Az ukrajnai háború második évfordulójára kiújult a vita a felelősség kérdéséről. A magyar NATO-csatlakozás egyik kulcsszereplője volt Jeszenszky Géza, Antall József külügyminisztere, aki személyes emlékeken is alapuló írásában felidézi: Oroszország a katonai szövetség egyik bővítési hulláma ellen sem tiltakozott. A NATO pedig olyannyira figyelt az orosz érzékenységre, hogy eleinte fel sem akarta venni a kommunizmustól frissen szabadult államokat.

Jeszenszky Géza szerint 1990-ben Antall fiatalos megjelenésű, energikus ember volt, a betegség nélkül még hosszú alkotó időszak állt volna előtte. S hogy milyen országot eredményezett volna mindez? Gondolatkísérlet.

A Magyar Sí Szövetség korábbi tiszteletbeli elnöke cikkünk nyomán a hóágyúzást ellenző természetvédőkkel vitatkozik.

Külügyminiszterként Jeszenszky volt az, aki 1994. április 1-jén benyújtotta Magyarország felvételi kérelmét az EU-nak. A volt diplomata most a jogállam fogalmát is lefordítja magyarra azok kedvéért, akik ma nem akarják érteni, az mit is takar. Vélemény.

„Antall József a középrétegek megerősödésében, a polgárosodásban látta mind a demokrácia biztosítékát, mind a gazdasági felemelkedés kulcsát. Nem szabad az 1990-ben választott útról letérni” – írja az első szabadon választott kormány külügyminisztere.

Jeszenszky Géza történész, volt külügyminiszter és nagykövet a Válasz Online-nak írott történelmi esszéjében eljátszik a gondolattal: milyen feltételek mellett maradhattak volna meg legalább a magyar többségű területek.