Örömmel ad most teret a Válasz Online az ország egyik legjobb szociális-kulturális-karitatív kezdeményezésének keretében létrehozott alkotás premierjének: cikkünkbe ágyazva találják Dés László A zene, az kell című dalának videóklipjét, amelyen hátrányos helyzetű, főként roma gyerekek játszanak-énekelnek együtt profi szimfonikusokkal, a Danubia Zenekarral. Az együttes és a Máltai Szeretetszolgálat által futtatott Közös hang-projekt jövőre ráadásul szintet […]
Bővebben >>>Világelső lehetne Magyarország a zenei AI-platformok okozta új helyzet szabályozásában, az igazságügy azonban egy éve nem lép. Márpedig valamit tenni kell, ha nem akarunk a saját maga által generált zenéken tanuló és újabb zenéket generáló mesterséges intelligencia metakulturális poklába jutni. Vagy ez csak a szokásos pánik az új technológiától? Háttér.
Bővebben >>>Nemcsak Magyarországon, Közép-Európában sem volt még olyan reprezentatív kiállítása a különc költő-művész-prófétának, mint ami most látható a londoni Tate Gallery jóvoltából a Szépművészetiben. Valódi főművek érkeztek Magyarországra, amelyek egy meghökkentően modern vizuális világra és Blake titokzatos magánmitológiájára nyitnak ablakot. És akkor is élvezhetők, ha filozófiai költeményeiből egy sort sem akarunk elolvasni. Blake minden egyéni furcsasága ellenére nagyon is tipikus alkotója volt a brit romantikának, miközben egyes művei egy évszázaddal előzték meg a 20. századi szimbolizmust és az avantgárdot. Ez a látomásos művészet nem simogat, hanem kizökkent.
Bővebben >>>A mai fővárosi közgyűlésen gyakorlatilag eldől, lesz-e még valaha Sziget Fesztivál Budapesten, vagy örökre búcsút inthetünk neki. Az alapító atya nyolc évvel ezelőtt útjára engedte, most mégis megmentené csemetéjét. Gerendai Károly a Válasz Online-nak most elárulja, miért nem lobbizott politikus kapcsolatainál a megfelelő döntésért. Meg azt is, hogyan képes kedélyesen csevegni Rogán Antallal csakúgy, mint Magyar Péterrel. Interjú.
Bővebben >>>Ezen a hétvégén még látható a Budapesti Történeti Múzeumban az a nagyszabású, nemzetközi anyagot felvonultató kiállítás, ami elsőként mutatja be a reformkor népszerű portréfestőjének életművét. A velencei születésű Marastoni Jakab nevéhez kötődik az első magyar festőakadémia és az első fényképészeti műterem létrehozása, miközben olasz származása egyszerre volt előny és hátrány a nemzeti ébredés korát élő Magyarországon. Az életvidám, de tragikus véget ért Marastoni Jakab emléke a halála után nagyrészt feledésbe merült – pedig rengeteget tett a modern magyar művészeti élet megszületéséért.
Bővebben >>>Az öt év szünet után újranyitott Kádár étkezdében Gerendai Károly feltámasztott egy műfajt és egy korszakot, ami mára történelemmé vált: a 20. századi budapesti étkezdét. A Klauzál téri Kádár több mint fél évszázada hozzátartozik a város identitásához, legalább annyira, mint a stukkódíszes New York vagy az éppen szintén az újranyitásra váró Ruszwurm. Ez a legpestibb étkezde a legpestibb téren: legenda, ami hasonló, mára eltűnt helyek százaiból lepárolódott. Most már a város lakóin múlik, hogy örüljünk neki, ne engedjük át a turistáknak.
Bővebben >>>Az 1242 – A Nyugat kapujában lehetett volna akár fantasy vagy mesefilm is, de a meséről nem hazudhatjuk magunknak, hogy „hiánypótló magyar történelmi film” – írja elemzésében B. Szabó János történész. De vajon miért nem a magyarok hősies védekezéséről szól a közpénzmilliárdokat felemésztő mongol–magyar megaprodukció? A választ a Nemzeti Filmintézet táján kell keresni, ahol 2023-ig meghatározó szereplő volt az ezoterikus fantasy szerző, Harrison Fawcett, vagyis Fonyódi Tibor. A céhes történelem ellen kardot rántó, a radikális szubkultúrában népszerű író az Andy Vajna utáni korszakban a sorban készülő történelmi filmek döntnöke lett. Az ő fejében született meg az a sztori is, amiben Batu kánt egy pilisi pálos táltos fordítja vissza.
