Februári best of: a bíróságok botrányától a nagy MTA-vitáig – Válasz Online
 

Februári best of: a bíróságok botrányától a nagy MTA-vitáig

A szerk.
A szerk.
| 2019.03.03. | A szerk

Második teljes hónapján van túl a tavaly nyáron bezáratott Heti Válasz szerzőivel felálló, december 10. óta működő online újságunk. Indulásunkkor – a „mennyiség helyett minőség” gondolatát alapul véve – napi rendszerességgel ígértünk exkluzív történeteket, vitákat és oknyomozásokat. Hatfős csapatunk cikkei februárban is többször „felszántották” a magyar médiát, de a külföldi sajtóban is megint volt szó rólunk. Összefoglaló a Válasz Online múlt havi termésének legjaváról.

hirdetes

A februári népszerűségi lista első helyén a Fővárosi Törvényszékről decemberben távozó bíróval, Keviczki Istvánnal készült feltáró interjúnk áll (8 ezer Facebook-megosztás). „Nagyon nehéz úgy bíráskodni, hogy benne van a levegőben: a velem szemben ülő vádlott tudja, nem élvez politikai védettséget, ezért emeltek vádat ellene, miközben azzal is tisztában van, hogy mások, hasonló ügyekben soha nem kerülnek oda. Hogyan legyen így hiteles egy bíró?” – fakadt ki Keviczki Élő Anita kolléganőnk kérdésére.

„Mintha öngyilkosságra szántam volna magam” – Polt és Handó miatt távozott a korrupciós ügyeket tárgyaló bíró – Válasz Online

Keviczki István karácsony előtt félszáz Isten háta mögötti erdélyi településre vitt ajándékcsomagot önkéntestársaival az Erdélyi Magyarokért Közhasznú Alapítvány nevében. Nem tipikus kép, amikor egy büntetőbíró a hóban, talicskán tolja a csomagokat autóval megközelíthetetlen falvakban… Igaz, Keviczki karácsonyra már nem volt bíró: december 15-én drámai üzenetben jelentette be lemondását a Fővárosi Törvényszéken betöltött posztjáról.

Keviczki szavai hatalmas visszhangot váltottak ki a magyar sajtóban, válaszra késztették a Legfőbb Ügyészséget, sőt az interjú másnapján birtokunkba került egy olyan levél is, amelyben kelet-magyarországi bírósági vezetők tudatták kollégáikkal, hogy a fizetésemelés 2020-től csak lehetőség, „de még nem eredmény”, és ne hagyják, hogy „az egyénieskedés és a széthúzás mételye miatt ne tudjanak élni a talán soha vissza nem térő alkalommal”.

Hasonlóan élénk sajtóreakciót váltott ki Bódis András információja arról, hogy Mészáros Lőrinc köre már négy nappal Andy Vajna január 20-i halála után átvette a TV2 irányítását. Kiderült, hogy a csatornát üzemeltető társaságnak a Vajna elhunyta utáni első rendkívüli közgyűlését már a felcsúti milliárdos tőzsdei cégeinek Andrássy úti főhadiszállásán tartották, ahol az ugyancsak a Mészáros-körhöz tartozó Echo TV addigi vezérét, Vaszily Miklóst nevezték ki a TV2 élére.

A Mészáros-kör négy nappal Vajna halála után átvette a TV2 irányítását – Válasz Online

Noha a címben egyetlen exkluzív médiapiaci hír szerepel, cikkünk ennél többről szól. Arról a jelenségről, hogy a Fidesz-holdudvar legfontosabb vállalatai mindinkább közös irányítás alá sodródnak. Legalábbis több olyan csúcsmenedzsert találtunk, aki egyszerre szolgálja az egymástól gazdasági értelemben független, elvileg „versengő” Mészáros Lőrincet, Tiborcz Istvánt, néhai Andy Vajnát, Schmidt Máriát, a magyar államot, sőt akár Csányi Sándor OTP-jét is.

Cikkünk azonban egy sajátos magyar jelenséget is körbeírt. Azt nevezetesen, hogy mára számos olyan csúcsmenedzser „született”, aki egyszerre szolgálja az egymástól gazdasági értelemben független, elvileg „versengő” Mészáros Lőrincet, Tiborcz Istvánt, Schmidt Máriát, a takarékszövetkezeti lobbit, a MET nevű profi gázkereskedő vállalatot, a magyar államot, sőt akár Csányi Sándor OTP-jét is.

Magyarország egyik legfontosabb közéleti témája hetek óta a Magyar Tudományos Akadémia körül kialakult politikai perpatvar, ami a Válasz múlt havi cikkei között is kiemelt fontosságot kapott. Február 7-én Stefano Bottoni történész, akadémiai kutató azt nyilatkozta Stumpf Andrásnak,  hogy „a kormány az innovációs EU-forrásokra akarja rátenni a kezét”.

Bottoni elhagyja az országot. Fotó: Vörös Szabolcs

Február 9-én nálunk látott napvilágot az a nyilatkozat, amelyben – még mindig MTA-ügyben – a „kormánynak nem tetsző ágazatok” vagy nézetek „elsorvasztására” irányuló törekvéseket ítélték el. Pálinkás József, Beer Miklós, Csaba László, Lányi András és Szathmáry Eörs kezdeményezéséhez három nap alatt több mint ezer tudós, művész, pedagógus csatlakozott.

