Káel Csaba második nagyjátékfilmje az a mozgóképes alkotás, amelyet régóta megérdemelt az 1972-ben indult magyar táncházmozgalom. Néha döccenek a párbeszédek, a koreográfia és a muzsika időnként átveszi az uralmat a történet felett. Ám a magyar filmen régen látott jókedv, a színészek üde játéka, a vérpezsdítő kalotaszegi legényes, a szépen fényképezett táncok miatt annak is érdemes megnéznie, akitől idegen a néphagyomány világa. Ablonczy Bálint kritikája.
Bővebben >>>Az író műveiben is rendszeresen felbukkanó egykori családi otthon a 20. századi Magyarország amolyan véletlen sűrítménye: egymásra rétegződik benne minden korszak, mint a híres Ottlik-palimpszesztben, amelynek másolata ott látható az emlékszobává vált dolgozószoba falán. A Hetedik Műterem által jegyzett felújítás finom kézzel nyúlt a házhoz, hogy ezek a rétegek mind olvashatók maradjanak. Látszólag alig változott valami, miközben a megtisztítás által mégis új minőség keletkezett.
Bővebben >>>Hogyan tesszük tönkre a gyerekeink életét ugyanazzal, ami a miénket kisiklatta? Joachim Trier ilyen alapvető kérdésekre keresi a választ és gyönyörű analógiákban, költői kapcsolódásokban ébreszti rá szereplőit saját gyengeségeik összefüggéseire. Nem véletlen, hogy ez a kis költségvetésű norvég film a legpatinásabb filmfesztiválokon tarol ezekben a hetekben. Az Érzelmi érték nézése közben, amellett, hogy mellkasunkra nehezedik a transzgenerációs traumák súlya, feloldást is kapunk. Gyönyörű film arról, hogy soha nem késő megtenni a döntő lépést egymás felé.
Bővebben >>>Ismét meghirdették eladásra a Béla király úti kormányzati ingatlant, vagyis bejött jóslatunk, hogy az első licit eredménytelensége ellenére még a választások előtt mindenképpen el akarják adni az ősfás budai telket, ahol a köztársasági elnök rezidenciája is található. A zárt állami villapark történetében rengeteg a fehér folt. Mostantól azonban eggyel kevesebb ilyen van: Polinszky Tibor, aki 1977 és 1985 között volt a kormányvendégház felújításának és bővítésének tervezője, előlépett a nyilvánosság elé.
Bővebben >>>Nem látunk lerombolt városokat, összedőlt épületeket, holttesteket, robbantást, pusztulást, mégis húsbavágóbban beszél a háborúról, mint bármi – mi az? A Senki tanár úr Putyin ellen. A filmet, amelyet a hétvégén induló Budapest Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál tűzött műsorára, Oscar-díjra is jelölték. Nem véletlenül.
Bővebben >>>Az elmúlt száz év legnagyobb könyvadományát kapta a minap a Magyar Tudományos Akadémia (MTA): a hatvannégy kötetből álló, 15. századi ősnyomtatványokat és 16. század eleji köteteket tartalmazó kollekciót két magánszemély ajándékozta az éppen 200 éves intézménynek. Jótékonykodik a nemzeti nagytőke? Netán vezető magyar üzletember lépett Széchenyi István és Teleki József nyomdokaiba? Esetleg a kommunista diktatúra elől külföldre elmenekült arisztokrata család leszármazottai tettek a nagy elődökhöz méltó felajánlást? Egyik sem. A 47 millió forintba került gyűjteményt egy nyugdíjas értelmiségi házaspár, Rozsondai Marianne és Béla vásárolta meg, majd ajándékozta az MTA-nak. Adventi történet a tudományos akadémia Philemon és Baucis házaspárjáról.
Bővebben >>>Örömmel ad most teret a Válasz Online az ország egyik legjobb szociális-kulturális-karitatív kezdeményezésének keretében létrehozott alkotás premierjének: cikkünkbe ágyazva találják Dés László A zene, az kell című dalának videóklipjét, amelyen hátrányos helyzetű, főként roma gyerekek játszanak-énekelnek együtt profi szimfonikusokkal, a Danubia Zenekarral. Az együttes és a Máltai Szeretetszolgálat által futtatott Közös hang-projekt jövőre ráadásul szintet […]
Bővebben >>>Világelső lehetne Magyarország a zenei AI-platformok okozta új helyzet szabályozásában, az igazságügy azonban egy éve nem lép. Márpedig valamit tenni kell, ha nem akarunk a saját maga által generált zenéken tanuló és újabb zenéket generáló mesterséges intelligencia metakulturális poklába jutni. Vagy ez csak a szokásos pánik az új technológiától? Háttér.
