Felrobbantotta a Facebookot az Orbán-kormány volt igazságügyi miniszterének bejegyzése a hétvégén, miszerint ha 1983-ban, a Duna akkori „kiszáradásakor” sikeresen megoldották Paks hűtését, és nem kellett leállítani az energiatermelést, akkor most is így tehetnénk, csak akarat kérdése. Tuzson Bence írásában minden szám stimmel, és mégsem igaz benne semmi. Rövidke bejegyzésének önmagán túlmutató jelentősége van. Egy veterán vízmérnök tapasztalatai segítségével elemezzük a negyvenhárom évvel ezelőtti esetet.
Bővebben >>>Összesen csaknem egymillió hektárnyi szántóföldön kellene megváltoztatni a művelési ágat vagy a módot az Alföldön egy friss kutatás szerint. Ilyen kiterjedésű tájhasználatváltás már érdemben javíthatná a vízháztartását és mérsékelhetné az immár sorozatossá és katasztrofálissá váló aszálykárokat. Az elképzelés elsőre meredeknek hangzik, pedig a kíméletlen valóság az, hogy szinte a teljes területen már most is csak támogatások tartják így-úgy lélegeztetőgépen a jelenlegi formájában folytatott agrártevékenységet.
Bővebben >>>Ami a reformkornak a „vízrendezés” volt, napjainknak a „vízvisszatartás” kell, hogy legyen Rácz Lajos környezettörténész szerint. A Szegedi Tudományegyetem professzora lapunknak küldött írásában bemutatja, hogy az 1830-as és az 1840-es évekhez hasonlóan most is jelentős ökológiai nyomás nehezedik a magyar társadalomra, melynek kockázata nem a gyors összeomlás, hanem a lassú hanyatlás. Az egyik fő ellenszer a mélyárteres alföldi vízpótlás, de „nagyságrendjét és jelentőségét tekintve ez feltehetően vetekedne a vasútépítések 19. századi projektjével”.
Bővebben >>>A Magyarországon most tetőző európai hőhullám nemcsak történelmi hőmérsékleti rekordokat, hanem közszolgáltatások részleges leállását, lokális vízhiányt és sok halálesetet okozott. Vagyis kiderült, hogy sebezhetőbbek vagyunk a felmelegedéssel szemben, mint gondoltuk. Pedig a klímamodellek szerint a most még extrémnek tartott hőség gyakoribbá válhat a jövőben, ezért az alkalmazkodást sürgősen fel kell gyorsítani. Mint az alábbi összeállításból kiderül, mindenekelőtt öt területen: közműbiztonság, passzív hűtés, tájhasználatváltás, vízmegtartás, betontalanítás.
Bővebben >>>Haláleseteket és sok közszolgáltatás kényszerű leállítását okozza az egy hete keletkezett, várhatóan július elejéig tartó nyugat-európai hőkupola. Franciaországban egy nap alatt az országos átlagos hőterheléses rekord és 300 helyi hőmérsékleti csúcs is megdőlt, Spanyolországban sorra halasztják el a tömegrendezvényeket. A helyenként 40-42 fokos forróság is kemény, de az igazán rendkívüli a kora nyári időzítés és a hőhullám extrém hossza – ilyen együttállásra a mérések kezdete óta nem volt példa a térségben. Magyarország egyelőre a hőkupola-jelenség peremét érzi.
Bővebben >>>Nem az az igazán aggasztó, hogy a szinte csapadékmentes március és április miatt szerte az országban porszáraz a talaj. Hanem ami mögötte van: az alább bemutatott számítások szerint a 2021-től mért halmozott csapadékhiány országosan elérte a 462 mm-t. Ez azt jelenti, hogy öt év alatt körülbelül egy évnyi esővel és hóval kevesebb hullott. Nem arról van tehát szó, hogy idén korábban jött az aszály, hanem hogy még a tavalyi, sőt a túlnyúló hatásokat nézve a korábbiak sem múltak el. Bár a héten némi enyhülés érkezik, több jel szerint nyárra a 2022-esnél is durvább kiszáradással kell számolni. Szó szerint létkérdéssé válik a klímaalkalmazkodás és a vízmegtartás.