Pálinkás József, Beer Miklós, Csaba László, Lányi András és Szathmáry Eörs közös nyilatkozata – Válasz Online

Három nap alatt több mint ezer tudós, művész, pedagógus csatlakozott Pálinkás József, Beer Miklós, Csaba László, Lányi András és Szathmáry Eörs kezdeményezéséhez, amelyben közösen ítélik el a „kormánynak nem tetsző ágazatok” vagy nézetek „elsorvasztására” irányuló törekvéseket. A kezdeményezők a nyilatkozat közzétételére a Válasz Online-t kérték fel. A szöveget változtatás nélkül közöljük.

Néhány nappal később pontokba szedtük, amit az Akadémia körüli botrányról tudni érdemes, a hónap végén pedig nálunk jelent meg az első igazi vita a magyar tudomány ügyéről: Grüner György fizikus, az MTA külső tagja Palkovics László innovációs miniszter tanácsadójaként ült le vitázni a Válasz kérésére Szathmáry Eörs evolúcióbiológus akadémikussal. „Nem hiszem, hogy el kell fogadnom, ha a magyar kultúra alakítóinak, őrzőinek egy részét a hatalom képviselői beküldik »a lecsóba«” – mondta Szathmáry, mire érkezett a Grüner-axióma: „Nem jó, ha tudós társaság intézményhálózatot menedzsel. Fontos, hogy a tudományos kérdésekben ő hozza a döntéseket, de ne legyen állam az államban.”

Nagy visszhangja volt a Gyöngyösi Márton Jobbik-frakcióvezetővel készült interjúnknak is, amelyben a politikus elmesélte ominózus zsidólistázós parlamenti felszólalásának hátterét, némi meglepetésként gyakorlatilag Vona Gáborra hárítva a felelősséget: „Felvetettem, hogy én a (2012. őszi) gázai konfliktusról akarok kérdezni, mindenki egyetértett. Vona Gábor szólt csak bele (…): a kettős állampolgáros követelés legyen benne mindenképp a felszólalásomban. (…) Mondtam, hogy ez nagyon nem vág ide, márpedig két percbe rövid felvezetés után egy jól megfogalmazott kérdés, egyetlen gondolat kifejtése fér csak bele, úgyhogy nem kellene. Gábor viszont ragaszkodott hozzá, és ő volt a pártelnök, a frakcióvezető…” – így Gyöngyösi, aki szerint a Jobbik sosem volt antiszemita.

„Gábor viszont ragaszkodott hozzá…” Fotó: Vörös Szabolcs

Két hónappal a The New York Times után Donald Trump kedvenc hírportálja, a Breitbart is idézett minket. Vörös Szabolcs Strasbourgban készített Nigel Farage-interjúját – a magyar média kormánypárti és ellenzéki oldalai mellett – a portál brit kiadása szemlézte. A brexit atyja kijelentette, szerinte Orbán Viktor Európa jövője. Az interjúszemle afelett persze nagyvonalúan átsiklott, hogy a feketeöves populistának fogalma sincs, mi fog történni a brit kilépés után. Apropó brexit: a lehetséges kimenetelekről Szabó Márk nemzetközikapcsolatok-szakértő publikált nálunk elemzést.

„Orbán Európa jövője” – Nigel Farage, a brexit atyja a Válasznak – Válasz Online

Senki sem tudja, milyen a szabadság – nyugtatja magát a Válasz kérdésére a brexit egyik fő, de mindenképpen a leghangosabb értelmi szerzője. Az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártjának (UKIP) volt elnöke, Nigel Farage maga sem tudja, milyen lesz az országa a 43 nap múlva esedékes kilépés után, úgyhogy – biztos, ami biztos – inkább folytatná európai parlamenti képviselőként.

Ismét megjelentünk az osztrák sajtóban. Stumpf András még decemberben adott interjút az indulásunkról a Der Standardnak, Vörös Szabolcsot pedig most a 90 ezres példányszámú innsbrucki Tiroler Tageszeitung kérdezte a Válaszról és általában a magyar médiáról – Egy sziget a szabad sajtónak című cikkében. Kollégánk véleményére a Szabad Európa Rádió honlapjának bolgár kiadása is kíváncsi volt a Soros–Juncker plakátokkal kapcsolatban.

Olvasnivaló mellett néznivaló is akadt a Válaszon: egyik legnépszerűbb februári anyagunk volt a több héten át készült Az eltűnt Budapest nyomában: egy igaz ember szemével című összeállítás, amelyben Carl Lutz egykori budapesti svájci alkonzul hagyatékában őrzött képeket publikáltunk, melléjük helyezve a hasonló szögből komponált mai képeket, hogy kiderüljön, mennyit változott a főváros az elmúlt 75 évben.

 

A felsorolt cikkek nem születhettek volna meg olvasóink támogatása nélkül, amit ezúton is köszönünk. Örülünk azoknak, akik már mellénk álltak, de még ennél is nagyobb boldogság, amikor új támogatókat köszönthetünk. Ha még nem csatlakozott közösségünkhöz, itt megteheti. Folytassuk együtt!

#Válasz Online