Élelmünk és életünk alapul rajta, mégis a leginkább elhanyagolt erőforrásunk. Mi az? A talaj, amelyen járunk és amelyen termelünk. Litkai Gergely vendége a friss Zöld Válaszban Dobos Endre talajtani kutató, a Miskolci Egyetem professzora, aki YouTube-erként is aktív. Most adásunkban is bizonyítja, hogy nála érthetőbben, szórakoztatóbban kevesen képesek a talaj problémáinak boncolgatására.

Egy kunsági Rajnai rizling-ültetvény teljes pusztulásán mutatjuk be, mekkora veszélyt jelent az aranyszínű sárgaság a hazai borvidékekre. A szőlővész híre csak nemrég jelent meg az országos sajtóban, de már két évtizede kódolva volt, hogy a baj előbb-utóbb bekövetkezik. Akkor bukkant fel a felmelegedés miatt a kórt terjesztő rovar hazánkban. Most már ott tartunk, hogy a hírhedt filoxérajárványhoz hasonló pusztítástól félnek a borvidékeken. A lapunknak nyilatkozó növényvédelmi mérnök három lépést sürget: összehangolt védekezést a betegséghordozó ellen, a baj melegágyát jelentő gondozatlan, gyomos szőlők felszámolását és – bármennyire fájó – a fertőzött tőkék megsemmisítését.

A kedves olvasó nem téved, ha úgy érzi, szeptember elsejével nem ért véget a nyár Magyarországon. Az ELTE éghajlatkutató meteorológusainak alább bemutatott számításai szerint a tavasz és a nyár 25-25 nappal lett hosszabb, mint 45 éve volt. Vagyis az év közel kétharmadát immár ez a két évszak tölti ki.

Örömmel jelentjük, hogy megérkeztek az augusztus elejére elfogyott Válasz Offline újranyomott példányai! Kötetünket és csomagjainkat – a webshopos megrendelés után – átvehetik klubestjeinken és pesti felvevőpontunkon, illetve újra kézbesítjük GLS-sel is.

Andrásfalvy Bertalan aggasztónak tartja, hogy tíz év alatt százezerrel csökkent a hazai agrárgazdaságok száma, s jellemzően a kisebb farmok mentek csődbe. Szerinte ugyanis a nagyüzemi mezőgazdaság se a klímának, se az egészségünknek nem tesz jót. Hosszúhetényi interjú 94 év tapasztalatáról – és az új Válasz Offline-ról.

Hazánk történelmi könyvgyűjteményeit fenyegette már tűzvész, törökdúlás és világháború. Rovarinvázió még soha. Pannonhalmán most bekövetkezett: egy hónapja példátlan óvintézkedéseket voltak kénytelenek bevezetni a 200 éves teremkönyvtárban, ahol most disztópikus viszonyok uralkodnak. A vész oka első blikkre egy alig 4 milliméteres ízeltlábú, ám az igazi gond a felmelegedés. Rövid, de szemléletes adalék következik az új Válasz Offline témájához.

A klímaváltozás miatt a felszínt érő egyre több napenergia drámai párolgási mutatókat produkál: évente mintegy három Balaton vízmennyiségével több tűnik el így, mint negyven évvel korábban. Báder László mérnök-geográfus (BME VTT) és Ungvári Gábor vízgazdasági elemző (REKK.AQUA) tudományos ismeretterjesztő írása a Válasz Offline legújabb, ökológiai lapszámában olvasható. Tartalomajánló.