Bővebben >>>Hat és fél évtized magyarországi hóhelyzeteit foglaltuk össze egyetlen csíkdiagramon. Az összesítésből kiderül: utoljára 2012 februárjában fordult elő, hogy legalább 10 centiméter hó legyen minimum három napig, legalább a fél ország területén. A nagyobb hóesemények csökkenése igazán csak 2010-től mutatkozott meg, de ezen nincs mit csodálkozni. Teleink középhőmérséklete ugyanis azóta már tartósan 0 Celsius-fok feletti.
Bővebben >>>Az alföldi vízmegtartásra kitalált állami Vizet a tájba! program több helyi sikert is elért, de műszakilag, jogilag, szervezetileg és gazdaságilag sem volt kellően megalapozva, ezért a Magyar Hidrológiai Társaság kezdeményezi az Alföld Vízalapú Klímaadaptációs Tervének megalkotását – jelentette ki a társaság társelnöke, Vízügyi Tudományos Tanács elnöke, Váradi József egy közelmúltbeli konferencián. A programadó beszéd lehet a közeljövő vízügyi vitáinak egyik kulcsszövege, ezért alább közöljünk annak fontosabb megállapításait és felvetéseit.
Bővebben >>>Élelmünk és életünk alapul rajta, mégis a leginkább elhanyagolt erőforrásunk. Mi az? A talaj, amelyen járunk és amelyen termelünk. Litkai Gergely vendége a friss Zöld Válaszban Dobos Endre talajtani kutató, a Miskolci Egyetem professzora, aki YouTube-erként is aktív. Most adásunkban is bizonyítja, hogy nála érthetőbben, szórakoztatóbban kevesen képesek a talaj problémáinak boncolgatására.
Bővebben >>>Egy kunsági Rajnai rizling-ültetvény teljes pusztulásán mutatjuk be, mekkora veszélyt jelent az aranyszínű sárgaság a hazai borvidékekre. A szőlővész híre csak nemrég jelent meg az országos sajtóban, de már két évtizede kódolva volt, hogy a baj előbb-utóbb bekövetkezik. Akkor bukkant fel a felmelegedés miatt a kórt terjesztő rovar hazánkban. Most már ott tartunk, hogy a hírhedt filoxérajárványhoz hasonló pusztítástól félnek a borvidékeken. A lapunknak nyilatkozó növényvédelmi mérnök három lépést sürget: összehangolt védekezést a betegséghordozó ellen, a baj melegágyát jelentő gondozatlan, gyomos szőlők felszámolását és – bármennyire fájó – a fertőzött tőkék megsemmisítését.
Bővebben >>>A kedves olvasó nem téved, ha úgy érzi, szeptember elsejével nem ért véget a nyár Magyarországon. Az ELTE éghajlatkutató meteorológusainak alább bemutatott számításai szerint a tavasz és a nyár 25-25 nappal lett hosszabb, mint 45 éve volt. Vagyis az év közel kétharmadát immár ez a két évszak tölti ki.
Bővebben >>>Örömmel jelentjük, hogy megérkeztek az augusztus elejére elfogyott Válasz Offline újranyomott példányai! Kötetünket és csomagjainkat – a webshopos megrendelés után – átvehetik klubestjeinken és pesti felvevőpontunkon, illetve újra kézbesítjük GLS-sel is.
Bővebben >>>Andrásfalvy Bertalan aggasztónak tartja, hogy tíz év alatt százezerrel csökkent a hazai agrárgazdaságok száma, s jellemzően a kisebb farmok mentek csődbe. Szerinte ugyanis a nagyüzemi mezőgazdaság se a klímának, se az egészségünknek nem tesz jót. Hosszúhetényi interjú 94 év tapasztalatáról – és az új Válasz Offline-ról.
