrastruktúra létesítményei és raktárak ellen – ezen kívül katonai létesítményeket céloztak Rivne megyében. A védők a kilőtt rakéták egy részének elfogásáról tájékoztattak.

Zelenszkij elnök arról tájékoztatott, hogy a NATO védelmi minisztereinek május 23-i találkozóján döntés születhet amerikai rakéta-sorozatvető rendszerek (MLRS – Multiple Launch Rocket System) Ukrajnának átadásáról. Sajtóértesülések szerint ezek (különböző kaliberű és a felhasznált rakétától függően különböző hatótávú) M270-esek lehetnek. A The Washington Post arról is beszámolt, hogy Ukrajnának átadhatják a Patriot légvédelmi rendszert is. Júliusban Kijev tizenöt német Gepard önjáró légvédelmi tüzérségi rendszert kaphat 59 ezer darab tartaléklőszerrel. Az ukrán hadsereg „Nyugat” műveleti parancsnoksága bemutatta a Banderomobil járműveket (civil pick-up terepjáró, melyet könnyűfegyver hordozására alakítanak át, de páncélozottsággal nem látják el. [Ford. megj.: az irreguláris hadviselést ismerő olvasóknak az eszköz „technical” néven lehet ismerős.]). A platóra amerikai Mk [Mark] 19 gránátvetőt szerelnek.

Az orosz erők minden olyan utat elvágtak, melyek Harkiv megyét az ukrán hatóságok által ellenőrzött területekkel kötnek össze. Ez lehetetlenné teszi a harccselekmények által érintett területekről a lakosság kimenekítését, az oroszok egyedül az elfoglalt Krím felé közlekedést engedélyezik. Herszonban megnőtt a járőrtevékenység, illetve az ellenőrzőpontok száma. A megszállók nyomása ellenére a lakosság megünnepelte az ukrán népviselet napját (Visivanka-nap), a megszállók távozására felszólító szórólapokat, illetve Ukrajna szimbólumaival ellátott plakátokat osztottak ki. Zaporizzsja megye oroszok által elfoglalt településein a kollaboráns adminisztráció elfogadta a hrivnya és a rubel „hivatalos” árfolyamát (10 hrivnya 25 rubelt ér). A vállalkozókat arra figyelmeztetik, hogy felelősségre vonhatók azért, ha elutasítják az áruk eladását rubelért. Melitopolban a hrivnyát pénzforgalomban hagyták, de a készpénzmentes fizetés csak rubelben engedélyezett.

Az orosz védelmi tárca szerint minden ukrán katonát evakuáltak Mariupolból. Május 16. és 20. között a körbezárt Azovsztal üzemet állítólag 2439 fő hagyta el, akiket az oroszok által ellenőrzött területeken tartanak fogva. Sorsuk még mindig nem tisztázott, az ukrán fél még mindig tárgyalásokat folytat kiszabadításukról vagy orosz hadifoglyokra cserélésükről. Mariupolban elkezdődött a lakosok erőszakos sorozása ún. „önkéntes egységekbe”. A kollaboráns hatóságok bejelentették: közösen fognak járőrözni az ún. Donyecki Népköztársaság milíciájával. A lakosság szerepvállalása a rendvédelmi szervekben megkönnyítheti azon személyek felkutatását, akik a közösségi szolgáltatásokban vagy oktatási intézményekben szeretnének dolgozni. Az ukrán hatóságok értékelése szerint

Mariupolból („önkénteseket” kiképező) katonai bázis, illetve logisztikai pont válik – ez utóbbiról árulkodik az a munka, amely a kikötő működésének helyreállítását célozza. A városból kivezető utakat (beleértve ebbe a földutakat is) az orosz Roszgvargyija ellenőrzőpontjai zárják el. Bármifajta, Mariupolból történő evakuáció lehetetlenné vált, s megtiltották a lerombolt városon belüli mozgást – ez a férfiak kiszűrését teheti egyszerűbbé.

Május 22-én Andrzej Duda lengyel elnök az ukrán parlament előtt szólalt fel, tisztelettel adózva Ukrajna bátorsága előtt, aláhúzva, hogy az ország ma a szabad világ arca. Biztosított arról, hogy Lengyelország Ukrajna teljes EU-s tagsága mellett fog fellépni, illetve minden olyan kísérletet ellenezni fog, mely Oroszországnak teendő engedményekre kívánná Kijevet rávenni. Támogatta egy új, a jószomszédi kapcsolatokról szóló szerződés megkötését, mely elősegítheti a két ország közötti kapcsolatok megerősítését, illetve közúti, vasúti és infrastrukturális összeköttetések kiépítését. Zelenszkij elnök saját beszédében elismeréssel nyilatkozott Lengyelország Ukrajna támogatásában játszott vezető szerepéről (mint az ukrán EU-s tagság, illetve az oroszországi nyersanyagok embargójának szószólójáról). Megjegyezte, hogy az invázió következtében Lengyelország és Ukrajna új fejezetet nyitott a kétoldalú kapcsolataikban, s II. János Pál szavait idézve elmondta: a két ország közötti disszonancia „durva anakronizmus”. Az ukrán elnök tájékoztatott arról, hogy kétoldalú megállapodást készítenek elő a közös határ- és vámellenőrzésről. Megköszönve az ukrán menekülteknek munkavállalási jogot és szociális támogatásokat biztosító lengyel törvényt, Zelenszkij bejelentette: egy ehhez hasonló törvényt nyújtanak majd be az ukrán parlamenthez, mely különleges státuszt biztosít majd az Ukrajnában élő lengyel állampolgároknak (a törvénytervezeten jelenleg az ukrán külügyminisztérium dolgozik).