„Özönlenek délről a növény- és állatfajok, az Alföld el fogja veszíteni az igazán magyar karakterét” – mondja Jakab Gusztáv biológus, természetfotós, aki szerint kukorica és burgonya helyett a ciroké és a fügéé a jövő hazánkban. „Az a világ, ami a globális klíma 1988-as átbillenési pontja előtt volt, nem fog visszajönni, itt egy új világhoz kell alkalmazkodnunk, minél gyorsabban” – fejti ki Rácz Lajos környezettörténész, és határozott állami lépéseket sürget a vízmegtartás érdekében. Mindketten fontos kutatói nyilatkozatokkal járultak hozzá az új Válasz Offline elkészüléséhez, így a lap június 10-i bemutatójának vendégei voltak. Az alábbiakban a velük készült pódiumbeszélgetést tesszük közzé podcast formájában. Figyelem: szemfelnyitó gondolatok és életbevágóan fontos megoldási stratégiák következnek, melyek bővebb kifejtése a Válasz Offline-ban olvasható!

Már kapható, csomagban és szólóban korlátlanul rendelhető nyomtatott lapsorozatunk, a Válasz Offline negyedik száma, melyet telt házzal, százfős közönség előtt, lapismertetővel és pódiumbeszélgetéssel ünnepeltünk kedden a budai B32-ben. Vendégünk volt Jakab Gusztáv biológus, természetfotós és Rácz Lajos környezettörténész, akik fontos nyilatkozatokkal járultak hozzá lapunk elkészüléséhez.

Beszéljünk végre hazánk létkérdéseiről! Nyomtatott lapsorozatunk legújabb száma a magyar erdők, vizek, földek állapotával, a Kárpát-medencében a szemünk előtt kibontakozó „eltorzult mediterrán viszonyokkal” foglalkozik, méghozzá a magyar lappiacon egyedülálló alapossággal és megközelítéssel. Nemcsak a rohamléptékű változásokat mutatjuk be az Alföld sivatagosodásától fajok eltűnésén át az erdők veszélyeztetettségéig, hanem sok megoldási és alkalmazkodási stratégiát is.

Alaszkai telek Londonban, monszun nélküli Ázsia, kiszáradó esőerdők – és Magyarországon egyszerre fagy és hőség.
Az AMOC összeomlása klímakatasztrófát hozhat, akár már a következő években.
A Válasz Offline új számában Carl Wunsch világhírű oceanográfussal keressük a választ: vészharang vagy vaklárma az összeomlás?

Fogynak a gólyák. Az erős idegzetűeknek most bemutatjuk, mi minden kerül elő egy gólyagyomorból, emellett igyekszünk rendet vágni az egymásnak feszülő érvek közt. Merthogy a laikus webkamera-figyelők csak annyit érzékelnek, hogy a nemzeti parkok ellehetetlenítik a civilek mentőakcióit. Háttér.

„A tét annyira nagy, hogy a víz kérdésének a nagypolitikában lenne a helye” – mondja a Válasz Online-nak Váradi József, a Magyar Hidrológiai Társaság társelnöke. A veterán vízépítő mérnök szerint a kiszáradás elleni küzdelemben nem a vízügy, hanem a törvényhozás és az agrárium kezében van a kulcs, mert egyelőre „konkrét bírósági perek születnek abból, hogy mi visszatartjuk a vizet” a földeken. Megoldás az lehet, ha az állam érdekeltté teszi a gazdálkodókat a lecsapolások megszüntetésében. De hogyan? Min bukott el a belvízkezelés korábbi reformkísérlete? Mi legyen a Homokhátsággal? Nagyinterjú.

Litkai Gergely visszaadja a kölcsönt: vendégnek hívta be a friss adásba Ungvári Gábort, hogy a hallgatók számára is tisztázódhasson, pontosan mi okozza a klímakatasztrófát – és valójában mit is tehetünk ellene.

Az időjárás természetes változékonysága és a korábbi nagy szárazságok túlnyúló hatása együtt okozták a téli aszályt. Ez rendkívüli jelenség: emberemlékezet óta nem láttunk márciusban ilyen alacsony vízállást se a Dunán, se a Tiszán. A most érkező csapadék enyhülést ugyan hoz, de az alább bemutatott adatok szerint tetemes mennyiségű vízre lenne szükség a vegetációs időszakban, hogy ne ismétlődjön meg a 2022-es nyári aszály.