Bővebben >>>Hazánk történelmi könyvgyűjteményeit fenyegette már tűzvész, törökdúlás és világháború. Rovarinvázió még soha. Pannonhalmán most bekövetkezett: egy hónapja példátlan óvintézkedéseket voltak kénytelenek bevezetni a 200 éves teremkönyvtárban, ahol most disztópikus viszonyok uralkodnak. A vész oka első blikkre egy alig 4 milliméteres ízeltlábú, ám az igazi gond a felmelegedés. Rövid, de szemléletes adalék következik az új Válasz Offline témájához.
Bővebben >>>A klímaváltozás miatt a felszínt érő egyre több napenergia drámai párolgási mutatókat produkál: évente mintegy három Balaton vízmennyiségével több tűnik el így, mint negyven évvel korábban. Báder László mérnök-geográfus (BME VTT) és Ungvári Gábor vízgazdasági elemző (REKK.AQUA) tudományos ismeretterjesztő írása a Válasz Offline legújabb, ökológiai lapszámában olvasható. Tartalomajánló.
Bővebben >>>„Özönlenek délről a növény- és állatfajok, az Alföld el fogja veszíteni az igazán magyar karakterét” – mondja Jakab Gusztáv biológus, természetfotós, aki szerint kukorica és burgonya helyett a ciroké és a fügéé a jövő hazánkban. „Az a világ, ami a globális klíma 1988-as átbillenési pontja előtt volt, nem fog visszajönni, itt egy új világhoz kell alkalmazkodnunk, minél gyorsabban” – fejti ki Rácz Lajos környezettörténész, és határozott állami lépéseket sürget a vízmegtartás érdekében. Mindketten fontos kutatói nyilatkozatokkal járultak hozzá az új Válasz Offline elkészüléséhez, így a lap június 10-i bemutatójának vendégei voltak. Az alábbiakban a velük készült pódiumbeszélgetést tesszük közzé podcast formájában. Figyelem: szemfelnyitó gondolatok és életbevágóan fontos megoldási stratégiák következnek, melyek bővebb kifejtése a Válasz Offline-ban olvasható!
Bővebben >>>Már kapható, csomagban és szólóban korlátlanul rendelhető nyomtatott lapsorozatunk, a Válasz Offline negyedik száma, melyet telt házzal, százfős közönség előtt, lapismertetővel és pódiumbeszélgetéssel ünnepeltünk kedden a budai B32-ben. Vendégünk volt Jakab Gusztáv biológus, természetfotós és Rácz Lajos környezettörténész, akik fontos nyilatkozatokkal járultak hozzá lapunk elkészüléséhez.
Bővebben >>>Beszéljünk végre hazánk létkérdéseiről! Nyomtatott lapsorozatunk legújabb száma a magyar erdők, vizek, földek állapotával, a Kárpát-medencében a szemünk előtt kibontakozó „eltorzult mediterrán viszonyokkal” foglalkozik, méghozzá a magyar lappiacon egyedülálló alapossággal és megközelítéssel. Nemcsak a rohamléptékű változásokat mutatjuk be az Alföld sivatagosodásától fajok eltűnésén át az erdők veszélyeztetettségéig, hanem sok megoldási és alkalmazkodási stratégiát is.
Bővebben >>>Alaszkai telek Londonban, monszun nélküli Ázsia, kiszáradó esőerdők – és Magyarországon egyszerre fagy és hőség.
Az AMOC összeomlása klímakatasztrófát hozhat, akár már a következő években.
A Válasz Offline új számában Carl Wunsch világhírű oceanográfussal keressük a választ: vészharang vagy vaklárma az összeomlás?
Fogynak a gólyák. Az erős idegzetűeknek most bemutatjuk, mi minden kerül elő egy gólyagyomorból, emellett igyekszünk rendet vágni az egymásnak feszülő érvek közt. Merthogy a laikus webkamera-figyelők csak annyit érzékelnek, hogy a nemzeti parkok ellehetetlenítik a civilek mentőakcióit. Háttér.
Bővebben >>>
