Mindent vissza! Így lehet azonnal elvenni 5 ezer milliárdot a NER-elittől
Lapunk a NER-aktákkal tett pontot az Orbán-korszak végére. Offline kiadványunk 11 ezer milliárd forintnyi elterelt pénzről szól – és a választásokat követően immár az elszámoltatás kézikönyveként „működik” tovább. Nyilvánvaló tehát, hogy kiemelt figyelmet fordítunk majd a beígért igazságtételi folyamatra is. Elsőként például javaslatokkal élünk. A NER-akták alapján egyértelmű, hogy a magántőkealapokba és a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokba kiszervezett mintegy 4-5 ezer milliárdos vagyon/tőke lényegében azonnal visszavehető – és ezzel már ott is vagyunk a Tiborcz–Jászai-körnél. Az új kormányzat a Mészáros-féle MBH Bankkal szemben is gyorsan felléphet, sőt lényegében a teljes Fidesz-felépítményt megbonthatja a Városi Civil Alap-program rapid átvilágításával.
„Soha nem tűrtem meg semmilyen korrupciót, minden ezzel kapcsolatos propagandát cáfolok” – mondta csütörtökön Orbán Viktor leköszönő miniszterelnök a Patrióta Youtube-csatornán. A szerkesztőségünk által kiadott NER-akták ötven pontban bizonyítja, hogy ez nem igaz. Akinek a kötetünk nem elég, nyugodtan hihet a szemének is. Azzal ugyanis pontosan láthatja, hogy kik voltak a leggyorsabban gyarapodó magyarok a most záruló korszakban. Igen, a kormányfő veje (Tiborcz István), földije (Mészáros Lőrinc) és a volt jegybankelnök fia (Matolcsy Ádám). Ez a három név kizárja, hogy Orbán Viktor bármit cáfolni tudjon korrupcióügyben.
Mindez nyilván a felálló Tisza-kormányra is felelősséget ró. Csütörtökön közöltük Tordai Csaba írását a parlamenti kétharmadban rejlő lehetőségekről, és az alkotmányjogász legfőbb következtetése is az, hogy nem csupán az alaptörvény és az elnökválasztás körüli kérdésekből áll a hatalmi szerkezet lebontása. Ha Magyar Péter kabinetje nem vágja el azonnal a NER-elit gazdasági erőforrásait (legyenek azok cégek, alapítványok, tőkealapok vagy más pénzáramok), „olyan mértékben fognak ezek újraszilárdulni, ami sokkal nagyobb hatalmi problémát okoz az új kormányzatnak, mint egy közjogi tisztséget viselő taláros jogászprofesszor” – így Tordai.
Ennek szellemében négypontos javaslattal élünk. A NER-akták alapján egyértelmű, hogy a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokba (1) és a magántőkealapokba (2) kiszervezett mintegy 4-5 ezer milliárd forintos vagyon/tőke lényegében azonnal visszavehető. Az új hatalom az MBH Bankkal (3) szemben is gyorsan felléphet, sőt, a teljes Fidesz-felépítményt megbonthatja a Városi Civil Alap-program (4) rapid átvilágításával.
1. A kekva-felépítmények lebontása
Előzmény: Az ország 2021 elején a Covid-járványra figyelt – pedig történt itt más is. A kormány a mélyben perverz privatizációs hullámot indított, melynek egyik elemeként közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokba (jogszabályi rövidítéssel: kekva) szerveztek ki olyan kincseket, mint a Mol és a Richter összesen ezermilliárdos részvénycsomagja, a Gödöllői Királyi Kastély vagy a Hajógyári-sziget egy része és az Uránia Nemzeti Filmszínház. Mindemellett szinte felsorolhatatlan mennyiségű egyéb állami érdekeltség került ilyen-olyan kekvákhoz, köztük például a Jövő Nemzedék Földje Alapítványhoz, melynek kuratóriumi elnöke Lázár János. Mindez nyilván szöges ellentétben áll azzal, amit a Fidesz 2010-ben ígért, illetve, amit a korszaka elején tett. Akkor még inkább visszatették az államba, ami anno kikerült onnan: például az E.ON magyarországi gázüzletágát és a Molban lévő orosz részvénycsomagot. Orbán Viktornak ugyanis erre volt felhatalmazása a választóktól.
A kekvák ügyvezetését egy-egy ötfős, jórészt kormányzati káderekkel feltöltött, a későbbi politikai ciklusváltásoktól függetlenített kuratórium látja el. A vagyonkimentés a gyakorlatban úgy történt, hogy a kekvákat létrehozó magyar állam az alapítói jogok további gyakorlására az adott alapítvány kuratóriumát jelölte ki. Miközben tehát a kekvákat a köz javaira ültették rá, az első ügyvezető szerv lényegében magát örökíthetné tovább az idők végezetéig, a vagyon pedig sosem kerülne már vissza a leendő kormányokhoz. Ezekbe a kekva-felépítményekbe mindösszesen 2-3 ezer milliárd forintnyi vagyont pakolt bele a kormány – az állami Mol- és Richter-részvények egy részét például a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Alapítványnak adták. Jelen állás szerint tehát az olaj- és a gyógyszervállalat mindenkori nyereségéből táplálják például a fideszes káderképzőként funkcionáló, Orbán Balázs által elnökölt MCC-t is. Utóbbit egyébként annyira sikerült feltőkésíteni, „piaci” tényezővé emelni, hogy 2023-ra a teljes Libri-csoportot felszippantotta.
