Megint nem Le Pen pártja tört át Franciaországban, hanem meglepetésre a szélsőbal. Ahogy az elmúlt évtizedekben mindig, most is működött a széleskörű összefogás a Nemzeti Tömörülés ellen, az ország viszont kormányozhatatlan lett. Gyorselemzésünk a francia választás eredményének okairól és a várható következményekről.
Bővebben >>>Az ellenzéki pártok bizalmatlansági indítványát előzte meg Macron francia államfő az előrehozott választások kiírásával, ám a döntése saját csapatait zilálta szét és a Marine Le Pen-féle Nemzeti Tömörülés hatalomrajutását segítheti elő. A most vasárnap tartott időközi választás első fordulója toronymagas esélyese a radikális jobboldal, de kétséges, hogy abszolút többséget szerez-e a Nemzetgyűlésben. Helyzetjelentés Párizsból.
Bővebben >>>Magyarország és Európa választott. Ki és hogyan? Mi következik ebből? Áttört-e a jobboldal? Mi lesz Macronnal és a Fidesszel?
Bővebben >>>Noha a vasárnapi választás két legnagyobb nyertese a francia Marine Le Pen és az olasz Giorgia Meloni, továbbra sem tűnik valószínűnek, hogy Orbán Viktorral összefogva megalkotják az Európai Parlament második legnagyobb frakcióját. Ehhez ugyanis az olasznak el kellene ismernie a francia vezető szerepét, miközben Le Pen pártja könnyen kormányra kerülhet egy előrehozott választáson. A nagy jobboldali sátorban pedig a Fidesznek meg kellene fognia az Úz-völgyi katonatemető kerítését szaggató román kezeket is, ami szuverenitásharc ide vagy oda, vállalhatatlan lépés lenne.
Bővebben >>>Orbán Viktor és a francia Marine Le Pen is Giorgia Meloni olasz miniszterelnökkel hozná létre az euroszkeptikus-radikális pártokat összefogó nagy európai parlamenti frakciót. Egy ilyen csoport a második legnagyobb lehetne a jobbközép Néppárt után, s alapjaiban befolyásolná az EU működését. Létrejöttére mégis kevés az esély: noha Meloni odahaza éppen ilyen koalíció élén kormányoz, európai színtéren inkább középre húz.
Bővebben >>>Minden erejével igyekszik az EU-t befolyásolni és Amerikáról leválasztani a kínai vezetés – ezt jelzi Hszi Csin-ping kínai elnök európai turnéja, amelynek során szerdától Magyarországra látogat. Miközben az EU éhes a tőkére és minél jobb pozíciót szeretne cégeinek a Távol-Keleten, retteg az állami támogatással felhizlalt kínai cégek konkurenciájától. Magyarországra persze semmi nem szivárog át az európai szuverenitással kapcsolatos aggodalmakból.
Bővebben >>>„Egy adott pillanatban, akár Trump, akár Biden a Fehér Ház lakója, be kell majd fagyasztani a háborút” – mondja Ukrajnáról a Válasz Online-nak Hubert Védrine volt francia külügyminiszter. A realista külpolitikain nézeteket valló egykori tárcavezetőt arról kérdeztük, Emmanuel Macron miért beszél nyugati katonák Ukrajnába küldéséről? Jobbra tolódik majd az Európai Parlament a júniusi választások nyomán? Migrációs politikája miatt büntetik az EU-ban Orbán Viktor kormányát?
Bővebben >>>Orbán- és Pressman-beszéd, 25 év NATO-tagság, uniós kilátások, Macron és Ukrajna. HetiVálasz szerkesztőségi podcast.
Bővebben >>>A Fidesz-kormány gazdaságpolitikai identitását részben a gall cégek elleni fellépéssel demonstrálta, most viszont a magyarországi német befolyást ellensúlyozná a francia vonallal. A barátkozásnak persze vannak határai…
Bővebben >>>Még a 2005-ösnél is nagyobb erőszakhullám indult el a francia külvárosokból, miután múlt héten rendőri igazoltatás során lelőttek egy francia–algériai kettős állampolgárságú fiút. Egyelőre nem látni, mi szakíthatja meg a rendszeresen beinduló erőszakspirált.
Bővebben >>>Háromlépcsős összeurópai együttműködést szeretne a francia elnök, amelyben a szoros uniós együttműködést elutasító Magyarország a perifériára szorulna. A Válasz Online Párizsban járva tekinthetett be a kulisszák mögé.
Bővebben >>>A jelek ellenére aligha szakad el az orosz köldökzsinór, de a Párizs–Budapest atomügyi padödő mögött európai energiaipari konfliktus körvonalai sejlenek fel. A meccs arról szól, vajon Franciaországnak, az Egyesült Államoknak vagy Németországnak lesz nagyobb szava az elkövetkező évtizedek európai áramellátásában. Háttér.
Bővebben >>>In early December, Emmanuel Macron said that Russia sees NATO enlargement as a threat and needs “security guarantees” to bring her back to the negotiating table. The French president’s words were sharply criticized immediately by the Baltic states. To make sense of the situation, Válasz Online calls on one of the most competent people in the field: a top French diplomat, Pierre Vimont, who has long been Macron’s éminence grise on Russia. Interview.
Bővebben >>>Emmanuel Macron a hétvégén arról beszélt, hogy „biztonsági garanciákat” kell adni Oroszországnak, hogy az visszatérjen a tárgyalóasztalhoz. A francia elnök szavait rögtön élesen bírálták a balti államok. A helyzet értelmezésére a Válasz Online az egyik legilletékesebbet szólaltatja meg: Pierre Vimont francia csúcsdiplomata sokáig Macron Oroszország-ügyi szürke eminenciása volt. Interjú.
Bővebben >>>Német–olasz „béketábor” vs. Lengyelország vezette közép-és észak-európai blokk. Magyarország e kettő közt manőverezett, de a Kirill pátriárkával kapcsolatos makacsság maradék potenciális szövetségeseinket is elidegenítette.
Bővebben >>>
