Hadinapló – Ukrajnai helyzetkép a háború 76. napján

·2022.05.11

Herszon megye népszavazás nélkül olvadhat Oroszországba. Odesszában nagyszámú területvédőt képeznek ki egy esetleges, Transznisztria felől érkező támadás elhárítására. Közben, a nyugati fegyverszállítások miatt, látványosan emelkedhet az ukránok katonai ambíciószintje – akár „mindent vissza” gondolatáig. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép a 76. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalója. Szerzők: Andrzej Wilk, Jadwiga Rogoża, Tadeusz Iwański. Fordította: Zeöld Zsombor.

A legfontosabbak röviden:

  • Elmaradtak a mélységi rakétatámadások és bombázások, de a harcoló felek közötti érintkezési vonal mögött fekvő településeket az oroszok továbbra is tüzérséggel lövik és bombázzák. Számottevő változás nem állt be a katonai helyzetben.
  • Az ukránok elkezdtek felkészülni egy potenciális, Transznisztriából induló támadásra.
  • Orosz közlés szerint a herszoni megyét közbeiktatott lépések nélkül, „direktben” csatolhatják Oroszországhoz. A terület az ukránok számára katonailag is fontossá válhat.
  • Amerikai értékelés elhúzódó háborúval számol, az ukránok katonai ambíciószintje megnőhet.
  • Az Európába irányuló gázszállítások egyharmadának kieséséért az ukrán és az orosz fél egymást vádolja.
  • Az Ukrajnában elrabolt gabona egy része Szíriába tarthat.

Részletes helyzetkép:

Az Ukrán Vezérkar arról tájékoztatott, hogy Harkiv környékén négy település felett szerezték vissza az ellenőrzést. A katonai helyzetben azonban számottevő változás állítólag nem állt be – az orosz egységek továbbra is sikertelenül támadják a védők állásait, számottevő veszteségeket szenvednek, s egyes esetekben az elfoglalt állásokban hajtanak végre erősítést. A helyi jelentésekből az derül ki, hogy a Luhanszk megyéből még mindig lehetetlen a polgári lakosság kimenekítése, illetve nekik humanitárius segély biztosítása. Szjevjerodoneck térségében az ukrán fél által ellenőrzött összes településen megszűnhetett a víz-, áram- és gázellátás, illetve a mobiltelefon-szolgáltatás is. A városi hatóságok arra kérték a Zaporizzsja megyében fekvő Huljajpole [Гуляйполе] lakosait, hogy hagyják el a települést.

A tegnapi jelentésben feltételes módon szereplő orosz hídfő és pontonhíd úgy tűnik, megsemmisült:

Az agresszor folytatja az ukrán állások tüzérségi lövetését és bombázását a teljes harcérintkezési vonalon, illetve azon településekét, melyek közvetlenül a harcérintkezési vonal mögött fekszenek (Szlavjanszk, Mikolajiv, illetve a Krivij Rihtől és Zaporizzsjától délre fekvő helységek). Több mint két hónap után először az ellenség nem támadott harkivi célpontokat, azonban a város környékén megnövelte a tűzintenzitást. Az ukrán fél ugyanúgy nem adott hírt arról, hogy az ország belsejét rakétatámadás érte volna, az oroszok azonban folytatták a Csernyihiv és Szumi megyék [az államhatárhoz közeli] határterületeinek [tüzérséggel végrehajtott] lövetését.

Az Területvédő Erők Odessza megyében tevékenykedő 126. önálló dandárjának parancsnoksága további kétezer önkéntes személy (többek között páncéltörő fegyverek használatára, mesterlövészek semlegesítésére, illetve szabotázsellenes műveletekre történő) kiképzését jelentette be, akiket egy Transznisztria területéről eredő fenyegetés esetén a megye védelmében tudnának bevetni. Besszarábia ukrán részén a Területvédő Erők berkeiben összesen már tízezer önkéntest képeztek ki.

Az orosz média arról tájékoztatott, hogy a megszállóval együttműködő Herszon megyei „hatóságok” azzal szándékoznak az orosz hatóságokhoz fordulni, hogy a területet Oroszországhoz csatolják – így (valószínűleg a folyamatos társadalmi ellenállás miatt) az ún. Herszoni Népköztársaság felállításának lépését illetve az ennek elismerése okán megtartandó népszavazást kihagyják.

