„A tét annyira nagy, hogy a víz kérdésének a nagypolitikában lenne a helye” – mondja a Válasz Online-nak Váradi József, a Magyar Hidrológiai Társaság társelnöke. A veterán vízépítő mérnök szerint a kiszáradás elleni küzdelemben nem a vízügy, hanem a törvényhozás és az agrárium kezében van a kulcs, mert egyelőre „konkrét bírósági perek születnek abból, hogy mi visszatartjuk a vizet” a földeken. Megoldás az lehet, ha az állam érdekeltté teszi a gazdálkodókat a lecsapolások megszüntetésében. De hogyan? Min bukott el a belvízkezelés korábbi reformkísérlete? Mi legyen a Homokhátsággal? Nagyinterjú.

Csodaszer a sivatagosodó Alföld vízpótlására: a magyar–román határtól nem messze, az ország egyik legfurcsább nevű rétjén sétálva gyűjtöttünk tapasztalatot a táji vízmegtartás dilemmáiról. Riport az Alföld néhai Balatonjából.

Az arzénmentesített dekantált víz és a szennyvíztisztításból keletkező szürke víz hatalmas kiaknázatlan lehetőség a kiszáradás elleni küzdelemben – derül ki egy kis alföldi község példájából. A Csongrád-Csanád megyei Ruzsán évek óta kísérleteznek a vízmegtartás alternatív módszereivel. Riport a déli határ közeléből, ahol azt mondják, a sivatagosodást jórészt helyben okozták, ezért helyben is kell tenni ellene.

Gacsályi József, az Országos Vízügyi Főigazgatóság frissen kinevezett főigazgató-helyettese először beszél részletesen az alföldi vízpótlás konkrét cselekvési tervéről. A tervezet komoly szemléletváltást tükröz, és nagyrészt olyan megoldások köszönnek vissza belőle, amelyeket ökológiai szemléletű kutatók, hidrológusok évek óta szorgalmaznak.