Orbán Viktor bukása túlmutat Magyarország határain: az illiberális nemzetközi jobboldal elveszítette legfőbb hivatkozási pontját, azt a politikust, akit Trump köre is a nyugati civilizáció védőbástyájaként ünnepelt. A magyar választók – két nagyhatalom támogatása ellenében – elsöpörték a rendszert, amelyet egy évtizede totemként tisztelt a globális szélsőjobboldal.
Bővebben >>>A kegyelmi üggyel kegyelmi pillanatok sora kezdődött, és mára sokkal világosabb, miben élünk, mint addig bármikor. Magyarország történelmi jelentőségű választás előtt áll. Kelet vagy Nyugat, orosz vazallusi lét vagy jogok és kötelességek egy nyugati szövetségben, újfeudalizmus vagy esély a polgári köztársaságra.
Bővebben >>>Segített-e J. D. Vance látogatása Orbán Viktornak? Mit jeleznek a sorozatosan nyilvánosságra hozott lehallgatott beszélgetések a magyar és orosz vezetők között? Milyen Magyarországra számíthat a világ a Fidesz, illetve a Tisza vasárnapi győzelme esetén? A választás előtti utolsó – ezúttal döntően magyar fókuszú – külpolitikai szerkesztőségi HetiVálaszában ezekről beszélget Ablonczy Bálint, Magyari Péter és Vörös Szabolcs.
Bővebben >>>Orbán Viktor rendszere visszalökte az országot az 1980-as évekbe: központosít és a gátlástalanságot jutalmazza. Az orosz elköteleződés természetes következménye a folyamatnak. Ha Orbán marad, eljöhet a pont, amikor már nem lesz módja a magyar népnek ismét a Nyugat felé fordulni. Erre utal Putyin és Orbán telefonbeszélgetésének kiszivárogtatása. Helyzetkép választás előtt.
Bővebben >>>Carlo Masala olasz–német biztonságpolitikai szakértő Ha Oroszország győz – Szcenárió című könyve arra figyelmeztet, hogy Moszkvának régóta célja a NATO megtörése, mert így dominálhatja Európát. Ehhez pedig szükségtelen tankhadosztályokat indítania. Elég, ha az amerikai–európai konfliktusba süllyedt katonai szövetség nem áll ki Észtország mellett egy orosz hibrid hadművelet esetén. A könyvnek különös aktualitást ad, hogy február végén az észt határvárosról elnevezett „Narvai Népköztársaságot” követelő online orosz művelet indult… Recenzió.
Bővebben >>>Catherine Belton brit újságíró az egyik legjobb ismerője és magyarázója Putyin rendszerének. Szerinte ha kitart Ukrajna európai támogatása, akkor a gazdasági összeomlástól rettegő Oroszország leállítja a háborút. Putyin KGB-s módszerrel szédíti Trumpot és ugrasztja egymás ellen az európaiakat. Titkosszolgálati fekete kasszáról, olajról, merényletekről és a magyar kormány szerepéről is beszél interjúnkban.
Bővebben >>>Nem látunk lerombolt városokat, összedőlt épületeket, holttesteket, robbantást, pusztulást, mégis húsbavágóbban beszél a háborúról, mint bármi – mi az? A Senki tanár úr Putyin ellen. A filmet, amelyet a hétvégén induló Budapest Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál tűzött műsorára, Oscar-díjra is jelölték. Nem véletlenül.
Bővebben >>>Az ukrajnai háború felerősítette Európa konfliktusát az új amerikai és a hagyományos orosz hatalompolitikával szemben, de a küzdelem tétje ennél jóval nagyobb. A szabadság megőrzése a közeljövő legfőbb kihívása. 2025-ben forgószél kerekedett, 2026 legfontosabb kérdése, hogy a vihar mennyire szaggat meg minket.
Bővebben >>>Beharangozott, de meg nem ígért amerikai mentőcsomag, az Egyesült Államok nagystratégiája, magyar vezetők moszkvai útjai, haldokló Visegrád. Ezekről beszélget a HetiVálasz idei utolsó külpolitikai kibeszélőjében Ablonczy Bálint, Magyari Péter és Vörös Szabolcs.