Bővebben >>>Nemcsak Magyarországon, Közép-Európában sem volt még olyan reprezentatív kiállítása a különc költő-művész-prófétának, mint ami most látható a londoni Tate Gallery jóvoltából a Szépművészetiben. Valódi főművek érkeztek Magyarországra, amelyek egy meghökkentően modern vizuális világra és Blake titokzatos magánmitológiájára nyitnak ablakot. És akkor is élvezhetők, ha filozófiai költeményeiből egy sort sem akarunk elolvasni. Blake minden egyéni furcsasága ellenére nagyon is tipikus alkotója volt a brit romantikának, miközben egyes művei egy évszázaddal előzték meg a 20. századi szimbolizmust és az avantgárdot. Ez a látomásos művészet nem simogat, hanem kizökkent.
Bővebben >>>A mai fővárosi közgyűlésen gyakorlatilag eldől, lesz-e még valaha Sziget Fesztivál Budapesten, vagy örökre búcsút inthetünk neki. Az alapító atya nyolc évvel ezelőtt útjára engedte, most mégis megmentené csemetéjét. Gerendai Károly a Válasz Online-nak most elárulja, miért nem lobbizott politikus kapcsolatainál a megfelelő döntésért. Meg azt is, hogyan képes kedélyesen csevegni Rogán Antallal csakúgy, mint Magyar Péterrel. Interjú.
Bővebben >>>Ezen a hétvégén még látható a Budapesti Történeti Múzeumban az a nagyszabású, nemzetközi anyagot felvonultató kiállítás, ami elsőként mutatja be a reformkor népszerű portréfestőjének életművét. A velencei születésű Marastoni Jakab nevéhez kötődik az első magyar festőakadémia és az első fényképészeti műterem létrehozása, miközben olasz származása egyszerre volt előny és hátrány a nemzeti ébredés korát élő Magyarországon. Az életvidám, de tragikus véget ért Marastoni Jakab emléke a halála után nagyrészt feledésbe merült – pedig rengeteget tett a modern magyar művészeti élet megszületéséért.
Bővebben >>>Az öt év szünet után újranyitott Kádár étkezdében Gerendai Károly feltámasztott egy műfajt és egy korszakot, ami mára történelemmé vált: a 20. századi budapesti étkezdét. A Klauzál téri Kádár több mint fél évszázada hozzátartozik a város identitásához, legalább annyira, mint a stukkódíszes New York vagy az éppen szintén az újranyitásra váró Ruszwurm. Ez a legpestibb étkezde a legpestibb téren: legenda, ami hasonló, mára eltűnt helyek százaiból lepárolódott. Most már a város lakóin múlik, hogy örüljünk neki, ne engedjük át a turistáknak.
Bővebben >>>Az 1242 – A Nyugat kapujában lehetett volna akár fantasy vagy mesefilm is, de a meséről nem hazudhatjuk magunknak, hogy „hiánypótló magyar történelmi film” – írja elemzésében B. Szabó János történész. De vajon miért nem a magyarok hősies védekezéséről szól a közpénzmilliárdokat felemésztő mongol–magyar megaprodukció? A választ a Nemzeti Filmintézet táján kell keresni, ahol 2023-ig meghatározó szereplő volt az ezoterikus fantasy szerző, Harrison Fawcett, vagyis Fonyódi Tibor. A céhes történelem ellen kardot rántó, a radikális szubkultúrában népszerű író az Andy Vajna utáni korszakban a sorban készülő történelmi filmek döntnöke lett. Az ő fejében született meg az a sztori is, amiben Batu kánt egy pilisi pálos táltos fordítja vissza.
Bővebben >>>A szerkesztőségünkhöz eljuttatott fényképeken mutatjuk meg, hogyan pusztul az építkezési védőháló mögött a nyolc éve bezárt Iparművészeti Múzeum homlokzata. Hétvégén volt és jelenlegi munkatársak próbálták meg felhívni az épület előtt tartott előadásokkal és fényvetítéssel a figyelmet Lechner Ödön fő művének tarthatatlan állapotára. Az idő most már tényleg sürget: a halogatás rengeteg pénzbe kerül, a múzeum állaga romlik, az engedély jövőre lejár.
Bővebben >>>Néhány évi csend után ismét egymás után születnek az Odüsszeia filmes adaptációi, már beharangozták Christopher Nolan nagyszabású mozijának jövő évi premierjét is. Itthon újra kiadták Márai Sándor Béke Ithakában című művét, egy új tanulmánykötet pedig külön fejezetet szentel a Margaret Atwood-féle Pénelopeia egybevetésének a magyar író történetével, miközben a kanadai írónő eposzfeldolgozása is színpadon van. Mi lehet a legújabb Odüsszeusz-láz oka? Egyáltalán: ez az Odüsszeusz az az Odüsszeusz?
Bővebben >>>
