hunok – Válasz Online
 

Kedd este nagy érdeklődés mellett mutattuk be az őstörténeti és eredetpolitikai kérdések nyomába eredő új kiadványunkat. A Válasz Offline második száma a magyar lapppiacon talán még soha nem tapasztalt alapossággal járja körbe a „Kik vagyunk?” és a „Honnan jövünk?” sokakat foglalkoztató problémáját. Lapunk megrendelhető közvetlenül tőlünk, és már kapható a nagy fővárosi szupermarketek, bevásárlóközpontok újságos polcain, az M1-es és az M7-es autópálya melletti benzinkutakon!

Bővebben >>>

A szlovének az ókori venétek utódai, a horvátok valójában szarmaták, Attila hun nagyfejedelem bolgár volt, Burebista dák-géta király pedig proto-Ceaușescuként hozott létre centralizált román államot – íme egy csokor térségünk 19-20. századi eredetpolitikai koncepcióiból. Magyarországhoz hasonlóan szinten minden térségbeli nemzetnek létezik „alternatív” történelme. Részletek a Válasz Offline új lapszámában! Ízelítő.

Bővebben >>>

A héten bemutatott új bookazine-unk a magyar lappiacon talán még soha nem tapasztalt alapossággal járja körül, hogy kik vagyunk és honnan jövünk. Arról, hogy miért az őstörténet lett a témája ennek a közel 200 oldalas kiadványnak, és hogy a téma gazdagon tárgyalt aktuálpolitikai vetületein túl mitől lett mégis időtlen, vagy reményeink szerint legalábbis időtálló, a legilletékesebbek, a két kiadvány két szerkesztője, Ablonczy Bálint és Borbás Barna mesélt. Műsorvezető: Sashegyi Zsófia.

Bővebben >>>

Hogy kerülünk a türkök közé? Vannak-e „hun nemzetek”? Mit gondolnak a mai török népek a rokonságról? Történelmileg és tudományos szemmel hiteles-e, amit a Kurultájon látunk? A Válasz Offline már előrendelhető lapszámában nagyinterjút olvashatnak Sudár Balázs történész-turkológussal, melyben átbeszéljük az őstörténet és az identitás összes izgalmas kérdését!

Bővebben >>>

Vendégszerzőnk annak a folyamatnak a kezdeteit vizsgálja, amelynek végén a Magyarságkutató Intézet révén állami politika rangjára emelkedett a magyarság hun származása. A hunnológia gyökerei sokkal mélyebbre nyúlnak vissza a Kádár-korba, mint gondolnánk.

Bővebben >>>