A hallgatás ára? Bírósági vezetők figyelmeztetik a bírákat nagy port kavart interjúnk után

·2019.02.06

Furcsa elektronikus levelet kaptak a bírák nagy visszhangot kiváltó tegnapi interjúnk után. „Mintha öngyilkosságra szántam volna magam” – Polt és Handó miatt távozott a korrupciós ügyeket tárgyaló bíró címmel Keviczki István a Fővárosi Törvényszéken korábban korrupciós ügyeket is tárgyaló volt bíró a Válasznak mondta el először lemondásának okait.

Először a Legfőbb Ügyészség igyekezett hitelteleníteni interjúalanyunkat, majd – amint a most birtokunkba került dokumentum mutatja – öt kelet-magyarországi bírósági vezető levélben tudatta a bírákkal, hogy szerintük a fizetésemelés 2020-től csak lehetőség, „de még nem eredmény”. A bírósági vezetők felszólítják tehát a kollégákat:

ne hagyják, hogy „az egyénieskedés és a széthúzás mételye miatt ne tudjanak élni” a „talán soha vissza nem térő alkalommal”.

A háttér röviden: a Miniszterelnökséget vezető miniszter december 13-án, kormányinfón jelentette be, hogy méltatlannak tartja a bírák jelenlegi jövedelmi helyzetét, és a kormány szándéka szerint legkésőbb 2020. január 1-jétől új bírói bértáblát vezetnek be. További részleteket nem hoztak nyilvánosságra. Épp erre utalnak most a bírósági vezetők, akik szerint az önálló hatalmi ág elérésének utolsó akadálya, ha „egyéni érdekek uralta kisszerűség ül tort az egységbe vetett hit és törekvés felett”.

Azaz, ha bárki kibeszél a sorból, ugorhat a pénz.

Keviczki István már a Válasznak adott interjúban is elmondta, hogy ez az egyik fogási pont a bírákon: „Úgy tapasztaltam, sokan azt gondolják, öncélú háború, a tanács tagjai mondjanak le, legyen béke végre, mindegy, kinek van igaza, mert rossz fényt vet a szervezetre és rossz hatással lehet a bírói életpályamodellre”.  Amit a vezető bírák így fogalmaznak meg: „fogjuk meg egymás kezét, hogy markunkból ki ne csússzon”. Mi is? A „nagyszerű bírósági jövő lehetősége”.

Keviczki István, aki nem hallgatott. Fotó: Vörös Szabolcs

Vagyis az önálló hatalmi ág kiteljesedése azon múlik, hogy a bírák csöndben maradnak-e a bíróságot érintő kérdésekben. 

Az már csak pikáns részlet, hogy a február 5-i keltezésű, azaz tegnapi levél végén ugyanaz a Wass Albert-idézet szerepel, amellyel a Magyar Nemzetre a mai nappal átkeresztelt Magyar Idők ma, azaz 6-án reggel megjelent véleménycikke indul: „Együtt erő vagyunk, szerteszét gyengeség.”

Vajon a véletlen műve?

 

Borítókép (illusztráció): AFP/Segesvári Csaba

Címkék: sztori