Bővebben >>>A szerkesztőségünkhöz eljuttatott fényképeken mutatjuk meg, hogyan pusztul az építkezési védőháló mögött a nyolc éve bezárt Iparművészeti Múzeum homlokzata. Hétvégén volt és jelenlegi munkatársak próbálták meg felhívni az épület előtt tartott előadásokkal és fényvetítéssel a figyelmet Lechner Ödön fő művének tarthatatlan állapotára. Az idő most már tényleg sürget: a halogatás rengeteg pénzbe kerül, a múzeum állaga romlik, az engedély jövőre lejár.
Bővebben >>>Néhány évi csend után ismét egymás után születnek az Odüsszeia filmes adaptációi, már beharangozták Christopher Nolan nagyszabású mozijának jövő évi premierjét is. Itthon újra kiadták Márai Sándor Béke Ithakában című művét, egy új tanulmánykötet pedig külön fejezetet szentel a Margaret Atwood-féle Pénelopeia egybevetésének a magyar író történetével, miközben a kanadai írónő eposzfeldolgozása is színpadon van. Mi lehet a legújabb Odüsszeusz-láz oka? Egyáltalán: ez az Odüsszeusz az az Odüsszeusz?
Bővebben >>>Évszázadok óta úgy tudta a helyi hagyomány, hogy Szent István király kápolnát alapított a Fejér megyei Bodajkon. A falu temploma máig népszerű zarándokhely, de ezt mindeddig csak kegyes legendának lehetett tartani. Idén azonban egy tudományos felfedezés rátette az államalapítás kori Magyarország térképére a Fehérvártól északra eső falut. Szücsi Frigyes régész kutatásai nyomán kiderült: a hagyománynak lehet valóságalapja. Augusztus 20-i cikkünk egy régészeti eredményről, aminek a bodajkiak igazán örülhettek.
Bővebben >>>Van egy ház Budán, ami megúszta az elmúlt száz év összes szokásos viszontagságát: nem sérült meg a háborúban, nem darabolták fel szükséglakásokra, egyszer sem belezték ki. A Scitovszky-villa kivételes szerencséjének az a magyarázata, hogy 1946 óta ez a brit nagykövetek budapesti rezidenciája. Az épület jubileumát idén ünnepli a nagykövetség, és nekik köszönhetően benézhettünk a történelmi levegőjű szobákba. Megmutatjuk Budapest egyik rejtett értékét, amit csak a diplomáciai protokollesemények vendégei láthatnak.
Bővebben >>>A Fehér Ház történelme legnagyobb átalakulása előtt áll: ez az első olyan bővítés, amely nem marad meg a washingtoni köztársaság keretei között, és az Egyesült Államok elnökének rezidenciáját szerény vidéki kúriából uralkodói palotává változtatja. Tanulságos, hogy ez mit mond el Amerika és általában a liberális demokrácia 21. századi állapotáról. Néhány napja jelentette be Donald Trump, […]
Bővebben >>>„Ha egyetlen könyvet lehetne csak eltenni egy nagy globális kataklizmát átvészelő, sarkvidéki sziklák alá rejtett világkönyvtárba a magyar 20. század témakörében, akkor ez legyen az, amit odaküldünk.” Zsuppán András megnyitó beszéde a Fortepan ABC című kőszegi kiállításról és Tamási Miklós most megjelenő könyvéről.
Bővebben >>>Több mint 400 fényképből álló válogatás jelent meg a Fortepanon az egyik legnagyobb magyar fizikus, Eötvös Loránd hagyatékából. A tudós kultúrpolitikusról eddig csak kevesen tudták, hogy a boldog békeidők korának egyik legjelentősebb amatőr fényképésze volt, aki térhatású sztereofényképeken örökítette meg rajongva szeretett alpesi hegyeit, a nagyvárossá fejlődő Budapestet és a környező falvakat. Még saját fizikai kísérleteit is. És mindenekelőtt egy olyan család mindennapjait, amely mindvégig az óriási hegycsúcsok bűvöletében élt.
Bővebben >>>Novemberben lesz 200 éve, hogy Széchenyi István felajánlotta birtokai egy éves bevételét „a nemzetiség és nyelv erősítése, terjesztése és pallérozása szent céljára”, azaz egy Magyar Tudós Társaság megalapítására. A jubileumot a Magyar Nemzeti Múzeumban megrendezett kiállítással ünnepli az utóbbi időben támadások kereszttüzébe került jogutód. A tárlaton a kurátor vezetett végig bennünket.
Bővebben >>>