Megoldás: A Válasz Online jogi szakértői egybehangzóan állítják:
kétharmada birtokában a Tisza-többség bármikor jogszabályba írhatja, hogy a kekvák alapítói jogait a továbbiakban az állam (vagy valamely szerve) gyakorolja.
Ezzel az egy aktussal tehát rögtön kuratóriumokat lehet cserélni, és újra cselekvőképessé válna a kormányzat az említett 2-3 ezer milliárd forintnyi vagyon – például a Mol- és a Richter-részvények – tekintetében. A másik megoldás, amelyet Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója vetett fel a mfor.hu-nak, hogy egyetlen kétharmados szavazással kimondják: a kekva-törvény hatályát veszti, így az érintett alapítványok által birtokolt ingatlanok, készpénz, termőföld, részvények és cégek visszaszállnak az állam tulajdonába.
Ahogy a minapi Magyar Péter–Hernádi Zsolt-találkozó után kiderült, „a Mol vezetése harmadik negyedéves osztalékkifizetést fog javasolni a vállalat igazgatóságának”, tehát az MCC-nek juttatandó friss osztalék valószínűleg már nem az Orbán Balázs-adminisztrációhoz folyik majd be, hanem – valamilyen formában – az államhoz. És egy további fontos adalék: mivel Orbán Viktorék annak idején az egyetemek egy részét is kekvásították, az EU az érintett felsőoktatási intézményeket kizárta a hallgatók külföldi tanulását segítő Erasmus-programból, valamint a kutatásfejlesztést támogató Horizon Europe-ból. Egy Tisza-féle kekva-visszaállamosítás nyilvánvalóan ezt a problémát is megoldaná.
2. A magántőkealapos állami pénzek visszafoglalása
Előzmény: A Fidesz tiszta, offshore-mentes gazdaságot ígért. Még az Alaptörvénybe is beleírták, hogy „a központi költségvetésből csak olyan szervezet részére nyújtható támogatás, vagy teljesíthető szerződés alapján kifizetés, amelynek tulajdonosi szerkezete, felépítése, valamint a támogatás felhasználására irányuló tevékenysége átlátható”. Továbbá: „a közpénzekkel gazdálkodó minden szervezet köteles a nyilvánosság előtt elszámolni a közpénzekre vonatkozó gazdálkodásával”.
Ehhez képest az Orbán-kabinet hagyta meghonosodni a magántőkealap intézményét, amely az offshore összes visszataszító ismérvével rendelkezik: adóoptimalizálásra is jó, de legfőbb célja, hogy elbújhassanak mögötte a tényleges haszonhúzó tulajdonosok. Ráadásul nálunk a „magán” előtagú tőkealapokat is jórészt a magyar állam pumpálta nagyra. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter egy tavalyi sajtótájékoztatón véletlenül elárulta, hogy a kormányzat legrejtélyesebb befektetéseiért felelős Nemzeti Tőkeholding (NTH), illetve korábban a Magyar Fejlesztési Bank és az Eximbank már 2000-3000 milliárd forintot helyezett ki külső alapokba, ennyi a társaság teljes kitettsége. Ezek egy része átlátható, nyílt pénzügyi alap, de nagyobbrészt tulajdonosrejtegető magántőkealapokról van szó. Az NTH később a Válasz Online kérdésére tovább pontosította az adatokat. Az állam 2025 végén 81 alapban volt jelen a tőkeholding által koordinált befektetések révén. „A belföldi tőkealapok vonatkozásában ez összesen 2816 milliárd forint jegyzett tőkét jelent, amelyből az állami kötelezettségvállalás mértéke mintegy 2067 milliárd forint” – foglalta írásba az NTH. A NER-aktákból kiderül: Tiborcz István és vidéke 325 milliárdnyi magántőkealapos állami tőkére érdemesülhetett, Mészáros Lőrinc, Nagy Márton és Rogán Antal „vonzáskörzetében” egyenként 130-135 milliárd adódott, a 4iG Nyrt. Jászai Gellértjének pedig minimum 122 milliárd jutott.
Megoldás: A Tiborczék, Mészárosék és a többiek által kezelt magántőke- és egyéb alapokba kihelyezett 2067 milliárdnyi állami tőke egy pillanatra sem szűnt meg állami tőkének lenni, az Orbán-kormány csak a közpénz fialtatásának jogát szervezte ki részben a NER-elitnek. Radikálisabb szakértőink szerint a kétharmados Tisza-vezetés – a nyilvánvaló alaptörvényellenességre hivatkozva – egyoldalú elállási jogot is adhat magának az átláthatatlan magántőkealapos szerződések esetére. Mások csak annyit tennének, hogy
a meghatározó részben állami tőkét forgató alapok esetében a képviselet és az irányítás jogát – kötelező jelleggel – áttennék valamely kormányzati alapkezelőhöz.
