Átfogó, nemzetközi archeogenetikai kutatás született a magyar és az avar kor előtti, vagyis 4–6. századi Kárpát-medencei népességről, mely szűkebben öt, tágabban 26 személynél mutatta ki a belső-ázsiai származást – ez nem több, mint a korabeli populáció 7 százaléka. Vagyis a Hun Birodalom idején itt élt keleti közösség kifejezetten kicsi lehetett. Aki viszont itt volt, az egyenesen a nagy Hsziungnu Birodalom előkelőivel mutat rokonságot.

Dokumentummal tudjuk bizonyítani, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem ELTE-ellenes akciói dékáni szinten is szóba kerültek. Mindez azért fontos, mert tegnap Orbán Balázs fake news-ozni kezdett a Válasz Online bölcsészképzésekről szóló minapi cikkének állítása miatt. A miniszterelnök politikai igazgatója lukra futott.

A fiatal diplomások arányát illetően mára a középmezőnyből az utolsó előtti helyre csúsztunk az Európai Unióban. Kinek az érdeke ez? Nagytotál.

Magyar főszerepléssel zajlik a világ legnagyobb archeogenetikai kutatási projektje, melyben több száz avar kori sír alapján immár komplett családfák és társadalmi hálózatok válnak láthatóvá. Miért érdekes ez? Miért bukott el az avarok birodalma? Van-e hun-avar-magyar rokonság? Ezeket a kérdéseket beszéljük át a HetiVálasz podcast legújabb adásában.

A Válasz Online több hónapos kutatás után bemutatja dr. Lajti négy életét: a titkosrendőrt, a klinikai szakpszichológust, az ékszerkereskedőt és a magyarországi metoo-t kirobbantó botrány (a Sárosdi Lilla-, avagy Marton László-ügy) hátterében feltűnő figurát. Émelyítő történet következik, csak felnőtt olvasóknak.

Az ELTE dolgozói megelégelték, hogy többet keres egy gyakornok, mint egy adjunktus, ezért február 19-én nyílt levelet írtak a fenntartónak, amelyben azonnali béremelést követeltek. Kezdeményezésükhöz azóta a Budapesti Műszaki Egyetem és a Zeneakadémia dolgozói is csatlakoztak. Hogy áll az aláírásgyűjtés, mit remélnek tőle, és mihez kezdenek, ha nem bizonyul elég erős nyomásgyakorlásnak?

Miközben az ország egyik legnagyobb presztízsű egyetemén a kormány nyomására takarékosságból egy évre elzáratták a melegvizet, a másikon még a kézmosóvíz hőmérséklete is állítható. Hűen tükrözik-e a különbségeket ezek a szimbolikus tények? Tényleg elhozta a Kánaánt az alapítványi egyetemeknek az alapítványi forma? A Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának egykori dékánja, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, Szajbély Mihály professzor szerint korántsem. Inkább a Kádár-rendszer köszön vissza ma. Interjú.

Elfogadta interjúfelkérésünket az ELTE TTK dékánja, Kacskovics Imre immunológus professzor, aki Szikora Bence molekuláris biológus társaságában arról beszél, hogy mikorra lehet védőoltás és gyógyszer a COVID-19 ellen.