Ridley Scott filmje az év alighanem egyik legjobban várt mozijából komoly csalódás lett. Egyedül a képi világa menti meg a jelentéktelenségtől. Kritikánk.
Bővebben >>>Nem akartam remegő kézzel írni a forgatókönyvet, és ha A keresztapa tervét adjuk be, az se nyert volna – indokolja Reisz Gábor rendező a Válasz Online-nak, miért nem pályázott állami támogatásra a Magyarázat mindenre című, a magyar mozikban a héten debütáló filmjéhez, amely a Velencei Filmfesztiválon a Horizontok szekcióban elnyerte a Legjobb film díját.
Bővebben >>>Ha Robert Oppenheimer – és a róla szóló film – alapállását vesszük, akkor nemzedékünk még soha nem volt ennyire közel ahhoz, hogy elégjen egy izzó, radioaktív lángoszlopban. Ha a „főgonosz” Teller Ede örökségében bízunk, akkor viszont nagyobb biztonságban vagyunk a pusztulástól, mint valaha. Esszé Christopher Nolan új filmjéről, amelyre az első hétvégén közel 100 ezer néző volt kíváncsi Magyarországon.
Bővebben >>>Mozis kibeszélő műsorunkba két igazi profit hívtunk: Paár Ádám több mint tíz év műélvezői tapasztalatát sűrítette a tavaly megjelent, A kosztümös film történész szemmel című könyvébe, Mestellér János hagyományőrző (Keleti Szövetség) pedig több ismeretterjesztő produkciót jegyez készítőként, lovas és fegyveres statisztaként pedig részt vett nyugati produkciókban is. Műsorvezetők: Borbás Barna, Zsuppán András.
Bővebben >>>Elég-e egy magyar történelmi film sikeréhez, hogy sokat kardoznak benne, és hogy azt üzeni, a magyarok mindig mindenkinél agyafúrtabbak és bátrabbak voltak? A 2,36 milliárd forintból készült Hadik alkotói szerint bőven, más mondanivalójuk meg úgysem volt Hadik András tábornokról, a barokk kor egyik legjelentősebb magyar hadvezéréről. Ismét olyan film született, ami az országhatáron kívül értelmezhetetlen, és itthon is csak azoknak szól, aki a múltra legfeljebb giccses tabló formájában kíváncsiak.
Bővebben >>>Az alkotócsapat három tagja lapunkat kereste meg azzal, hogy válaszoljanak néhány, a filmkészítés körülményével kapcsolatban felvetődött kérdésre. Leszögezik: munkájuk egyáltalán nem hibátlan, de a nyeregkápák dőlésszöge és hasonló kérdések inkább a szűkebb szakértőket izgathatják.
Bővebben >>>Andy Vajnát a halála előtti időszakban azzal támadták: filmes kormánybiztosként elhanyagolja a történelmi filmek készítését. A távozása mintha kinyitott volna egy kaput, de nem a nemzeti múlt eseményeit méltóképpen feldolgozó, nagyszabású alkotások, hanem a közpénzégető amatőrség előtt. Rákay Philip Aranybulla-sorozata még csak történelemhamisításnak sem nevezhető. Ahhoz gondolni kellett volna valamit a történelemről.
Bővebben >>>Mától látható a mozikban az 1990-es taxisblokádról szóló film, ami az alkotók szerint történelmi hűségre törekedve, hiteles források alapján mutatja be az eseményeket, valamint visszatekintésként Antall szerepét az 1956-os forradalomban. A korszak szemtanúi és szakértői segítségével végigbeszéltük, miért romlott meg Göncz és Antall viszonya, mennyi a fikció a filmben, miért nem került sor a honvédség bevetésére, és tényleg letiltotta-e Hankiss a kormányfő tévébeszédét. Filmes alapú múltidézés.
Bővebben >>>Az akció és a fantasy mellett szuperhősös zsánerből építkező Moon Knightot átjárja az óegyiptomi mitológia, ezért a munkához szerződtették szakértőnek a Szépművészeti Múzeum Egyiptomi Osztályának munkatársát. Horváth Zoltán először a Válasz Online-nak beszél részletesen arról, milyen volt a tudomány képviselőjeként részt venni egy szuperhősös megaprodukció stábjában.
Bővebben >>>Önmagát az atombomba feltalálójához és világok elpusztítójához hasonlította nemrég egy filmes vizuális szakember, aki anno hollywoodi alapműveken dolgozott. Szerinte techzseni társaival együtt kinyírták a valódi filmezést, „a pixeleknek pedig nincs lelkiismeretük”. Erős szavak? Ha összevetjük a 29 évvel ezelőtti Jurassic Parkot az egy hete bemutatottal, nincs kétség: a mozi helyét átvette a vászonra adaptált vidámpark.
Bővebben >>>Sem a beszervezés, sem a tartótisztnek adott jelentések, sem az erőszak nem úgy működött a valódi ’80-as években, mint ahogy azt A besúgó című HBO-sorozatban látjuk – írja a lapunknak készített elemzésében történész vendégszerzőnk.
Bővebben >>>Már azt hitte, elfeledkeztek róla, de idén márciusban, 78 évesen végre megkapta a Kossuth-díjat Ternovszky Béla, Pumukli megalkotója, aki a Pannónia Filmstúdió nagy korszakának olyan legendás alkotásaihoz adta a nevét, mint a Gusztáv-sorozat, a Doktor Bubóként elhíresült Kérem a következőt! vagy a fridzsiderszocializmus családmodelljét karikaturisztikus formába öntő Mézga család. Pályája ékköve minden idők legnépszerűbb egész estés magyar animációja, a Macskafogó.
Bővebben >>>A kommunizmus áldozataira 2000 óta azon a napon emlékezünk, amikor egy idegen megszálló hatalom beavatkozott Magyarországon: az oroszok ma 75 éve tartóztatták le teljesen jogszerűtlenül a kisgazdák egyik legfontosabb politikusát, Kovács Bélát. Az évfordulóra megjelent történelmi ismeretterjesztő film, A KORONATANÚ bemutatja a nem-kommunista politikai alternatíva ellehetetlenítésének módszertanát Kovács párttársa, Arany Bálint sorsán keresztül. A film forgatókönyvét kollégánk, Borbás Barna írta.
Bővebben >>>Hosszú évek kálváriája után elkészült az egyedülálló történelmi dokumentumfilm a mecseki láthatatlanok nevű 1956-os fegyveres gerillacsoport hihetetlen sztorijából. A film budapesti bemutatója a Válasz Online rendezvényén volt, a Toldi Moziban. A premier előtt a készítőkkel, Sashegyi Zsófia újságíróval és Cs. Nagy Sándor rendezővel beszélgetett Borbás Barna.
Bővebben >>>Denis Villeneuve Dűnéje jó példája annak, milyen szűk ösvényeken haladhat egy rendező 2021-ben, ha 165 millió dolláros költségvetésből szeretne dolgozni. Kritika egy sikerfilm kapcsán orientalizmusról, esztétikáról és a nyugati popkultúra ideológiai korlátairól. Székely Márton vizsgamunkája a Válasz Műhely, lapunk újságíró-iskolája számára.
Bővebben >>>
