Évszázadok óta úgy tudta a helyi hagyomány, hogy Szent István király kápolnát alapított a Fejér megyei Bodajkon. A falu temploma máig népszerű zarándokhely, de ezt mindeddig csak kegyes legendának lehetett tartani. Idén azonban egy tudományos felfedezés rátette az államalapítás kori Magyarország térképére a Fehérvártól északra eső falut. Szücsi Frigyes régész kutatásai nyomán kiderült: a hagyománynak lehet valóságalapja. Augusztus 20-i cikkünk egy régészeti eredményről, aminek a bodajkiak igazán örülhettek.
Bővebben >>>Van egy ház Budán, ami megúszta az elmúlt száz év összes szokásos viszontagságát: nem sérült meg a háborúban, nem darabolták fel szükséglakásokra, egyszer sem belezték ki. A Scitovszky-villa kivételes szerencséjének az a magyarázata, hogy 1946 óta ez a brit nagykövetek budapesti rezidenciája. Az épület jubileumát idén ünnepli a nagykövetség, és nekik köszönhetően benézhettünk a történelmi levegőjű szobákba. Megmutatjuk Budapest egyik rejtett értékét, amit csak a diplomáciai protokollesemények vendégei láthatnak.
Bővebben >>>A Fehér Ház történelme legnagyobb átalakulása előtt áll: ez az első olyan bővítés, amely nem marad meg a washingtoni köztársaság keretei között, és az Egyesült Államok elnökének rezidenciáját szerény vidéki kúriából uralkodói palotává változtatja. Tanulságos, hogy ez mit mond el Amerika és általában a liberális demokrácia 21. századi állapotáról. Néhány napja jelentette be Donald Trump, […]
Bővebben >>>„Ha egyetlen könyvet lehetne csak eltenni egy nagy globális kataklizmát átvészelő, sarkvidéki sziklák alá rejtett világkönyvtárba a magyar 20. század témakörében, akkor ez legyen az, amit odaküldünk.” Zsuppán András megnyitó beszéde a Fortepan ABC című kőszegi kiállításról és Tamási Miklós most megjelenő könyvéről.
Bővebben >>>Több mint 400 fényképből álló válogatás jelent meg a Fortepanon az egyik legnagyobb magyar fizikus, Eötvös Loránd hagyatékából. A tudós kultúrpolitikusról eddig csak kevesen tudták, hogy a boldog békeidők korának egyik legjelentősebb amatőr fényképésze volt, aki térhatású sztereofényképeken örökítette meg rajongva szeretett alpesi hegyeit, a nagyvárossá fejlődő Budapestet és a környező falvakat. Még saját fizikai kísérleteit is. És mindenekelőtt egy olyan család mindennapjait, amely mindvégig az óriási hegycsúcsok bűvöletében élt.
Bővebben >>>Novemberben lesz 200 éve, hogy Széchenyi István felajánlotta birtokai egy éves bevételét „a nemzetiség és nyelv erősítése, terjesztése és pallérozása szent céljára”, azaz egy Magyar Tudós Társaság megalapítására. A jubileumot a Magyar Nemzeti Múzeumban megrendezett kiállítással ünnepli az utóbbi időben támadások kereszttüzébe került jogutód. A tárlaton a kurátor vezetett végig bennünket.
Bővebben >>>Egyszerre ősi és mégis új: az öt évig tartó, kivételes tudományos eredményeket hozó régészeti kutatás és felújítás után újjászületett az államalapítás korának talán legfontosabb hazai műemléke, a tihanyi Királykripta. Az eredmény igazolja, hogy helyes döntés volt a vastag, 20. századi vakolatköpeny eltávolítása; az újravakolás alapvetően változtatta meg a tér látványát. Mégpedig előnyére. Buzás Gergely kutatásai nyomán világossá vált, hogy András király temetkezőhelye eredetileg a templomhoz kívülről csatlakozó, talán kétszintes építmény lehetett. Ennek rekonstrukciós grafikáit is bemutatjuk.
