Bubekmatek: ezért botrányos Orbán rezsifenyegetése
Orosz gáz nélkül több mint háromszorosára emelkedne rezsi – ezzel ijesztgeti a választókat Orbán Viktor, immár hosszú hónapok óta. Csakhogy kiszámoltuk, hogy ez több mint túlzás. A nemzetközi elemzések szerint inkább olcsóbb lesz a gáz, mire az EU-s tiltás élesedik, de még a legpesszimistább forgatókönyv szerint is fenntartható a mostani szinten a rezsicsökkentés.
A magyar kormány sokféle katasztrófával ijesztgeti a választókat ebben a kampányban, például azzal, hogy Morzsi és Mirci is adóalany lesz, hogy magyar sorkatonákat küldenek meghalni Ukrajnába, stb. Az egyik legkitartóbb fenyegetése pedig arról szól, hogy ha nem lesz orosz gáz Magyarországon, akkor legalább háromszorosára emelkedik a rezsi, és hogy ez ne történjen meg, Orbán Viktornak háborút kell vívnia Brüsszelben, és meg kell nyernie a választást Magyarországon.
Ennek a tavasz óta naponta ismételt fenyegetésnek azonban semmilyen alapja sincs. A legalaposabb, kifejezetten a magyar piacot vizsgáló modellszámítás szerint a földgáz nagykereskedelmi ára legfeljebb másfél százalékkal emelkedne, amennyiben az EU-s menetrend szerint kellene leválni az orosz gázról. Ráadásul ez a számítás viszonylag magas, 2025 első felének átlagárából indul ki, ami azóta jelentősen csökkent, és a gáz világpiaci ára a következő években minden várakozás szerint még olcsóbb lesz majd. Így a másfél százalék körüli emelkedés helyett még arra is reális az esély, hogy a gáz inkább olcsóbb lesz, még akkor is, ha az orosz importot le kell állítani. Elmagyarázzuk, hogy miért. Sok számot sorolunk majd, hogy a kormányfő állításainak abszurditása világos legyen.
December 3-án az Európai Tanács és az Európai Parlament megegyeztek, hogy 2027 novemberétől a tagállamoknak tilos lesz orosz gázt vásárolniuk. (Többféle beszerzési módra több határidő is van, de Magyarországot elsősorban ez a dátum érinti, mert ez vonatkozik a vezetékes szállítással bonyolított hosszútávú szerződésekre, és a magyar piacra érkező orosz gáz túlnyomó része ebben a konstrukcióban jön.) A rendelet elfogadása innentől már csak formaság lesz.
A magyar kormány a javaslat tavaszi napirendre vétele óta élesen támadja a tervet, a kormány most éppen perrel és a szabály be nem tartásával fenyegeti az EU-s intézményeket, és évi 800 milliárd forint többletkiadásra panaszkodik. Orbán Viktor a december 3-i egyezség után Moszkvába majd Ankarába utazott, állítása szerint elsősorban azért, hogy biztosítsa, hogy az orosz gáz mindenképpen jöjjön továbbra is – jelenleg ugyanis az orosz gáz Törökországon keresztül éri el Magyarországot. A miniszterelnök nem győzi azóta is ismételni, hogy a rezsiárak az egekbe szöknének, ha a rendelet hatályba lépne.
„Tehát azt talán már mindenki tudja Magyarországon, hogy ha nem jön Oroszországból gáz és olaj Magyarországra, annak tragikus gazdasági következményei lesznek, mert ez azt jelenti, hogy a háztartások rezsiköltsége óvatos becslések szerint háromszorosára, mások szerint három és félszeresére nő. A fűtési szezon alatt mindenki kiszámolhatja, hogy mennyi a rezsije egy hónapban, mennyi a gázszámlája meg a villanyszámlája” – mondta például december 5-én Orbán Viktor a Kossuth Rádióban.
Másnap a Digitális Polgári Körök kecskeméti gyűlésén (amikor a „bubek” kifejezést is megismertette az országgal) Csiszár Jenővel így beszélgettek ugyanerről:
Csiszár: „Brüsszel kinyírná a rezsicsökkentést az orosz gáz és olaj betiltásával.”
Orbán: „Nagy tahóság.”