Bővebben >>>A lemondás mögött bel- és külpolitikai okok is állnak. Számunkra a fő tanulság, hogy a magyar vezetéssel egy fotón mutatkozni már egy markánsan jobboldali vezetőnek is politikai költségekkel jár. Karol Nawrocki döntésének háttere.
Bővebben >>>„Megint egy oldalon állunk, és megint együtt megyünk a csatába, mint nyolcszáz évvel ezelőtt” – fogalmaz Orbán Viktor Habsburg Eduárd leköszönő vatikáni nagykövet magyarul nemrég megjelent könyvének utószavában. A szövetség hangsúlyozása ráirányítja a figyelmet a kormány által ügyesen használt, tengerentúlig nyúló Habsburg-hálózatra.
Bővebben >>>Vendégszerzőnk személyes indíttatásból indult útnak, hogy felfedezze, mi maradt a távoli amerikai állam orosz gyarmati örökségéből. Egy biztos: abból, amit az orosz elnök belelát, már semmi. Exkluzív beszámoló az eddigi utolsó Trump–Putyin-csúcs helyszínéről.
Bővebben >>>Szalay-Berzeviczy Attila úgy véli: egész Európa szenved 2008 óta, de az EU-nak a szuverenisták által ambicionált vezető szerepe pont a politikájuk leglényege, vagyis a nemzetállamiság miatt sem lehetséges.
Bővebben >>>Alaszkai és washingtoni csúcs, munkácsi rakétatámadás, égő Barátság meg a magyar diplomácia. Ezekről beszélget a HetiVálasz augusztusi világmagyarázó adásában Ablonczy Bálint, Magyari Péter és Vörös Szabolcs.
Bővebben >>>Az alaszkai első epizód után Washingtonban folytatta béketeremtő fáradozását Donald Trump. Zelenszkij mellett az európai nagyhatalmak vezetői asszisztáltak ezúttal a műsorhoz. Kedélyesen, de bármi konkrét eredmény nélkül. Putyin békefeltételei irreálisak, tűzszünetre pedig nem hajlandó.
Bővebben >>>Putyin egy százéves amerikai külpolitikai doktrínát, az 1945 után érvénybe lépett nagyhatalmi konszenzust próbálta felrúgatni Trumppal Alaszkában pénteken. Az amerikai elnök néhány szimbolikus gesztussal jelezte ugyan a nyitottságát, de végül ellenállt. A nagy tabudöntés a területszerző háborúk jóváhagyása lett volna. Világmagyarázat.
Bővebben >>>Ismét jelentkezik világmagyarázó szerkesztőségi triónk! Izraeli–iráni háború, Los Angeles-i zavargások, lengyel elnökválasztás és a magyar–orosz viszony fejleményei: ezekről beszélget Ablonczy Bálint, Magyari Péter és Vörös Szabolcs.
Bővebben >>>„Politikája, sajnálatosan, ukránellenes. És Európa-ellenes. Ezt használja a belpolitikájában: a választásokhoz saját javára akarja fordítani az ukrajnai háborút. Ami tisztességtelen” – mondja a Válasz Online-nak Ukrajna elnöke, aki 1200 nap nagyléptékű háború után első magyarországi interjúját lapunknak adta.
Bővebben >>>Mi lesz Romániával, ha nyer a szélsőjobb – hova álljanak az erdélyi magyarok? Milyen károkat okoz Magyarországnak az „America first”? Lehet-e irányváltás Budapesten? Meddig jutott 100 nap alatt Trump a béketeremtésben? Újra itt a világmagyarázó HetiVálasz.
Bővebben >>>Trump gyors békét ígért Ukrajnában, de egyelőre csak annyit ért el, hogy az európaiak többet fordítanak az ország védelmére, mint az USA. Kikényszerített egy bányászati egyezményt a kijevi vezetéstől, de hogy ennek terhére elegendő amerikai katonai segítség megy-e nyártól, amikor kifut a még Biden idején elfogadott utolsó program, az nem világos. Trump április közepéig inkább az orosz igényeket méltányolta, de ez sem volt elég még tűzszünethez sem. Most kicsit ukránbarátabbnak látszik az amerikai politika, de stabil elköteleződésnek továbbra sincs nyoma.
