„Szabó Bence nem balek, súlyos bizonyítékai vannak” – megszólal az ügyvéd
Újabb bizonyítékokkal állhat elő Szabó Bence százados, mondja Horváth Lóránt, az egykori nyomozót védő ügyvédi iroda vezetője. Az ügyvéd szerint a rendszerváltás óta nem látott módon mászott bele a politika a titkosszolgálatok életébe. Állítja: nem kémügy vagy kémelhárítás van, hanem kampánycélra gyártott történetek. Na, de ki őrzi az őrzőket? Kihez fordulhat az állampolgár, ha már nem bízik az államban? Hogyan akadályozzák a hatóságok az ukrán aranykonvoj ügyében folyó eljárást? Először a Válasz Online-on szólal meg nagyinterjúban Horváth Lóránt. A kampányban rendkívül gyorsan pörgő események miatt a Heti Válasz podcast adása kivételesen csütörtök helyett szerda délután jelenik meg.
Az adás meghallgatható a fenti lejátszóra kattintva. Ha az nem jelenik meg, közvetlen link itt. Ha egyszerűen letöltenék az adásokat mp3-formátumban, ide kattintsanak! Ha telefonon keresztül csatlakoznának műsorunkra, a Spotify mellett iTunes-on, TuneIn Radio-n és Pocket Casts-on is megtehetik. Podcastunk RSS-csatornája ezen a hivatkozáson található. A podcast Youtube-on is fent van!
Részletek a műsorból:
Szabó Bence: hős vagy balek?
Benyó Rita: Orbán Viktor azt mondta Szabó Bencéről, hogy nem hős, hanem balek, aki nem értette meg, hogy egy kémelhárítási ügy zajlik. Mit gondol erről?
Horváth Lóránt: Ez politikai kijelentés, nem jogi. Azt viszont határozottan tudom mondani, hogy Szabó Bence állításai mögött komoly és megalapozott bizonyítékok vannak.
Benyó Rita: Tehát ön szerint nem elképzelhető az, hogy Szabó Bence valamit nagyon benézett?
Horváth Lóránt: Nem. A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján egyértelműen kijelenthető, hogy ez nem kémelhárítási akció volt. Inkább arról van szó, hogy valakik megpróbálták beszervezni ezt a két fiatalembert, és hozzáférni a Tisza Párt adatbázisához.
A Gundalf-videó: bizonyíték vagy politikai akció?
Benyó Rita: A kormány feloldotta a titkosítást, majd a saját YouTube-csatornájára feltöltött egy vágott felvételt. Ez rendben van?
Horváth Lóránt: Egyáltalán nincs rendben. Formailag lehet rá jogalap, de ez akkor is teljesen atipikus. Nemzetbiztonsági ügyekben ilyesmi nem szokott előfordulni. Ez egyértelműen politikai megrendelésre történt, és abban szinte biztos vagyok, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal munkatársai kézzel-lábbal tiltakoztak ellene, mert ez egy nagyon kompromittáló felvétel a szolgálatokra nézve.
Benyó Rita: És mit mutat meg ez a felvétel?
Horváth Lóránt: Azt, hogy nem egy tiszta, ellenőrző jellegű információszerzés zajlott, hanem egy erősen rávezető, amatőr metódus. Egy ilyen beszélgetés normál esetben felvilágosításkérés: az ellenőrzött információkra kérdeznek rá. Ehhez képest itt az látszik, hogy egy már ismert ügyet más irányba akarnak terelni.
Benyó Rita: Magyarul?
Horváth Lóránt: Szerintem itt már narratívaépítés folyt. Ukrán kémnek akarták beállítani ezt a két srácot. Ez nyilván a politika szempontjából lett volna jó, mert beleilleszthető a kampányba, nagyon hangzatos, és félelmet is lehet vele kelteni.
„Ki őrzi az őrzőket?”
Benyó Rita: A rendszerváltás legnagyobb vívmánya volt, hogy a titkosszolgálat nem áll politikai párt vagy a kormány befolyása alatt. Az száz százalékosan kijelenthető ezek után, hogy ez újra megtörtént?
Horváth Lóránt: Ebben az egész sztoriban az a legszörnyűbb, hogy nagy valószínűséggel ez történt. Tehát az állami szerveket a politika olyan cselekményekre használta és olyan dolgokat művelt velük, amit egyébként nem tehetett volna meg. Az Alkotmányvédelmi Hivatalt és egyéb szerveket vetették be arra, hogy a politikai ellenfelüket semlegesítsék. Ez egy borzalmas dolog.
Benyó Rita: Ha az ember azt látja, hogy a titkosszolgálatok, a rendőrség és a politika ilyen módon összecsúszhatnak, akkor felmerül a kérdés: kihez fordulhat az állampolgár?
Horváth Lóránt: Jelenleg sehova. Ma Magyarországon a politika őrzi az őrzőket. Az Alkotmányvédelmi Hivatal olyan politikai irányítás alá került, amely eleve atipikus helyzetet teremtett. A szervezetek közötti természetes együttműködés megbomlott, a kommunikáció szétesett, és ebből olyan ügyek állnak elő, amelyekben az alsóbb szinteken sokszor maguk a végrehajtók sem feltétlenül látják át, mi történik valójában. És ebben a helyzetben az állampolgárnak nincs valódi kapaszkodója.
Az ukrán aranykonvoj ügyéről
Benyó Rita: Az aranykonvoj ügyében eltelt egy hónap. Történt ezalatt bármilyen érdemi jogi lépés, nyomozás vagy kapcsolatfelvétel?
Horváth Lóránt: Jogi lépés nagyon sok történt, érdemi hatósági reakció viszont alig. A hét ukrán állampolgár ügyében hivatali visszaélés és jogellenes fogvatartás miatt is tettünk feljelentést, de arról semmilyen értesítést nem kaptunk, hogy történt-e bármi. Még a telefonos megkereséseinkre sem válaszolnak.
Benyó Rita: Ez mennyire szokásos?
Horváth Lóránt: Egyáltalán nem szokásos. Inkább az látszik, mintha a hatóságok tudatosan ódzkodnának attól, hogy kommunikáljanak velünk, vagy bármilyen információt adjanak.
Benyó Rita: Jól értem, hogy nemcsak lassúságról van szó, hanem tényleges akadályozásról?
Horváth Lóránt: Igen. Az idegenrendészeti eljárásban a hét ember meghatalmazásával jártunk el, ehhez viszont külföldről konzuli felülhitelesített meghatalmazás kellett volna. A magyar konzulátuson nem kaptak időpontot. Nyolc napunk volt az iratok beszerzésére, de nemhogy nyolc nap alatt, harminc nap alatt sem sikerült a hitelesítés. Ez önmagában is azt mutatja, hogy akadályozzák ezt az eljárást.
Benyó Rita: Vagyis úgy történt jogsérelem, hogy közben az érintettek még a saját jogsegélyüket sem tudják rendesen elindítani?
Horváth Lóránt: Pontosan. Mi szerettük volna megismerni az idegenrendészeti eljárás iratait, hogy pontosan lássuk, mi történt. Ehelyett olyan akadályokat gördítettek elénk, amelyekkel gyakorlatilag ellehetetlenítették az iratmegismerést. Én ezt már nem egyszerű bürokráciának látom, hanem tudatosan akadályozzák az ügy megismerését.
Ez az adás nem készülhetett volna el olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, a magyar fejlesztésű platformon! Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