Kár, hogy ezekből egy szó sem igaz. Az olaj kérdését most hagyjuk ki, erről sok szó volt ebben a podcast adásunkban, amikor Pletser Tamással beszélgettünk. Az áram úgy jön ide, hogy az EU-ban jelenleg a gáz határozza meg az árát, tehát annyiban igaza van Orbánnak, hogy ha a gáz ára emelkedik, akkor az áram ára is felmegy. Csakhogy semmi sem utal arra, hogy a gáz ára emelkedni fog, még akkor sem, ha az EU-s tiltás hatályba lép majd. Erre még kormányzati emberek is utalnak néha.
Lehet máshonnan gázt szerezni
A legfontosabb kérdés, még az árak alakulásának vizsgálata előtt, hogy egyáltalán lehetséges-e Magyarországra elég földgázt behozni. Erre Mátrai Károly, az MVM Csoport vezérigazgatója december 5-én a Reuters hírügynökségnek megadta a választ:
„El tudjuk majd látni Magyarországot gázzal, még akkor is, ha nem lesz orosz gáz.”
(Az MVM vásárolja a Gazprom gázát az orosz–magyar hosszútávú szerződés alapján.) Mátrai még azt is elmondta, hogy a cseh piacot már most is orosz gáz nélkül látja el az MVM – a vállalat ugyanis Prága legfontosabb gázszolgáltatója.
Elemzők évek óta mondják, hogy elég vezeték van már ahhoz, hogy Magyarország ellátása az orosz gáz nélkül is biztonságosan megoldható legyen. Mivel ezt az állami gázkereskedő vezetője is így látja, ebből a szempontból teljesen nyugodtak lehetünk. Most már csak az a kérdés, hogy a nem orosz gáz mennyibe kerülne.
A túlkínálat évei jönnek
Eljutott lapunkhoz a Standard & Poor’s elemzőintézet legfrissebb energiapiaci előrejelzése, ami világszerte és az EU-ban is a gáz nagykereskedelmi árának csökkenését várja. Szerintük jövőre átlagosan 32 euró, az orosz gáz végét jelentő 2027-re pedig már csak 26 euró lesz a gáz ára Európában, vagyis közel húsz százalékkal esik majd.
A jelentés a hollandiai gáztőzsde, azaz a TTF árát tippeli így meg. Ezt tekintik a piacon az Európában irányadó árnak. Az MVM is ezen az áron vásárol a Gazpromtól, a hosszútávú szerződés alapján mindig a TTF előző havi átlagárát kell kifizetni az oroszoknak. Az erre jövő szállítási költség lehet némileg drágább nem orosz eladó esetében, de nagyjából a TTF által jelzett áron lehet majd venni gázt akkor is, ha nem az oroszok lesznek az eladók.
Vagyis ha igaza van az S&P szakembereinek abban, hogy a gáz olcsóbb lesz, és Mátrai Károlynak abban, hogy lesz elég megvásárolható gáz a piacon, akkor a kettőből az következik, hogy mire az orosz tiltás hatályba lép, addigra olcsóbban lehet vásárolni, mint most az oroszoktól.
A rezsi nemhogy nem emelkedik majd, hanem a magyar kormánynak kevesebbet kell majd költenie a rezsicsökkentés fenntartására.
A nagy áresés az S&P előrejelzése szerint kitart a 2030-as évek elején is, egyszerűen azért, mert túlkínálat lesz. Olyan sok LNG (azaz cseppfolyósított, vagyis hajózható) gáz kerül a világpiacra, ami túlmutat a jelenlegi igényeken. Ha csak a már épülő, és a következő 24 hónapban átadandó létesítményeket nézzük, akkor 45 százalékkal lesz több LNG a világpiacon 2027 végén, az orosz tiltás hatályba lépésekor, mint most. Ha a még el nem kezdett, de már tervezett beruházásokat is hozzáadjuk, akkor a 30-as évekre ennek duplája szabadul a piacra. A növekedés leginkább az USA-ban várható, de Katar és számos afrikai ország is nagyban építkezik, ahogy Kanada és Indonézia is. 2028-ra csak az USA kibocsátása 63 százalékkal növekszik majd. Ehhez jönnek még a további országok új kapacitásai. Magyar szempontból fontos lesz a romániai fekete-tengeri termelés jelentős növekedése, ahonnan vezetéken is lehet a várakozások szerint 2028-ra annyi gázt behozni, mint amennyit Oroszországtól jelenleg vásárol az MVM.