Bővebben >>>Mi és mikor ment félre? Miért nem jelezte eléggé a Fidesz-szövetséges előző lengyel kormány, hogy neki is baja van a szoros magyar–orosz viszonnyal? Lengyel nemzeti érdek-e a magyarországi kormányváltás? Mára nemigen maradt olyan, a biztonságot érintő európai ügy, ahol a lengyel és a magyar pozíció ne állna homlokegyenest szemben egymással. Interjú Andrzej Sadecki Magyarország-szakértővel.
Bővebben >>>Szakál Péter annak bizonyítására tesz kísérletet, hogy bár másként ingyenélő Trump és Putyin, mindkettő a múltat képviseli – s mindkettőt maga alá temetheti az olajkorszak utolsó robaja. Hamarabb, mint gondolnánk.
Bővebben >>>Jean-Dominique Merchet, a védelmi kérdések egyik legismertebb francia kommentátora szerint tartós lesz az eltávolodás az Atlanti-óceán két partja között. Szembe kell azonban nézni azzal, hogy az ukrajnai rendezés során az EU eszköztelen, az európai újrafegyverkezés az Európai Unió keretein kívül történik majd meg. Szerinte Orbán Viktor vétóit mára az európai partnerek megszokták, átlépnek rajta, a magyar miniszterelnök pedig alighanem túlbecsüli Donald Trumphoz fűződő viszonyát. Nagyinterjú.
Bővebben >>>„Három év agresszorpártiság – amit sokszor három év lesz helyrehozni, ha egyáltalán – semmilyen előnnyel nem járt. Következménnyel annál inkább: a teljes megszégyenüléssel. Akkor is, ha most azt hiszik, a barátaik vezetik a világot.” Vélemény.
Bővebben >>>Alig néhány nap alatt összeomlott a nyugati világ szövetségi rendszere. A Trump-kormány jelezte, hogy az oroszok minden követelesét elfogadják, és abban is egyetérteni látszik Washington Moszkvával, hogy az EU-t szét kell verni. Nem világos, hogy miért történik mindez, de van olyan meglepetés, mint a Molotov–Ribbentrop-paktum volt.
Bővebben >>>Ha tényleg kereskedelmi kartácsot szórnak egymásra az Atlanti-óceán két partjáról a felek, az hátrányos lesz a magyar gazdaságnak. Amiképpen az is, ha az új Trump-adminisztráció minden korábbinál durvább olajipari szankciókkal kényszerítené tárgyalóasztalhoz Vlagyimir Putyint. Körkép egy világpolitikai repülőrajtot ígérő elnök beiktatása előtt.
Bővebben >>>A történészt, Oroszország-szakértőt Navalnij emlékezete mellett a későszovjet időszakról, a birodalom bukásáról és a keményedő Putyin-rezsimről is kérdezzük.
Bővebben >>>Orbán Viktor Tusnádfürdőn a magyar nagystratégia előkészítéséről beszélt, nemrég pedig a „gazdasági semlegességet” tette meg a magyar állam vezéreszméjének. Fehér Zoltán az Orbán-kormány korábbi diplomatája, aki a neves bostoni Tufts Egyetemen szerezte doktori fokozatát és többször publikált az államok nagystratégiáiról, úgy fogalmaz a lapunknak adott interjújában: messze nem csak kereskedelmi kapcsolatokat építünk Oroszországgal és Kínával.
Bővebben >>>Lényegében önként sétált be a francia börtönbe Pavel Durov, a világ egyik legbefolyásosabb techvállalkozója, a Telegram üzenetküldő alkalmazás alapítója. Noha az emigráns üzletember imázsát részint az orosz rendszerrel szembeni ellenállásra építette fel, a Telegram bizonyíthatóan együttműködött Vlagyimir Putyin biztonsági szolgálataival.
Bővebben >>>Világ körüli turnén a magyar miniszterelnök, akinek EP-frakciójához már tizenkét országból csatlakoztak pártok. Közben a feje tetejére állt a francia belpolitika – és még NATO-csúcs is zajlik. Ezekről szól szerkesztőségi podcastunk.
Bővebben >>>
