Ezrével megfertőződött egészségügyiek: okulhatunk-e az olasz tapasztalatokból?

·2020.03.23

Angela Merkelnek karanténba kell vonulnia, mert vírusfertőzött lett az orvosa. Franciaországban a vírus 562 halálos áldozatának egyike egy mentőorvos. Spanyolországban a koronavírusban megbetegedettek 12 százaléka, közel 3500 ember egészségügyi dolgozó. Az olasz járvány fertőző gócaivá éppen a kórházak váltak, amelyekre menedékként tekintenek a beteg emberek. Közel háromezer egészségügyi dolgozó fertőződött meg eddig Itáliában, és Magyarországon is van már három víruspozitív egészségügyi dolgozó. Mi történik? Hogyan lettek a kórházak ennyire veszélyes helyek? És időben vagyunk-e még, hogy tanuljunk mások hibájából?

– Ha a kórházak maguk is fertőzötté válnak, akkor a vírus legfontosabb terjesztői lesznek – Giovanna Colombo és Lorenzo Grazioli, a bergamói kórház intenzív osztályának orvosai ezzel döbbentették meg a hallgatóságukat. Az olasz intenzív terápiás orvosok szaklapja, a Pediatrica Intensiva podcastja óriási hatást váltott ki a világ orvosai között; magyar doktorok is kézről kézre adják a beszélgetés írásos kivonatát, amelyben az olaszok egészen konkrét kezelési tanácsokat adnak a kollégáiknak.

Az első rész angol nyelven itt hallgatható meg, a második itt.

A beszélgetés hatását növeli, hogy Bergamóban százával halnak meg az emberek, sokan éppen ebben a kórházban, a két orvos mégis időt szakít rá, hogy a nemzetközi szakmai közvéleménnyel megossza a tapasztalatait. A 900 ágyas, szervátültetési programmal és onkológiai centrummal rendelkező bergamói intézmény egyébként Európa egyik legjobbja. Hatalmas kórház, 80 intenzív ágya van. (Érzékeltetésül: a Semmelweis Egyetem klinikáinak összesen 73.) Orvosai már nyíltan beszéltek róla, hogy minél több embert otthonában kell ellátni, mert az egészségügy nem bírja a terhelést, nincs elég intenzív ágy. Pedig leállították már a gyermekintenzív osztályt, oda is felnőtt vírusfertőzötteket tettek, 300 újabb ágyat is beállítottak. Az orvosok elmondják:

azért halnak meg olyan nagy arányban az idős betegek Olaszországban, mert a rossz gyógyulási kilátásúaknak nem jut lélegeztetőgép.

Az intenzív osztályra azok kerülnek, akiknek nagyobb esélyük van arra, hogy felgyógyulhatnak. Három íratlan szabály van: 1. a fiatalok előnyben vannak, 2. ha valakinél 15 nap után nincs javulás, leszedik a gépről, 3. hatvan év felett nincs külső keringéstámogatás. (A vírus nem csak a tüdőt támadja, sok embernek a keringési rendszere roppan össze.)

A katasztrofális olasz helyzet az intenzív osztály dolgozói szerint azért alakult ki, mert hibás volt az általuk használt tesztelési protokoll –kezdetben csak a Kínából érkező és tünetekkel rendelkező embereket vizsgálhatták. Későn ébredtek rá, hogy elrontották, addigra már járványos mértéket öltöttek a megbetegedések. (Hasonló volt a helyzet kezdetben nálunk is, a tisztiorvosok csak a külföldi kontaktokat keresték. Napokig mindenki azt hitte, hogy két iráni egyetemista az első beteg, eközben már a Szent János Kórházban feküdt a vírus okozta tüdőgyulladással az a külföldön mostanában nem járt nő, akinek esete megrázta az egész országot.)

hirdetés

Miközben pedig a kínai kapcsolatot kutatták, sorban keresték fel az orvosaikat azok a vírusfertőzöttek, akik nem estek bele a rizikócsoportba, ezért senki sem gyanakodott fertőzésre – és nem is védekezett ellene. A fertőzöttek megfertőzték a velük együtt a kórházba érkező „normál” betegeket és az orvosokat is. Ha pedig a kórház és az egészségügy fertőzötté válik, nagyon gyorsan tud járványos gócot kialakítani. A bergamói tapasztalatok alapján tehát külön járványkórházakat kell létrehozni: sem a bejáratnál, sem a belső terekben nem keveredhetnek a fertőző és a nem fertőző betegek. (Így történik ez például a Veszprém megyei Ajkán.)

