A Ryanair-hadművelet: benézünk a Fidesz legújabb háborújának kulisszái mögé

·2019.03.04

Hiába a fenyegető német hangnem, információink szerint a Fideszben úgy gondolják, a CDU végül megakadályozza a magyar kormánypárt kizárását az Európai Néppártból. Forrásaink állítják: Orbánék nem a szankciókra utaznak. Amit látunk, a szokásos „kállai kettős”, csak több verbális vadulással. De meddig lehet ezt folytatni? Csak idő kérdése a kizárás? Témát vált a kormánypárt a ciklus második felére? Nagykép a Fidesz és az Európai Néppárt viszonyáról.

Ryanair-hadművelet – mintha egy világháborús film címe lenne, pedig inkább politológiai szakmunkákba illik. Múlt hét elején Milan Nič, a Deutsche Gesellschaft für Auswärtige Politik (Német Külpolitikai Társaság) elemzője az ír fapados légitársaság Budapest és Berlin között közlekedő járatán vette észre Gulyás Gergely kancelláriaminisztert és Balog Zoltán volt emberi erőforrás-minisztert. Digitális korban élünk, tehát Nič Twitter-oldalán közzétette az információt. A Die Welt német napilap újságírója ugyanis beazonosította az út célját: a két politikus Annegret Kramp-Karrenbauer CDU-elnöknél járt Berlinben, céljuk pedig a Fidesz Európai Néppártból való kizárásának elkerülése volt.

A magyar sajtó is felkapta a történetet, amely az eddig a lassan csordogáló európai parlamenti kampány csúcssztorija lett – nemcsak idehaza, hanem a nemzetközi médiában is.

Valószínűleg a Fidesz-ügy téma lesz az Európai Néppárt szerdai frakcióülésén is.

A magyar delegáció összetétele jelezte az út fontosságát. A németül kiválóan beszélő Gulyás régóta Mr. Németország a Fideszben Balog Zoltánnal együtt. Utóbbi azonban már nem miniszter, képviselői mandátumáról, sőt a jobboldali hátországot szervező Magyar Polgári Együttműködés Egyesület éléről is lemondott. Hivatalos politikai funkciója tehát nincs, de évtizedek óta gondosan épített németországi kapcsolatrendszere és anyanyelvi némettudása persze megmaradt.  Ezért utazott ő, s nem egy, elvben nagyobb befolyással rendelkező miniszter vagy Fidesz-elnökségi tag Berlinbe Gulyás Gergellyel.

A két magyar Berlinben egy olyan tüzet volt kénytelen eloltani, amit maga a kormány gyújtott. Az ijesztően vigyorgó Soros Györgyöt és Jean-Claude Junckert ábrázoló plakátkampányt elítélte a német CDU és a bajor CSU több politikusa. Kritikus volt Joseph Daul, a Fideszt is soraiban tudó Európai Néppárt (EPP) francia elnöke, illetve az osztrák kancellár. Javarészt skandináv és Benelux EPP-tagpártok pedig elérkezettnek látták az időt a lézerkard beizzítására. Hét országból összesen kilenc párt kérte hivatalosan az EPP elnökségétől a Fidesz kizárását. (Az alapszabály szerint minimum öt ország hét pártjának kell kérvényeznie a lépést.) Az ügyet meg kell tárgyalnia az EPP politikai közgyűlésének, amely legközelebb március 20-án ülésezik Brüsszelben. Nem biztos ugyanakkor, hogy ekkor tárgyalnak a kizárásról vagy a tagsági jogok felfüggesztéséről. Elképzelhető, hogy a téma csak az áprilisi tanácskozáson kerül napirendre.

hirdetés

Elbúcsúzhat a Fidesz a legnagyobb európai pártcsalád jelentette előnyöktől meg befolyástól? Bár még soha nem volt ilyen éles a konfliktus, egyelőre nem eszik olyan forrón a kását.

Egyrészt a kizárást kezdeményezők javarészt a Fideszt régóta bírálók közé tartoznak és mindegyikük gyengébb a magyar kormánypártnál. A flamand kereszténydemokratáknak kettő, a vallon Humanista Demokratikus Centrumnak egy, a luxemburgi Keresztényszociális Néppártnak és a finn Kokoomus-nak három, a portugál Demokratikus és Szociális Centrum-Néppártnak kettő, a holland kereszténydemokratáknak öt, a svéd kereszténydemokratáknak szintén öt, az ugyancsak svéd Mérsékelteknek négy, s a görög Új Demokráciának hét európai parlamenti képviselője van – a  Fidesz-KDNP-nek ellenben tizenkettő. Márpedig az európai témákra szakosodott Politico portál becslése alapján a Néppárt a május végi európai parlamenti választáson 174 mandátumra számíthat a mostani 217 helyett. Azaz minden képviselői helyet meg kell becsülnie. Jelenlegi tudásunk szerint az európai voksoláson a Fidesz növelheti képviselői számát, s ezzel befolyását a csökkenő létszámú néppárti frakcióban.