Ukrajna Védelmi Minisztériuma Hírszerzési Főigazgatósága arról tájékoztatott, hogy az oroszok által elszállított gabona egy része már a Földközi-tengeren hajózik orosz zászló alatt, s minden valószínűség szerint Szíriába tart. A megszállók folytathatják az ellopott élelmiszer elszállítását az Orosz Föderáció, illetve a megszállt Krím területére.

Volodimir Zelenszkij elnök elmondta, hogy Oroszország egyetlenegy, a mariupoli Azovsztal üzem ukrán védőinek evakuálásáról szóló, az ukránok által felvetett javaslatba sem egyezett bele; Ukrajna nyugati partnereihez fordult a város felmentéséhez és az ott ragadt személyek megmentéséhez elengedhetetlenül szükséges fegyverek ügyében. A máltai parlament előtt tett felszólalásában Zelenszkij a II. világháború alatt Nagy-Britannia és az Egyesült Államok által Vallettának biztosított segítségnyújtás jelentőségét emelte ki, s kérte repülőgépek, helikopterek, nehéztüzérség átadását – aláhúzva, hogy (ugyanúgy, ahogy 80 évvel korábban) most is a harcmezőn dől el Európa sorsa.

Az ukrajnai hadi helyzet május 10-én (forrás: Institute for the Study of War)

Az Ukrajna Elnöki Hivatalának vezetője, Andrij Jermak és a Michael McFaul (Stanfordi Egyetem) vezetése alatt működő, Oroszországgal szembeni szankciókon dolgozó nemzetközi munkacsoport bemutatta az Oroszországgal szembeni energetikai szankciókról szóló ütemtervet, mely megnehezítheti a háború finanszírozását, s egyúttal csökkentheti a szankciók világgazdaságra kifejtett negatív következményeit. A dokumentum olyan mechanizmusokat javasol, melyek az orosz erőforrásokra fokozatosan vetnek ki embargót, illetve szankciókat a korlátozások megkerülésére.

Avril Haines, az amerikai Nemzeti Hírszerzés igazgatója (Director of National Intelligence) a Szenátus Fegyveres Erők Bizottsága előtti felszólalásában elmondta, hogy az ukrajnai háború a következő hónapokban eszkalálódni fog, de Moszkva tevékenysége előrejelezhetetlenné válhat – köszönhetően a Kreml tervei és az orosz hadsereg lehetőségei közötti eltérésnek. Haines szerint elképzelhető, hogy Oroszországban statáriumot vezetnek be, az ipari termelést hadigazdaságra állítják át – viszont az atomfegyver bevetését alacsony valószínűségűre tette. Ezt erősítette meg Scott Berrier tábornok, az amerikai Védelmi Hírszerző Ügynökség vezetője is.

Dmitro Kuleba, Ukrajna külügyminisztere azt állította, hogy Ukrajna céljai megváltoztak. A nyugati katonai segítségnyújtás növekedése alapján elképzelhető, hogy Kijev ambíciója már nem pusztán az orosz hadsereg kiverése lehet azokról a területekről, melyeket a támadó az invázió február 24-i kezdete óta ellenőrzött, hanem az ország alkotmányos határain belüli teljes területe feletti ellenőrzés visszaszerzése – a Donbasz háború előtt megszállt részeivel és a Krímmel együtt.

Eme terv megvalósítását lehetővé tevő kulcskérdés, hogy az ukránok győznek-e a Donbaszért folyó csatában. Kuleba ugyanakkor hangsúlyozta annak fontosságát, hogy az országnak megadják az EU-tagállamjelölti státuszt, mint az egyetlen megvalósítható lehetőséget a Brüsszellel történő kapcsolatok fejlesztésére – ezzel elutasította az Emmanuel Macron által javasolt köztes (nem a teljes tagállami státuszt érintő) lehetőségeket. Ukrajna teljes EU-tagságát a Kijevben látogatást tevő Annalena Baerbock német külügyminiszter is támogatta.