Zelenszkij elnök felmentette Olekszandr Pavlukot a Kijev Megyei Állami Adminisztráció éléről, utódjául Olekszij Kulebát kinevezve. A tapasztalt katona Pavluk március legeleje óta készítette fel védelemre a várost. Felmentése azt bizonyítja, hogy a hatóságok értékelése szerint a főváros elleni újabb orosz offenzíva által jelentett fenyegetettség alacsony.


Az OSW szakértőinek kommentárja:

  • Az ukrán hatóságok folytatják a nyomásgyakorlást a nyugati országokon – ennek célja az ukrán hadsereg komplex felfegyverzése nehézfegyverzettel és katonai felszereléssel. A szövetségesek elfogadták a szovjet eredetű fegyverzet átadását (a harci repülőgépek kivételével – a támogatás ezen a területen az ukrán gépek számára cserealkatrészek, illetve felszerelés biztosítására korlátozódik). Mindazonáltal ennek a felszerelésnek az erőforrásai egyre inkább korlátozottak, a szövetségesek egyelőre nem döntöttek sem kizárólagosan támadó célú, nyugati gyártású fegyverzet leszállításáról, sem olyan légvédelmi rendszer biztosításáról, mely hatékonyan verhetné vissza az orosz légierőt. Az eddig átadott, 155 mm űrméretű vontatott tüzérség lehetőségei (melyet nem támogat kategóriájával megegyező egyéb nehézfegyverzet, illetve katonai felszerelés) továbbra is korlátozottak. További problémát jelent, hogy Ukrajnának eddig jelentéktelen számban adtak át tarackokat – eddig alig több mint száz darabot. Az ukrán hadsereg a páncélozott és gépesített felszerelésben meglévő hiányosságokat ad hoc módon pótolja azzal, hogy civil terepjárókat és platós furgonokat tesz alkalmassá könnyűfegyverzet hordozására (ideértve a hordozható rakétarendszereket is). Ezek az alegységek mobilitását növelik meg, illetve az irreguláris hadviselésben hatékony fegyvert jelentenek, azonban semmifajta védelmet nem adnak az ellenséges tűz ellen, s nem képeznek ellensúlyt az ellenséges reguláris erőkkel szemben. Elterjedésük azt jelenti, hogy az ukrajnai háború – a beépített területek elpusztításáért folytatott harcok után – újabb elemmel bővül, és a líbiai-szíriai konfliktusokhoz válik hasonlóvá.
  • Andrzej Duda az invázió kezdete óta az első állami vezető, aki felszólalt az ukrán parlamentben. Beszéde – érzelmes, tele ugyanúgy az Ukrajna hősiességére való utalásokkal, mint a velük való lengyel szolidaritással és ukrán munkákból származó idézetekkel – óriási lelkesedést váltott ki, többször is taps szakította félbesz, s sokak szerint történelmi jelentőségű volt. Zelenszkij beszéde hasonló üzenetet hordozott Lengyelországhoz fűződő szövetségről, sőt családi viszonyról, illetve a múlt nehéz terheinek végleges ledobásának szükségességéről. A meghozott döntések, nyilatkozatok és maga az ukrán parlamenti légkör azt bizonyítja, hogy az orosz agresszió körülményei között számos (politikai, katonai, társadalmi, gazdasági, infrastrukturális, humanitárius) területen példátlan lengyel–ukrán közeledés zajlik. Az erre a történelmi felszólalásra adott egyik orosz lépésként lehet kezelni azt a Kijev elleni rakétatámadást, mely az ülésterem elhagyására és légvédelmi bunkerbe húzódásra kényszerítette a képviselőket.

Az OSW-elemzések magyar fordításai április 25-től kizárólag a Válasz Online felületén jelennek meg. Az erről szóló információkat itt olvashatja, a háború kitörése óta kiadott elemzések magyar változatát pedig itt találja.


Nyitókép: ukrán katona a frontvonalra készülődik egy ellenőrzőpontnál a kelet-ukrajnai Liszicsanszk határában 2022. május 23-án (fotó: AFP/Aris Messinis)

Ez a cikk nem készülhetett volna el olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>

Kategória: OSW