A bergamóiak is későn kapcsoltak tehát, ám amikor igen, rögtön leállították a szívsebészeti, a transzplantációs és az idegsebészeti programjaikat, az összes ambuláns rendelést megszüntettek. A nem vírusfertőzött betegeket más intézményekbe irányítják át, de csak azokat, akiket feltétlenül szükséges megműteni, gyógyítani.

A nem fertőzött betegek számára a legbiztonságosabb, ha kisebb panaszaikkal kivárják a járvány végét, a krónikus betegeknek pedig az, ha a gyógyszereiket telefonon vagy emailben kérik. 

Bár az olaszok nagyon sok tesztet végeztek, a laboratóriumaik gyorsan túlterheltté váltak, ezért az eredményeket egyre később kapták meg az orvosok. Ma már úgy látják, valamennyi felsőlégúti tünetet produkáló embert (és az újabb eredmények alapján az emésztőrendszeri fertőzéses tünetekkel jelentkezőket is) azonnal izolálni kellett volna, és úgy kellett volna kezelni, mint ha fertőzöttek lennének. Ha mégsem azok, akkor scusi. Senki sem lesz boldogtalan, ha arról értesítik, hogy nem kapta el a vírust.

A kórházak tehát nem voltak felkészülve egy ilyen veszélyes kórokozó érkezésére. Normál esetben az ilyen fertőzötteket úgynevezett negatív nyomású szobákban helyezik el, mert innen nem tudnak kijutni a vírusok. A bergamói kórház húsz ilyennel rendelkezett, ami tekintélyes szám. De nem az új koronavírus ellen. A fertőzöttek izolálására szolgáló speciális szobák gyorsan elfogytak, és nem volt már lehetőség a betegek járványügyileg korrekt izolálásra.

„Magyarországon egyedül a fővárosi Szent László Kórházban van két olyan speciális, negatív nyomású izolációs szoba, ahonnan nem juthatnak ki a kórokozók, mert csak befelé megy a levegő” – idézte Ócsai Lajost az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat járványügyi főosztályának korábbi vezetőjét a Medical Online – még 2018 májusában. Információink szerint a helyzet azóta sem változott, és ha Itáliában ez is fokozta a fertőzésveszélyt, nyilván nálunk is. Az izolációs szobák szűkösségén az olaszok úgy segítettek, hogy az igazolt vírusfertőzötteket azonnal kivették a negatív szobából és más pozitív tesztűekkel egy szobába tették.

S hogy miért olyan veszélyes a vírus? Azért is, mert nem csak cseppfertőzéssel terjed. Rómában, az I. Umberto Kórházban például március 3-án a rezidensek megünnepelték a tanulmányaik befejeztét egy kis ártatlan koccintással. Az eredmény: 9 újabb fertőzött, köztük orvosok, rezidensek és önkéntesek. Csak a barátaik között voltak, nem gondoltak rá, hogy hívatlan vendégük van. Pedig a koronavírus ott van a levegőben és a tárgyakon is.

Semmit nem ér most az a napi rutin, amelyhez az egészségügyben dolgozók hozzászoktak. A maszk és a védőszemüveg pontos záródása az életet jelentheti.

Kiderült például, hogy egyesek éppen a ruhák levételénél fertőződtek meg, a védőeszközökre rakódott vírusoktól. A bergamói kórházban, amikor észlelték, hogy dolgozóik nem tudják megfelelő biztonsággal felvenni a védőeszközöket, képzést indítottak számukra. Tíz napig oktatták, felügyelték a beöltözés és a levetkőzés folyamatát, megelőzve, hogy újabb osztályokat kelljen karantén alá vonni az orvosok megfertőződése miatt.

