A közbeszédet uraló vízlépcsővitában csak a lényeg sikkadt el: hogy a Duna egyik legnagyobb problémáját, a medersüllyedést nem kis részben pont a felvízi duzzasztók okozzák. Paks környezetében mintegy 80 cm-nyi vízszintet buktunk azon, hogy a szabályozás, a kotrások és az ausztriai gátak miatt a Duna ma mélyebben folyik, mint hatvan éve. Nem az a fő kérdés tehát, hogy egyes szakaszokon megemelné-e a vízszintet egy újabb duzzasztó (nyilvánvalóan igen), hanem hogy nem okoz-e több bajt egy ilyen építmény, mint amennyit megold.

Létezik Magyarországon egy elszánt csoport, amelynek az elmúlt évtizedekben nagyjából mindenről a meg nem épült dunai vízlépcsők jutottak az eszébe mint csalhatatlan gyógymód energiaválság, aszály, infláció, esetleg fogfájás ellen is.

„Orbán Viktor részéről jó dramaturgiai érzékre vall, amikor a saját bukása előestéjén ad még egy esélyt a környezetvédőknek, hogy némi szerephez jussanak egy ígéreteit meghazudtoló, nemzeti érdekeinket eláruló kormány eltávolítása körül. Azon leszünk, hogy éljünk ezzel a lehetőséggel.”