A másik ok a bizakodásra a Fidesznek: a nagy tagpártok hallgatása. Testületként sem a német CDU, sem a francia Republikánusok, sem a spanyol Néppárt nem nyilvánított véleményt. Jelenleg az a legnagyobb kérdés, hogy ők hova állnak majd a kizárási indítványról egyszerű többséggel döntő néppárti politikai közgyűlésen. (Ezen a Néppárt  vezetése és európai parlamenti frakciójának elnöksége mellett főleg a tagpártok, illetve a társult szervezetek delegáltjai vesznek részt.)

A Néppárt legbefolyásosabb tagja, a CDU – eddig – praktikus és elvi okok miatt sem akart csatlakozni a Fidesz kidobását követelő kórushoz.

Egyrészt a német kereszténydemokratákkal hagyományosan szoros kapcsolatot ápoló ipar kifejezetten jól jár a magyar kormánnyal – lásd a BMW debreceni beruházásának kormányzati támogatását vagy a nemrégiben bejelentett hadiipari beszerzéseket. (A Magyar Honvédség német páncélosokat és önjáró tarackokat fog vásárolni.) Másrészt a németek mindent elkövettek, hogy a befolyási övezetüknek tekintett Közép-Európa és Nyugat-Európa között ne mélyüljön a szakadék, ez ugyanis a Berlin dominálta EU-ban további működési zavarokat okozna. Most azonban a CDU-nál is rezeg a léc, s ezt nemcsak a Gulyás–Balog páros berlini látogatása jelezte. A Fidesszel kapcsolatban eddig mindig gondosan egyfelől-másfelől álláspontot képviselő Manfred Weber néppárti csúcsjelölt beleszállt Orbán Viktorékba. Az Európai Bizottság következő vezetőjének szánt bajor politikus a Der Spiegel német hírmagazinban leszögezte: „Orbán Viktor rossz úton halad. Különösen a demokratikus rend alapvető kérdéseiben mutat azonosságot Salvinivel és Jarosław Kaczyńskivel. Ez nem az én utam, ez nem az EPP útja.” Weber szerint a magyar miniszterelnök plakátkampányával „súlyos károkat okozott az EPP-nek, ezért is várok tőle bocsánatkérést és a plakátkampány felfüggesztését.” Vészjóslóan arra utalt, hogy a tiltakozás már nem elég, „hamarosan konkrét lépéseket is teszünk.”

Manfred Webernél elszakadt a cérna. Fotó: Európai Parlament/Daina Le Lardic

Feltűnő volt az ellentét Orbán Viktorral, aki a Die Weltnek adott interjújában nem győzte dicsérni a Néppárt csúcsjelöltjét: „A mi jelöltünk egy nagyszerű ember. És szerintem jó volna Európának, hogyha egy bajor ember állna a bizottság élén. Weber jelöltsége az egyik legbátrabb politikai vállalkozás, amit valaha láttam.”

Hiába a fenyegető német hangnem, információink szerint a Fideszben úgy gondolják, a CDU végül megakadályozza a szankcionálási kísérleteket. Egy Brüsszelt jól ismerő kormánypárti politikus szerint nem arról van szó, hogy pártja direkt a kizárásra játszana. Egy kombináció szerint ugyanis nincs másról szó, minthogy a Fidesz mártírként dobbanthasson egy euroszkeptikus, mondjuk Matteo Salvini olasz Legája és Heinz-Christian Strache osztrák Szabadságpártja alkotta új európai parlamenti frakcióba és pártcsaládba. Mintha lennének erre utaló jelek: múlt csütörtökön Gulyás Gergely Heinz-Christian Strache vendége volt a bécsi operabálon. Az osztrák politikus képet is posztolt Facebook-oldalán, ahogy igazi monarchiás puccparádéban (frakkban, kitüntetéssel ékesítve) vidáman rázza magyar politikustársa kezét.

E kállai kettős ellenére a Fidesz politikusai nem győzik hangsúlyozni, hogy igazi otthonuk a Néppárt, amit önszántukból soha nem hagynának el.

A Néppárttal való kenyértörés presztízsből és hatalmi szempontból is kedvezőtlen lenne a Fidesznek – utoljára a Vojiszlav Kostunica Szerb Demokrata Pártjával váltak el látványosan a Néppárt útjai 2012-ben. A pártcsaládhoz való tartozás politikai védelmet jelent. A Sargentini-jelentés elfogadása, s ezzel a hetes cikkely szerinti eljárás tavaly őszi megindításáig az Európai Parlamentben a magyar kormányt – igaz, egyre kisebb lelkesedéssel – minden lényegi kérdésben megvédte a Néppárt. Másrészt a pártcsalád tagsága komoly informális befolyást jelent. Az EU állam-és kormányfőit tömörítő Európai Tanács ülése előtt mindig egyeztetnek az Európai Néppárthoz tartozó vezetők – nagy versenyelőny ott ülni annál az asztalnál, ahol például a német kancellár. Legközelebb március 21-22-én – furcsa iróniája lenne a sorsnak, ha a Néppárt március 20-án ülésező politikai közgyűlése döntene a Fidesz tagságának felfüggesztéséről vagy a kizárásáról.

