Ha részlegesen is, de elindul a tavaly ősszel lapunkban ismertetett vízpótlási beruházás a Duna–Tisza közi Homokhátságon: a Dunából, szivattyús vízátemeléssel és táji beszivárogtatással enyhítenék a sivatagosodó térség bajait, egyelőre főleg két célterületen. A 60-80 milliárd forintos projekt keretében rég kiszáradt szikes tavakat és lápréteket is életre kelthetnek, de mint elemzésünkből kiderül, sok kisebb alkalmazkodás és egy szükséges jogszabály-módosítás nélkül az egész hatásmechanizmus megkérdőjeleződik.
Bővebben >>>A klímaváltozás miatt a felszínt érő egyre több napenergia drámai párolgási mutatókat produkál: évente mintegy három Balaton vízmennyiségével több tűnik el így, mint negyven évvel korábban. Báder László mérnök-geográfus (BME VTT) és Ungvári Gábor vízgazdasági elemző (REKK.AQUA) tudományos ismeretterjesztő írása a Válasz Offline legújabb, ökológiai lapszámában olvasható. Tartalomajánló.
Bővebben >>>„Özönlenek délről a növény- és állatfajok, az Alföld el fogja veszíteni az igazán magyar karakterét” – mondja Jakab Gusztáv biológus, természetfotós, aki szerint kukorica és burgonya helyett a ciroké és a fügéé a jövő hazánkban. „Az a világ, ami a globális klíma 1988-as átbillenési pontja előtt volt, nem fog visszajönni, itt egy új világhoz kell alkalmazkodnunk, minél gyorsabban” – fejti ki Rácz Lajos környezettörténész, és határozott állami lépéseket sürget a vízmegtartás érdekében. Mindketten fontos kutatói nyilatkozatokkal járultak hozzá az új Válasz Offline elkészüléséhez, így a lap június 10-i bemutatójának vendégei voltak. Az alábbiakban a velük készült pódiumbeszélgetést tesszük közzé podcast formájában. Figyelem: szemfelnyitó gondolatok és életbevágóan fontos megoldási stratégiák következnek, melyek bővebb kifejtése a Válasz Offline-ban olvasható!
Bővebben >>>Már kapható, csomagban és szólóban korlátlanul rendelhető nyomtatott lapsorozatunk, a Válasz Offline negyedik száma, melyet telt házzal, százfős közönség előtt, lapismertetővel és pódiumbeszélgetéssel ünnepeltünk kedden a budai B32-ben. Vendégünk volt Jakab Gusztáv biológus, természetfotós és Rácz Lajos környezettörténész, akik fontos nyilatkozatokkal járultak hozzá lapunk elkészüléséhez.
Bővebben >>>Beszéljünk végre hazánk létkérdéseiről! Nyomtatott lapsorozatunk legújabb száma a magyar erdők, vizek, földek állapotával, a Kárpát-medencében a szemünk előtt kibontakozó „eltorzult mediterrán viszonyokkal” foglalkozik, méghozzá a magyar lappiacon egyedülálló alapossággal és megközelítéssel. Nemcsak a rohamléptékű változásokat mutatjuk be az Alföld sivatagosodásától fajok eltűnésén át az erdők veszélyeztetettségéig, hanem sok megoldási és alkalmazkodási stratégiát is.
Bővebben >>>Tévedés, hogy a vízpolitika hiányzik Magyarországon: igazi agrárpolitika nem létezik. A gazdálkodás rendeli meg a vízlevezetést immár 150 éve, és ameddig ebben nincs alapvető változás, a vízhelyzet sem javul – mondja Balogh Péter. A nagykörüi gazdálkodó geográfus egyike volt annak a néhány civilnek, aki a 2022-es pusztító aszály után életre pofozta a hazai vízmozgalmat, és ma is viszi annak zászlóját. Állítja: nincs káros víz, csak helytelen tájhasználat, még az árvíznek is meg kellene találni a helyét a tájban. Balogh Péter mindent megtett, hogy hasson a kormányzati politikára, a magát tradicionalistának valló, lovas hagyományőrzőként a Kurultájon is fellépő geográfus ügyét mégsem a Fidesz, hanem az ex-LMP-s Keresztes László Lóránt karolta fel. Portré a nagykörüi harcosról, a végén a Vízválasztó Mozgalom programjának ismertetésével.
Bővebben >>>Gazdák, földtulajdonosok jelentkezését várja az Országos Vízügyi Főigazgatóság, akik vizet szeretnének megtartani a területükön, hogy ellensúlyozzák a kiszáradást. Ehhez létrehoztak egy „elárasztásbejelentő” platformot és elkezdték a lecsapolást támogató jogszabályok áthangolását. Vagyis folytatódik az állami szemléletváltás: míg a belvíz korábban üldözött dolog volt, most már a sivatagosodó Alföldön inkább előidézni kell azt.
Bővebben >>>Még semmi sem tette annyira láthatóvá, egyben közérthetővé, mi történt a magyar vízkinccsel az elmúlt évtizedekben, mint Szendőfi Balázs halkutató-természetfilmes új munkája. Az Eltékozolt vizeink tömör és látványos összefoglalása annak, amiről kutatók és vízmozgalmárok – többek között lapunkban – évek óta beszélnek: hogy hazánk kiszáradását magunknak okoztuk, tehát nekünk is kell helyrehozni.
Bővebben >>>Nem kis részben a civil vízmozgalom sikere, hogy az állam – ha lassan is, de – átfordul a vízmegtartó megoldások felé. A társadalmi nyomásról szól az országot mesterségesen kiszárító belvízcsatornák körül a minap kirobbant vita is. Bemutatjuk a csatornalezáró mozgalom hátterét.
Bővebben >>>Csodaszer a sivatagosodó Alföld vízpótlására: a magyar–román határtól nem messze, az ország egyik legfurcsább nevű rétjén sétálva gyűjtöttünk tapasztalatot a táji vízmegtartás dilemmáiról. Riport az Alföld néhai Balatonjából.
Bővebben >>>Gacsályi József, az Országos Vízügyi Főigazgatóság frissen kinevezett főigazgató-helyettese először beszél részletesen az alföldi vízpótlás konkrét cselekvési tervéről. A tervezet komoly szemléletváltást tükröz, és nagyrészt olyan megoldások köszönnek vissza belőle, amelyeket ökológiai szemléletű kutatók, hidrológusok évek óta szorgalmaznak.
Bővebben >>>Sürgősen kukába kell dobnunk a felszínalatti vizek működéséről szóló elavult elméleteinket, hogy megállíthassuk a Kárpát-medence legfontosabb kincsének felélését – mondja a Válasz Online-nak Mádlné Dr. Szőnyi Judit hidrogeológus. Az ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet egyetemi tanárát azután kerestük meg, hogy augusztusban programot hirdetett a Homokhátság sivatagosodásának visszafordítására.
Bővebben >>>A pusztulás megakadályozásáért néhányan elszánt harcot vívnak: a DONGÉR-KELŐÉR Vize Egyesület nevében Toldi Csaba mutatja be, mit lehetne tenni, hogy a főként emberi hibák sorozataként előállt helyzet változzon – ha az eredeti állapot már nem is állítható helyre.
Bővebben >>>