Bővebben >>>Török Sophie költőnő, Babits Mihály felesége idén ünnepelné a 130. születésnapját, alakja pedig máig rezonáló irodalmi kérdésekre vet fényt. Hogyan látjuk a nagy alkotók társaként számon tartott nőket, akik sok esetben maguk is alkottak? Mit köszönhetünk nekik? Rendszeres vendégszerzőnk, Bodor Emese írása.
Bővebben >>>Jelentősen árnyalja a népirtásról szóló tudásunkat George Eisen: A magyar holokauszt főpróbája. 1941 – A tömeggyilkosságok nyara című új könyve. A magyar származású történész 2008-ban, elhurcolt és meggyilkolt nagybátyjai nyomát kutatva találkozott a nyugat-ukrajnai Kamenyec-Podolszkijban egy idős helyi virágárus asszonnyal, aki gyerekként tanúja volt az oda deportált magyarországi zsidók lemészárlásának.
Bővebben >>>Eredetileg is csak néhány reprezentatív belső tér volt a Királyi Palota hauszmanni állapotra visszaépülő északi pavilonjában. Az épületszárny ezért nem is lehet más, mint a rekonstruált régi és a jelenkori használatú enteriőrök keveréke, ami elsősorban a palotaegyüttes bejárataként szolgál majd. Még ennél a néhány enteriőrnél is szinte nyomozni kellett, hogy eredetileg hogy néztek ki. A Királyi Palota rekonstrukciójáról szóló cikkünk második részében belépünk a főkapun – egyelőre csak gondolatban.
Bővebben >>>A Budai Várban látszólag túlbontás történt, de ha megismerjük az északi pavilonnak nevezett épületrész múltját, akkor érthetővé válik, hogy az eredeti állapotot ennél kisebb beavatkozással nem lehet helyreállítani. Ebben a cikkben azt mutatjuk meg, hogyan alakult ki a bonyolult történelmű épületrész, amely a Királyi Palota talán legsúlyosabban károsodott eleme lett a Kádár-kori újjáépítés során. Az eredeti palotából itt valóban csak egyetlen fal maradt, és a helyére akkor valami egész mást építettek. A jövővel, vagyis azzal, hogy a tervek szerint mi kerülne vissza a lebontott épületszárny helyére, egy következő cikkben foglalkozunk majd.
Bővebben >>>Április 26-án, holnap tölti be a nyolcvanat Szörényi Levente. Minthogy friss tapasztalatunk szerint már akad olyan felnőtt magyar ember, akinek ez a név semmit nem mond, szólunk néhány szót a rendkívüli előadóról, a szerzőtársával a magyar rockzenét megteremtő és a 20. század Bánk bánját is megalkotó kulturális ikonról, valamint az általa képviselt hagyományról. Fel is köszöntjük a szülinapost – természetesen Bródy János dalával.
Bővebben >>>Detektívregényhez hasonló nyomozásra hívja a látogatót a Szépművészeti Múzeum nagyszabású kiállítása MS mesterről. Valódi tudományos szenzáció, ha Endrődi Gábor művészettörténésznek igaza van az új művek azonosításában, sőt arra is javaslatot tesz, hogy ki rejtőzhet a monogram mögött. A nyomok Selmecbányáról Bécsbe vezetnek.
Bővebben >>>Kortársai kiáltványt vártak tőle, pedig minden hallgatása politikai gesztus volt – írja a ma 125 éve született Márai Sándorról Bodor Emese. Rendszeres vendégszerzőnk aláhúzza: bár Márai életműve pazar nekrológja a magyar polgárság eszményképének és történelmileg meghatározott kulturális szerepének, sokkal többről is szó van az esetében. Megannyi ellentmondásról, például.
Bővebben >>>Először készült leletpontos 3D rekonstrukció egy honfoglalás kori magyar harcosról, és talán még sosem mutatták be ennyire részletgazdagon egy 1100 évvel ezelőtti előkelő öltözékét és tárgyi kultúráját. A cikkünk megjelenése napján debütáló Karos 2/29 valódi összművészeti projekt, hiszen a virtuális modell és a makett mellett egyedi, 10. századi eljárással elkészült a Felső-Tisza-vidéken feltárt ezüst veretes öv rekonstrukciója és az újraalkotás folyamatát bemutató kisfilm is.
Bővebben >>>
