Már 1,8 millió megtekintésnél jár A szavazat ára című dokumentumfilm, amely azt látszik igazolni, hogy a kormánypártnak százalékokat jelentő érdeke bizonyos embercsoportokat alacsony életszínvonalon tartani. Gyermekvédelemmel foglalkozó kollégánk saját tapasztalatait veti össze a filmben látottakkal. Az állapotok éppen olyanok, amilyenek egy autokráciának kellemes hátteret tudnak biztosítani. Még ha nem is szándékos tervezés eredménye, amit látunk, de ha az lenne, akkor pont ilyen lenne. Vélemény egy film és sok-sok tény alapján.

Március 26-án mutatták be az önmagát keresztény agytrösztnek nevező Axioma Központ választási kalauzát, amely azzal az igénnyel lép fel, hogy keresztény támpontokkal szolgál az április 12-i országgyűlési választáshoz. Csakhogy teológus vendégszerzőnk szerint elfogadhatatlanul egyoldalúan értelmezi a kereszténység társadalmi meggyőződéseit. Azért igazán kár „agytrösztöt” létrehozni, hogy a Horthy- és a Kádár-kor után újabb példával szolgáljon a keresztény szervilizmusra – írja Görföl Tibor. Kommentár.

„Mi, papok, a napokban kaptunk a Miniszterelnökségtől egy névre szóló kis választások előtti ajándékot. Sok smúzos maszlag és rengeteg felújított templomot ábrázoló kép van benne – melyek persze olyan állampárti pénzből lettek felújítva, ami már „elvesztette közpénzjellegét”. Valahogy véletlenül a választások előtt felidézik, hogy „egyesek ismét … nyíltan támadják az egyházakat és egyházi személyeket”. Katolikus pap vendégszerzőnk, Mazgon Gábor szokatlan őszinteséggel tárja fel nagycsütörtöki békétlenségének okait. Töprengések békeszorongásról, haragról és megbocsátásról.

„Nincs sorkatonaság, nincsenek meg a törvényi alapjai annak, hogy csak úgy elvigyék a magyar apákat bárhova. Ehhez a magyar parlament döntése kellene. Jézus a föltámadása után többször is mondta: Ne féljetek! Úgy gondolom, hogy semmivel sem kellene senkinek sem félelmet kelteni és gerjeszteni, így sem Ukrajnával, sem a Hormuzi-szorossal kapcsolatban” – mondja Berta Tibor katolikus […]

„Amiről Pálinkás Szilveszter százados beszélt, az csak kabarétréfában vagy egy abszolút monarchiában, például a brunei szultán országában lehetséges. Egy főhadnagy vérgőzös, transzcendentális eksztázisban fogant terve másképp nem mehet át kormányon és parlamenten.”

Szövegíróként mindenki ünnepli az április 5-én 80 éves Bródy Jánost, pedig több ő annál – írja Stumpf András kollégánk, aláhúzva: bizony az urbánus Bródynak köszönhető, hogy a magyar népzene megjelent a beatzenében.

„A radikális változások mindig akkor jönnek el, ha az emberek már nem akarnak a régi módon élni, a hatalom birtokosai pedig nem tudnak a régi módon kormányozni” – mondja Antall József néhai kormányfő fia, Antall György. A rendszerváltást és miniszterelnököt is közelről látott ügyvédet a kötcsei családi kúriában kerestük fel. Beszélgetésünk egyik apropója, hogy Magyar Péter beszédeiben sokat hivatkozik a rendszerváltás miniszterelnökére, s nyáron meg is látogatta Antallékat Kötcsén – adódott tehát a kérdés, hogy a néhai kormányfő fia átruházza-e az antalli örökséget Orbán Viktorról Magyar Péterre. Nagyinterjú rendszerváltásokról, három fejezetben.

Ellátogattunk hazánk egyik osztalék-szívcsakrájába. Rogán-Szendrei Cecília és Sarka Katalin közös médiacége olyan profitrátával dolgozik, amilyenről a legjobb, leghatékonyabb nyugati sajtókonszernek álmodni sem mernek. Részlet a NER-akták – Az Orbán-korszak 50 legpiszkosabb ügylete című kiadványunkból.

Orbán Viktor rendszere visszalökte az országot az 1980-as évekbe: központosít és a gátlástalanságot jutalmazza. Az orosz elköteleződés természetes következménye a folyamatnak. Ha Orbán marad, eljöhet a pont, amikor már nem lesz módja a magyar népnek ismét a Nyugat felé fordulni. Erre utal Putyin és Orbán telefonbeszélgetésének kiszivárogtatása. Helyzetkép választás előtt.

Huszár Ákos az Osztály hosszú árnyéka című kötetében szemléletesen mutatja be, miért a kékgalléros szakik dönthetik el az idei választásokat, és a rendszer szimbólumává váló stadionok hogyan képezik le a mai magyar társadalom szerkezetét. Ha meg szeretnénk érteni, mi zajlott az elmúlt években, legjobb, ha besurranunk egy stadion VIP bejáratán. Induljunk!

Hiba volna, ha a NER bukása után elmaradna a vagyoni rendezés, de az is, ha politikai indulat és bosszú vezérelné. A magánjog, a tulajdon és jogállam elveinek megfelelő vagyoni helyreállítás azonban vendégszerzőink szerint nem csupán szükséges, de lehetséges is. Hogyan? Hát úgy, hogy a látszólag jogszerű, „lepapírozott” tranzakciókra is vonatkozik a jóhiszeműség és tisztesség követelménye, valamint a nyilvánvalóan jóerkölcsbe ütközés tilalma. Lendvai András ügyvéd és Tóth Gábor Attila alkotmányjogász, egyetemi tanár közös írása következik az egyik legégetőbb kérdésről: a vagyonvisszaszerzés jogi lehetőségeiről.

A gimnazista Gábos Marcell a lapunkban megjelent Gyurgyák János-esszével egyetértve állítja: a kormányváltás mindenképpen szükséges egy új felzárkózási kísérlet elindulásához, de a polgároknak fontosabb szerepük lesz aztán, mint a politikusoknak. „Diákként és első szavazóként azért tartom kifejezetten fontosnak ezt a kérdést, mert alapjaiban határozza meg az esetleges kormányváltás utáni reformok sikerességét és így az ország jövőjét is.” Amikor a tizenéves elsőválasztó nemhogy olvassa lapunkat, de képes cikket írni Nobel-díjas közgazdászok elméletét alapul véve, írását nagy örömmel közöljük.