Sajnos azonban nem mindig van mibe beöltözni. A modern egészségügyet ugyanis szigorú készletgazdálkodás jellemzi, ami békeidőben olajozottan is működik: nem kell túl sok minden a raktárba, ha fogyásnak indul valami, megrendelik, a gyártók pedig gyorsan leszállítják. Csakhogy a koronavírus ellen sokkal több védőfelszerelést kell használni, és olyan helyeken is, ahol eddig a fertőzésveszélyre nem ügyeltek annyira. Kiürültek tehát a készletek: a kórházban is, a háziorvosokról nem is szólva.

Itáliában a fentiek következtében 2629 orvos és ápoló kapta el a vírust, ez az összes megbetegedés nyolc százaléka. A kínainál több mint két és félszer nagyobb arány. Egyre több a halálos áldozat az orvosok között, a háziorvosok szövetsége szerint csak Bergamóban száz háziorvos fertőződött meg március 17-éig. Az olaszok az erkélyeiken állva tapssal tisztelegnek hétköznapi hőseiknek és mártírként tekintenek például a 65 éves korában elhunyt Mario Giovita doktorra. A háziorvosok veszélyeztetettsége érthető: napi két maszkot és egyszerhasználatos orvosi köpenyt és néhány pár kesztyűt kap egy másik járványgócban dolgozó venetói háziorvos, holott nagy a veszélye, hogy elsőként éppen ő fog egy koronavírusos beteggel találkozni. Domenico Crisarà, a venetói háziorvosi szövetség elnöke szerint nem kell szakértőnek lenni ahhoz, hogy megértsük, a védelem szintje távolról sem elegendő.

A járvány Olaszországban északon tört ki, ám a vesztegzár hírére az ott dolgozó déliek hazatértek, és magukkal vitték a fertőzést. A déli kórházakban az orvosok aztán ugyanazokat a hibákat követték el, mint korábban északon. Nápoly legnagyobb intézményében, a Cardarelli Kórházban 249 egészségügyi dolgozót diagnosztizáltak koronavírussal. Nem mondhatjuk, hogy addigra nem tudtak már a fertőzés veszélyességéről, a napi rutinon azonban nehéz túllépni. A csizma talpán található Catanzaro kórházában a veseosztályon egy orvos és öt ápoló fertőződött meg egyetlen betegtől. 

Az egészségügyi dolgozók egész Olaszországban veszélyben vannak. Genovában március 13-ig 60 orvos és ápoló fertőződött a védőfelszerelések hiánya miatt. Az orvosok megbetegedése miatt kellett bezárni a milánói Baggio katonai kórház karanténnak tervezett részlegét is.

Hogyan reagáltak erre a helyzetre? A kórházakban átszervezték a műszakokat: noha az orvosok ügyeletben 12 órát dolgoznak – vagy még többet – a védőruhában nem lehet többet kibírni 8 óránál. Nemcsak a műtőben, hanem minden műveletnél két kesztyűt viselnek, az alsó marad, a felsőt azonnal cserélik, ha másik beteghez lépnek, de közben klóros fertőtlenítővel megmossák a kesztyűs kezüket.

Nővérek húznak védőöltözetet a lombardiai Cremona kórházában 2020. március 12-én. Fotó: AFP/Paolo Miranda

Klórhexidin – ez lett a varázsszó. Műszak után ezzel kell lezuhanyozniuk, hogy a bőrükön, hajukon se maradjon vírus.

A fertőzés terjedéséhez hozzájárult, hogy a személyzet a műszakok után hazajárt a családjához. Azt hitték, mivel megfelelő védőfelszerelést viselnek, sem ők, sem a szeretteik nem fertőződnek meg. Óvatosságból otthon így is maszkot viseltek, de ez sem segített, mert csak akkor tesztelték őket, ha már tüneteik voltak. Ám addigra egy-egy orvos, nővér sokszor már az egész családját megfertőzte, nem is szólva a környezetének egyéb tagjairól (Budapesten a járványkórházakban dolgozó orvosok azért kérik üres lakások felajánlását, hogy hozzátartozóiktól elkülönülve pihenhessenek, és így legalább a család biztonságban legyen.)