A Fidesz néppárti konfliktusa azért érdekes, mert két dimenziója van: egy taktikai és egy stratégiai. Az előbbi a kampányról szól. Schöpflin György fideszes európai parlamenti képviselő arról beszélt a Válasznak adott interjúban: a Néppárt vezetése és Orbán Viktor alkut kötött, hogy a tavaly őszi helsinki kongresszus után mindkét fél visszafogja magát. Joseph Daul EPP-elnök úgy érzi, a Fidesz az új plakátkampánnyal (amely ráadásul egy néppárti politikust, Jean-Claude Junckert választott célpontnak Soros mellé) felrúgta a megállapodást. A magyar kormánypárt viszont úgy látja, a Néppárt nem visz elég karakteres jobboldali politikát, ezért csökken tagpártjai támogatottsága. Ebben a dimenzióban a Néppárt puhaságának bizonyítéka, hogy egyáltalán felvetődik a Fidesz kizárásának lehetősége. A magyar miniszterelnök a már említett Die Welt-interjúban a CEU-üggyel, az igazságszolgáltatással, a sajtószabadsággal kapcsolatos vádakat azzal söpörte le, hogy a Fideszt a baloldal támadja. Szerinte ezeket a kritikákat a puha néppártiak, Leninnel szólva a „hasznos idióták” visszhangozzák.

Joseph Daul és Orbán Viktor Helsinkiben. Fotó: AFP/Lehtikuva/Markku Ulander

Ez a szóhasználat átvezet a mostani konfliktus stratégiai dimenziójához. Olyan elvadulás érződik a feleken, hogy mintha már nem is a szakítás, hanem csak annak az időpontja lenne a kérdéses. Anna Maria Corrazza Bildt, a svéd Mérsékelt párt európai parlamenti képviselője a Népszavának úgy fogalmazott: „Hiszünk a párbeszéd, az egyeztetés erejében. Tíz éve ezt csináljuk. És mi lett a vége? A helyzet csak romlott.” Durvább volt a Fidesz kizárását szintén kezdeményező flamand kereszténydemokratákat vezető Wouter Beke, aki a miniszterelnök Die Welt-nyilatkozatára reagálva közölte: „Nem lehet egyszerre évi négymilliárd eurót felvenni az Európai Uniótól és közben ugyanezt a szervezetet álhírekkel támadni”. Alapjáraton persze nem igazán fontos, hogy a kevés politikai súllyal rendelkező svédek vagy flamandok mit mondanak. Viszont

ezeket a nyilatkozatokat felerősíti, hogy ma már egy Manfred Weberhez hasonló befolyásos német is ilyen hangnemben beszél. „Ami elég, az elég. Ez az üzenetünk”

– nyilatkozta Orbán Viktorról a Spiegelben.

Hasonló ellenérzéseket tapasztaltunk a Fideszben is. „Tényleg léteznek mély politikai törésvonalak. Egyes területeken a Néppárt már alig különbözik a liberálisoktól” – mondja a Válasznak az ügy érzékenysége miatt névtelenséget kérő kormánypárti európai parlamenti képviselő. Emberünk Közép-Európára egyfajta előrejelző rendszerként tekint, amely az egész kontinens számára életbevágó témákban, például a migráció kérdésben képes alternatívát megfogalmazni a „katasztrofális liberális kísérlettel szemben.” A már többször idézett Die Welt-interjúban maga Orbán is arról beszélt, hogy a magyar–német kapcsolatokban a bevándorlás kérdése okozta a törést 2015-től.

Fideszes politikusok szerint erről szól a plakátkampány, amely március 15-e után már nem Junckert, hanem a szocialisták csúcsjelöltjét, Frans Timmermanst jeleníti majd meg Soros György társaságában. Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért felelős szóvivő szerint eredetileg is csak a nemzeti ünnepünkig maradtak volna a junckeres poszterek. Más értelmezés szerint ez  gesztus a szankcióról döntő március 20-i néppárti tanácskozás előtt.

×××

Ha a felfüggesztés vagy a kizárás – akár az európai választások után – valóban megtörténik, a politikai logika alapján a liberálisok és a szocialisták mellett a Néppártnak is fel kell zárkóznia az ellenségek közé. Vagyis: a teljes nyugati elit a Fidesz-kampány célkeresztjébe kerülne. Mindez a kormánypártnak azzal a politikai előnnyel járna, hogy a migráció idővel esetleg gyengülő témája mellé új „ügy” kerül. Jóllehet a bevándorlást a magyarok továbbra is fontos kérdésnek tartják, a Medián tavaly októberi felmérése szerint csak a negyedik legfontosabb megoldandó problémaként említették az egészségügy, a korrupció és az elvándorlás után. Az újabb ellenséggel, a „valóságra érzéketlen, az eltérő véleményeket büntető Nyugattal” vívott harc viszont irányt szabna a ciklus második felének.

 

Borítókép: AFP/Riccardo Pareggiani

Ha tetszett a cikk, kérjük, támogassa a Válasz Online munkáját, és kövessen minket Facebookon!

Címkék: Nagytotál