Tudhatják ezt a Karmelitában is
Mindezt természetesen a magyar kormány is tudja. Alföldy-Boruss Márk energiapolitikáért felelős helyettes államtitkár egy novemberi konferencián szó szerint az alábbi pontokat vetítette le prezentációja elején:
- A globális LNG cseppfolyósítási kapacitás 300 milliárd m3/év növekedést mutat 2030-ig, a növekedés hetven százalékáért USA és Katar felel (ez 250 milliárd m3 nettó növekedést jelent a kínálatban).
- Az évtized végére az USA a globális LNG-kínálat harmadát biztosíthatja, szemben a tavalyi 20 százalékkal.
- A példátlan kínálatbővülés leszorítja az árakat, a 2025-30-as periódusban 40 százalékkal lehetnek alacsonyabbak az előző öt évhez képest.
A magyar kormány tehát 40 százalékkal olcsóbb gázra számít 2030-ra. Hogy ebből hogyan jutott el előadása végére a helyettes államtitkár oda, hogy orosz gáz nélkül sokkal drágább lenne a rezsi, azt már nem támasztotta alá számításokkal, ez amolyan vörös farok lehetett a prezentáció utolsó részén, mint a kötelező Lenin-idézet volt a rendszerváltás előtt.
Az ellentmondásra rámutat az idézett konferenciát szervező kutatóközpont, a Corvinus Egyetemen működő REKK is, december 5-én publikált elemzésében. Ebben kifejezetten azt vizsgálták, hogy az orosz import nélkül mennyibe kerülne a gáz itthon és Európában. Arra jutottak, hogy szemben a magyar kormány által rendszeresen ismételt 800 milliárd forint plusz kiadással, legfeljebb 26 milliárd forinttal kerülhet többe Magyarország teljes gázszámlája a tiltás hatályba lépése esetén. A szakértők tehát azt állítják, hogy a kormány prognózisa legalább 774 milliárd forintot téved.
Ez a cikk elején említett másfél százalékos emelkedés esetén következne be, amit alapos számítások nyomán jósolnak a REKK kutatói, ráadásul kifejezetten pesszimista forgatókönyv alapján. Ők ugyanis 40 eurós európai gázárral számolnak, ami a 2020-2025 közötti átlagár, benne a háború kezdetén tapasztalt elképesztő kiugrásokkal. Az ár azonban 2025 második felére már 30 euró körülire mérséklődött, és jelenleg, december közepén ennél is alacsonyabb, 27,5 euró, vagyis jóval alatta van a számítás 40 eurós bázisának. Mint láttuk, az S&P jövő évre 32 eurós, későbbre meg az alatti árat jósol, ahogy az ár csökkenésére számít a magyar kormány is – mivel az elmúlt 5 év átlagára 40 euró volt, a fent idézett helyettes államtitkári prezentáció alapján 2030-ra 24 eurós árra számít a kormány. Tehát a REKK által jelzett, mindössze másfél százalékos áremelkedés is csak akkor lenne igaz, ha az árak e várakozásokkal szemben a most decemberihez képest felfelé mennének, illetve az elmúlt 5 év átlagának felelnének meg.
A rezsi nem ugyanaz, mint a nagykereskedelmi ár
Ahhoz, hogy Orbán Viktornak igaza legyen, és a háztartásoknak a mostani rezsi háromszorosát kelljen fizetniük, ahhoz 500 százalékos áremelkedésnek kellene jelentkeznie a nagykereskedelemben. Ehhez képest a világpiaci elemzők 2027-re 20, a saját kormánya pedig 2030-ra pedig 40 százalékos csökkenéssel számol.
A lakossági ár 300 százalékos emelkedéséhez azért kellene 500 százalékos gázáremelés,
mert a rezsiszámlának jelenleg nagyjából a fele fedezi a gázt.
A másik fele jórészt rendszerhasználati díj, kisebb részben pedig áfa. Mivel a rendszerhasználati díj fix költséget takar, ami nem függ a gáz árától, az áfát pedig a kormány úgy módosítja, ahogy akarja, ezért a gáz tényleges ára legfeljebb a számla felét határozza meg, ahogy ezt az alábbi példa mutatja.
