Szöulban is szégyenkeznek Göd miatt
Már a dél-koreai sajtóban is bocsánatkérést várnak a Samsungtól. A cikk szerzője szerint a cég az egész ország rosszhírét kelti. A gödi akkugyár botránya nemcsak arról szól, mi került a levegőbe és a dolgozók szervezetébe, hanem arról is, hogyan működik a felelősség eltüntetésének rendszere egy kiemelt beruházásnál: ki mit lát, ki mit tud, és ki mit hallgat el. Bár kormányülésről nincs szó szerinti jegyzőkönyv, lehetnek olyan, a cégvezetésnek készült összefoglalók, amelyek nyomot hagytak. A Választás ’26 Benyó Ritával legújabb adásában Bodnár Zsuzsával, az Átlátszó újságírójával és Magyari Péter kollégánkkal jártuk körbe a témát.
Az adás meghallgatható a fenti lejátszóra kattintva. Ha az nem jelenik meg, közvetlen link itt. Ha egyszerűen letöltenék az adásokat mp3-formátumban, ide kattintsanak! Ha telefonon keresztül csatlakoznának műsorunkra, a Spotify mellett iTunes-on, TuneIn Radio-n és Pocket Casts-on is megtehetik. Podcastunk RSS-csatornája ezen a hivatkozáson található. A podcast Youtube-on is fent van!
Részletek a műsorból:
Bizonyítható-e a politikai befolyás?
Benyó Rita: Megtudjuk-e valaha, hogy mi hangzott el a kormányülésen, ha elhangzott valami?
Magyari Péter: Nem egyszerű a helyzet, mert a kormányülésekről jó ideje nem készül hangfelvétel. A rendszerváltás után még felvették a kormányüléseket: ezek nem voltak nyilvánosak, és nem is voltak kutathatók hosszú évekig, de valahol megvoltak, és adott esetben elő lehetett venni őket.
2010-ben, amikor a kétharmados Orbán-kormány hatalomra jutott, megszüntették ezeknek a felvételeknek a készítését – egy kormányrendelettel felülírták, és egy meglehetősen felületes dokumentációs szabályzatot írtak elő maguknak.
Tehát a kormányülésen készült hivatalos jegyzőkönyv alapján nem biztos, hogy ez valaha igazolható. Ami igazolásként szóba jöhet, hogy a témáról szóló kormányülésen elhangzottakat valaki összefoglalta a gödiek számára: például azok felé a PR-osok felé, akik korábban a Külügyminisztériumban dolgoztak, és Szijjártó Péter szoros szövetségesei voltak. Ha ők ezt előterjesztették egy igazgatói ülésen vagy vezetői megbeszélésen, arról készülhetett leírás.
Ellehetetlenített adatigénylés
Benyó Rita: Akadályozták-e az újságírói munkádat, az adatigényléseket?
Bodnár Zsuzsa: Persze, folyamatosan. Volt veszélyhelyzeti időszak, amikor a Covidra hivatkozva 45 napra hosszabbították, és az mindig 90 nap lett. Gondoljátok el, milyen lassan lehetett így megszerezni az iratokat. Volt amikor olyan anyagot kaptam , amiből épp a lényeget hagyták ki: a rákkeltő anyagok nevét és mennyiségét. Ekkor elindítottam egy NAIH-vizsgálatot, ami nyolc hónapig tartott. Olyan levelek vannak benne, hogy a NAIH konkrétan Tarnai Richárd főispánt szólítja fel: adja ki a teljes munkavédelmi határozatot – úgy, hogy benne legyen a lényeg: milyen anyagokról van szó, és mekkora szennyezésről a dolgozók szervezetében és a munkahelyi légtérben.
’23 után elkezdődött az a folyamat, hogy egyáltalán nem akartak adatot kiadni. Elindítottunk egy adatigénylési pert a kormányhivatal ellen, ennek épp február 25-én lesz a tárgyalása.
Koreai visszhang
Magyari Péter: Találtam egy publicisztikát egy koreai gazdasági lapban.
Az írás elég tárgyilagosan összefoglalta a Telex cikkét, és az utolsó bekezdésben – a véleményrovatban – azt írta, hogy elítélendő a Samsung viselkedése és a magyar kormányzaté is: mindkettő bűnös. A Samsungnak őszintén bocsánatot kell kérnie, és átlátható módon kell megoldania a magyarországi problémáit, mert a világ vezető akkumulátoripari vállalkozása számára megengedhetetlen, ami történik. Ez egy etikai ügy, és az egész világon a rossz hírét kelti ez az országnak.
Ez az adás nem készülhetett volna el olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, a magyar fejlesztésű platformon! Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