Ezzel például a Tiborcz-cégek mögötti tulajdonosi struktúrában hirtelen cselekvőként léphetne fel a magyar állam. S mivel a Jászai Gellért-féle 4iG Nyrt. legnagyobb részvényese is egy közpénzből felpumpált magántőkealap, a Mol és a Richter után ezt a tőzsdei óriást is közkontroll alá lehet vonni. A lényeg azonban az, hogy a fent említett 2067 milliárdos tőke nagyobb része újra az állam felügyelete alá kerülne.
3. Az MBH Bank „lábhoz” rendelése
Előzmény: A NER-aktákban és egy korábbi cikkünkben „a legnagyobb magyar bankrablásként” írtuk körül azt az eseménysorozatot, amelynek végén Mészáros Lőrinc és köre lett – szinte aprópénzért – a legnagyobb hazai fiókhálózattal rendelkező, az MKB-ból, a Budapest Bankból és a Takarék-körből összegyúrt magyar pénzintézet, az MBH ura. Igen, a mi olvasatunkban létezik hajmeresztőbb történet, nagyobb skandalum, mint a Matolcsy-féle jegybanki botrány. Bookazine-unkban lépésről lépésre levezetjük, hogy bár az MBH 55 százaléka az adófizetőket illetné – hiszen Mészárosék állami pénzt használtak a bankfoglaláshoz –, a kormányzat mégis szánt szándékkal vonult ki a vállalatirányításból.
Megoldás: Az, hogy az MBH Bankban nincs 55 százalékos többsége az államnak – pedig annyi illetné –, körülbelül 350-400 milliárdos „elpárolgást” jelent a köz rovására.
Szakértőink szerint ez a „hiány” azonnali hatállyal visszakövetelhető a Mészáros-körtől – pénz vagy MBH-tulajdonrész formájában.
Mindennek azért van különleges jelentősége, mert ez a pénzintézet áll finanszírozóként szinte az összes nagy NER-projekt, például a TV2, illetve az Index és a Blikk működtetése mögött.
4. Feljelentés a Városi Civil Alap ügyében
Előzmény: Ahogy a NER-aktákban külön jelezzük, igazságtételi szempontból nemcsak a nagy pénzek, hanem a „sűrű forintok” világa is érdekes lehet. Például az, ahogy a Fidesz – Városi Civil Alap (VCA) fedőnéven – kiépítette saját választási hálózatát, szintén közforrásokból. A Gulyás Gergely vezette Miniszterelnökség társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára, Szalay-Bobrovniczky Vince eddig ötször nyitotta meg ezt a pályázati csapot, és összesen 23,6 milliárd forinttal sietett a (volt) kormánypárt választókerületi elnökeinek segítségére. A 2022-es parlamenti voksolás környékén kétszer, a 2024-es önkormányzati és uniós megmérettetésnél egyszer, a 2026-os országgyűlési választás előtti bő egy évben megint kétszer. A kiírások időzítése már önmagában is igazolná, hogy a honvédelmi miniszter testvéreként ismert helyettes államtitkár párt- és kampánylogika alapján mérte ki az adófizetői pénzeket.
Ám van ennél konkrétabb bizonyítékunk is. Kutatásaink során parlamenti választókerületenként teljesen eltérő mintázatot azonosítottunk VCA-pénzosztásoknál, s ez csak azt jelentheti, hogy a helyi fideszes „nagyúr” (választókerületi elnök) környékéről érkeztek impulzusok a miniszterelnökségi döntéshozókhoz. Tehát a közpénzek elosztását nem az állam normatív szabályrendszere, hanem egy adott párt helyi tótumfaktumai határozták meg.
Megoldás: A fenti gyakorlattal akad némi jogi probléma: az Orbán-kormány az ilyesfajta forráskiszervezésnek elfelejtett törvényileg megágyazni – szemben például a magyar állam kekva-alapítványokkal véghezvitt megcsonkításával. Utóbbit erkölcsi alapon lehet vitatni, de az biztos, hogy jogszabályok születtek róluk, melyeket – ahogy fent írtuk – vissza is lehet csinálni. A VCA-elosztás „legalizálásáról” azonban nem alkottak törvényt a NER-ben. Tehát elvileg továbbra is hivatali hatalommal való visszaélésnek, befolyással üzérkedésnek számít, ha bizonyos állami civilpénzeket nem a kiírásban szereplő célok szerint, hanem az országgyűlési, önkormányzati, európai parlamenti választásokon induló fideszes jelöltek választókerületi érdekeire optimalizálva osztanak el. Ebben az esetben a pénzek visszaszerzése majdnem lehetetlen, ám egy gyors feljelentéssel nyilván a teljes pártállami hálózat „kriminalizálódhatna”.
Nyitókép: Orbán Ráhel és Tiborcz István Orbán Viktor miniszterelnöki eskütételén a Parlamentben 2022. május 16-án (fotó: Németh Dániel)
Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, a biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