Az OGTSU ukrán gázhálózat-üzemeltető arról tájékoztatott, hogy bezárja az Oroszországból érkező gázszállítások belépési pontját, az Oroszországban található Szohranovkát [Сохрановка], illetve a Luhanszk megyében, a Kijev által nem ellenőrzött területen fekvő Novopszkovban [Новопсков] található kompresszorállomást. Az ok többek között a „megszálló erők a technológiai folyamatba történő nem engedélyezett beavatkozása, beleértve ebbe az illegális gázfogyasztást” lehet – Szohranovkán keresztül teljesítik az Ukrajnán átmenő, az európai fogyasztónak szánt nyersanyagszállítások egyharmadát. Az ukrán fél javasolta, hogy Szohranovkából a Szumi megyéhez közel fekvő, a Kurszki megyében található Szudzsába [Суджа] helyezzék át a gázbeléptetési pontot. A Gazprom válaszában állítólagos „technikai lehetőségek hiányára” hivatkozott, melyet az ukrán rendszerüzemeltető hazugságnak titulált. Kijev szerint a szudzsai ág szállítókapacitása teljes mértékben elégséges az ukrán–orosz szerződésben meghatározott mennyiség szállítására, mi több: 2020 októberében tizenpár napon keresztül a felújításon áteső Szohranovkából átirányított nyersanyagot ténylegesen Szudzsán keresztül szállították.

Ukrajna gázvezeték-hálózata (forrás: MDPI)

A lengyel határőrség szerint a háború kezdete óta Lengyelországba 3,29 millió ukrán távozott. Május 10-én 18 100-an lépték át a határt (ez az előző naphoz képest 6,6 százalékos növekedés), az ellenkező irányban pedig 22 ezren. Február 24-e óta Lengyelországot Ukrajnába 1,16 millió fő hagyta el.


Az OSW szakértőinek kommentárja:

  • Az utolsó hetekben a katonai helyzet látszólagosan stabil maradt. A harcoló felek állásai nem számottevően változtak (pár, maximum tizenpár kilométerrel) az oroszok számára kedvezően a Harkiv megye déli részén, illetve Donyeck, Luhanszk és Zaporizzsja megyékben, az ukránoknak kedvező módon pedig Harkiv környékén. Herszon megye Mikolajiv és Dnyipropetrovszk megyékkel közös határterületén a változások jelentéktelenek. Sem az ukrán fél által bejelentett orosz támadás, sem a Kijev által sugalmazott ukrán ellentámadás nem következett be. Valószínű, hogy a megszállók az összegyűjtött erőiket még mindig elégtelennek tartják a védők állásainak sikeres áttörésére, illetve arra, hogy bármelyik irányban sikert érjenek el. Moszkva azonban semmilyen látható lépést nem tesz annak érdekében, hogy az Ukrajna elleni műveletben részt vevő hadsereg létszámát számottevően megnövelje, s szintén nem használja ki azt a teljes erőt, mellyel Ukrajnában már rendelkezik. Kijev viszont igyekszik növelni a kedélyeket és a reményt egy gyors ellentámadásra – erről tanúskodik Zelenszkij elnök május 10-i nyilatkozata. Legnagyobb valószínűséggel azután, hogy az országba a nyugatról származó nehézfegyverzet nagyobb része megérkezik, a kijevi hatóságok támadóművelet kísérelnének meg annak érdekében, hogy szavahihetőségüket erősítsék (különösen azután, hogy Mariupol valószínűleg végleg elesik). E művelet célpontja Herszon lehet.
A frontvonal Herszonnál május 10-én (forrás: Military Land)
  • A gyors orosz katonai előrehaladás hiánya – összekapcsolva a Kijevnek a Nyugat oldaláról szánt, párhuzamosan növekvő katonai, politikai és pénzügyi támogatással – az ukrán hatóságokat nem pusztán arra motiválja, hogy folytassák az agresszor elleni hatékony ellenállást, hanem arra is, hogy olyan politikai és katonai célokat fogalmazzanak meg, melyek az invázió előtti status quót kérdőjelezik meg. Úgy tűnik, hogy a Kuleba miniszter által megfogalmazott vélemény tükrözi az állami vezetők számításait, illetve a társadalmi hangulatot is – melyek szerint jelenleg (a többek között Bucsában elkövetett mészárlás, illetve az ország keleti részében az ellenség támadásának megállítása után) nincs helye az Oroszországgal történő béketárgyalásoknak, hanem türelmesen kell törekedni a teljes katonai győzelemre annak érdekében, hogy a 2014-ben és 2015-ben elveszített területeket is visszaszerezzék.

Az OSW-elemzések magyar fordításai április 25-től kizárólag a Válasz Online felületén jelennek meg. Az erről szóló információkat itt olvashatja, a háború kitörése óta kiadott elemzések magyar változatát pedig itt találja.


Nyitókép: sebesült ukrán katonák a luhanszki régióban fekvő Popaszna település kórházában 2022. május 10-én (fotó: MTI/EPA/Roman Pilipej)

Ez a cikk nem készülhetett volna el olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>

hirdetés

Kategória: OSW