Ha 50 forint a gáz és 50 forint a rendszerhasználati díj, akkor 100 forint a rezsi. A példa nem teljesen elrugaszkodott a valóságtól, mert a rezsicsökkentett gázár 102 forint/köbméter, aminek 52 százaléka a gázmolekula ára, a többi pedig egyéb tétel. Egyszerűsített, de reális példánk szerint ha 50 helyett 150 forint lenne a gáz, a rendszerhasználati díj akkor is maradhatna 50 forint, mert nem kell hosszabb vezeték az elszállításához, vagy több munkatárs az órák leolvasásához. Vagyis a rezsi csak 200 forintig emelkedne, hiába kerülne a gáz háromszor annyiba, mint korábban. Ahhoz, hogy a rezsi az Orbán által jósolt háromszorosára, azaz 300 forintra növekedjen, már az kell, hogy a gáz ára 250 forintra, azaz ötszörösére dráguljon.
A rezsicsökkentés intézménye persze ezt a képletet tovább bonyolítja, mert aki átlag alatt fogyaszt, az állami támogatásban részesül. A rezsicsökkentett gázár 102 forint/köbméter, aminek a jelenlegi ára Európában körülbelül 106 forint (a TTF aktuális ára 27,5 euró/MWh és 10 KWh=1 köbméter képletek alapján). Csakhogy a 102 forintos rezsicsökkentett árban benne van a rendszerhasználati díj és az áfa is, vagyis nem 4 forint az állami támogatás köbméterenként (a tényleges gázár 106 forintja és a számlán szereplő 102 forint közti különbség), hanem nagyságrendileg inkább 54 forintot tesz hozzá most éppen az állam a háztartásokban elégetett gázhoz köbméterenként – ezt nevezzük rezsicsökkentésnek. Ennek mértéke idén júniusig magasabb volt, 2021 nyara előtt pedig alacsonyabb, a holland tőzsdei árak alapján tulajdonképpen minden munkanapon változik. A lényeg, hogy közel 160 forint lenne most december közepén a reális ára egy köbméter gáznak. De a támogatást nem egyedül az állam fizeti, hanem a lakosság egy részének is be kellett szállnia 2022 augusztusa óta.
Azért, mert azóta az átlag felett fogyasztók 747 forintot fizetnek köbméterenként, vagyis ők minden ennyiért vett köbméterükkel finanszíroznak 10 köbméternyi állami támogatást az átlag alattiak számára a jelenlegi ár alapján. (Egészen pontosan 14,4 köbméter túlfogyasztásig a saját állami támogatásukat fizetik vissza, hiszen 144 köbméter/hó a rezsicsökkentett mennyiség felső határa, és így csak minden további köbméterükkel szállnak be mások támogatásába. Ez úgy jön ki, hogy 160 forintba kerül a saját fogyasztásuk a rendszerhasználati díjjal együtt, a maradék 587 forint pedig nagyságrendileg 10 köbméter után nyújtott állami támogatásnak felel meg, az éppen aktuális ár alapján.)
A rezsicsökkentés fenntartása tehát attól függ, hogy a kormány meddig akarja finanszírozni ezt az állami támogatást. A gáz nagykereskedelmi árának ehhez nincs közvetlen köze.
Ha az ár olyan mértékű csökkenésével számolunk, ahogy arra maga az Energiaügyi Minisztérium is számít, akkor 2030-ra elég lenne az államnak 41 forinttal támogatnia köbméterenként az átlag alatt fogyasztókat, a mostani 54 helyett. A rezsicsökkentés éppen hogy fenntarthatóbb lesz, még a kormány saját várakozása szerint is.
De akkor miért ragaszkodik a kormány az orosz gázhoz?
Sehogy sem jön ki a háromszoros rezsi, de még a rezsitámogatás elszállása sem fenyeget. Teljesen abszurd a kormány sokat ismételt fenyegetése. Ráadásul ez a hazugság túlmutat a kampány egyéb bornírtságain, mert van egy világpolitikai dimenziója is. Ugyanis ezzel a rezsivédelmi szöveggel indokolja a magyar kormány különös barátságát Oroszországgal, amivel a Kreml legfontosabb EU-s szövetségesévé vált. Azonban ha ennek nincs valós alapja, mint ahogy tisztán és világosan látjuk, hogy nincs neki, akkor tényleg felvetődik a kérdés: miért kell Orbánnak ennyire jóban lennie Putyinnal?
Nyitókép: Orbán Viktor miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz államfő találkozója a moszkvai Kremlben 2025. november 28-án (fotó: AFP/Pool/Alekszandr Nyemjenov)
Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, a biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