Az egészségügyiek megfertőződésének veszélyét növeli az óriási nyomás, amely éri őket. Nem lehet sem lelkileg, sem eszközökkel felkészülni arra, hogy minden negyedik-ötödik kórházba felvett személy állapota életveszélyes és lélegeztetésre van szüksége.

A bergamói kórházba a legtöbb beteg már úgy érkezik, hogy a fejére egy műanyag „buborékot” húznak. A furcsa eszköz célja a nyomáskülönbség kiegyenlítése a tüdőben. A bergamói orvosok érték el azt is, hogy az olasz fertőzöttek otthon gyógyulhatnak, csak akkor hívnak mentőt, ha tüdőgyulladásuk miatt nem kapnak levegőt. (A járvány kezdetén ez az idősekre volt elsősorban jellemző, de mostanában egyre több a középkorúnak súlyos az állapota.)

A már idézett két bergamói orvos, Giovanna Colombo és Lorenzo Grazioli szerint a náluk ápolt 400 vírusfertőzöttből 56-ot az intenzív osztályon lélegeztetnek, kettőt mesterséges külső keringést biztosító géppel (ecmo) tartanak életben, 92-t pedig a spontán légzést segítő eszközökkel támogatnak. Az összes altatógéppel is lélegeztetnek, mégsem elég. Hiány van intenzívterápiás orvosból is, betanították hát a máshonnan átvezérelt doktorokat, az aneszteziológus szakorvos pedig körbejár és segít. A gyermekintenzíves nővérek és orvosok is felnőtteket látnak el.

Az egészségügyiek annak ellenére, hogy életveszélyben vannak, teszik a dolgukat. Ahogy nálunk is, noha az ország több kórházában nemcsak a speciális szelepes maszk hiányzik, hanem a zöld vagy kék sebészeti is, (előbbi 98, utóbbi nagyjából 80 százalékos védelmet nyújt a vírusok ellen). Ehelyett a fővárosból azt jelezték lapunk számára, hogy silányabb minőségű fehéret kapnak azok, akiket nem tekintenek kockázatos osztályon dolgozónak. Ezen segíthet, hogy ma reggel 82 ezer egészségügyi maszk érkezett Kínából. Orbán Viktor miniszterelnök bejelentése alapján 129 ezer speciális védőmaszk áll rendelkezésre. Változtatnak a védekezésen, az intenzív ágy mellett dolgozók a jövőben speciális maszkot kapnak, a többi egészségügyit sebészetivel védik.

Képet is küldtek a maszkokról

Ennél azonban szélesebb kör szorulna fokozott védelemre, jelenleg ugyanis három fertőzött magyar egészségügyiről tudunk, és egyik sem intenzív osztályos: a Szegedi Tudományegyetem fül-orr-gégész rektoráról, a Szent László Kórház gégészetén dolgozó nővéréről és egy felsőpakonyi (Pest megye) fiatal egészségügyi dolgozóról, aki egy idős beteg ellátása közben fertőződött. Csak remélhetjük, hogy az olasz tapasztalatokból tanulnak a hazai döntéshozók, de azok figyelmeztető jelek az egészségügyben dolgozóknak is saját védekezésük átgondolására. Az új vírus azért is olyan veszélyes, mert azokat teszi sérülékennyé, akikre a védekezést építhetjük.


A cikk elkészítéséhez értékes segítséget kaptunk italianista olvasónktól és a podcast leírásában, értelmezésében részt vevő orvosoktól. Köszönjük.


Nyitókép: egészségügyi dolgozók bátorítják egymást a lombardiai Cremona kórházában 2020. március 13-án. Fotó: AFP/Paolo Miranda

Ez a cikk nem készülhetett volna el olvasóink támogatása nélkül. Ha fontosnak tartja munkánkat, kérjük, legyen „előfizetőnk” akár már havi 1700 forintért, és csatlakozzon hozzánk a Facebookon!

Kategória: Nagytotál