Jogerősen pert nyertünk Mészáros bankja ellen
A Fővárosi Ítélőtábla megállapította, hogy a 2025 júniusában a Válasz Online-on megjelent, „A pénz a számládon a miénk” – magukra hagyta Mészáros Lőrinc bankja a csalók áldozatául esett ügyfeleket című oknyomozó riportban jogszerűen állítottuk, hogy a „Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó MBH Bank hónapokig nyitva hagyott egy biztonsági rést, amelyen keresztül bűnözők emberek százait foszthatták ki ugyanazzal a módszerrel”. A bíróság szerint ez „a szöveg összefüggéseinek figyelembevételével következtetésként megfogalmazott, ténybeli alapon álló értékítélet”. A helyreigazítási kérelmet ezért elutasította, az ítélet jogerős.
Június 16-án megjelent riportunkban azt állítottuk, hogy a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó MBH Bank hónapokig nyitva hagyott egy biztonsági rést, amelyen keresztül bűnözők emberek százait foszthatták ki ugyanazzal a módszerrel. A panaszokat sorozatosan elutasították, ügyfeleik csalárd, szándékos vagy gondatlan kötelezettségszegő magatartására hivatkozva. Azt írtuk, hogy az ügyben súlyos felelősség terheli a bankfelügyeleti feladatot ellátó Magyar Nemzeti Bankot is.
Az írásban négy valós történeten keresztül mutattuk be, hogyan hagyta magára az állam a banki ügyfeleket. Az azóta eltelt időszakban közülük többeknek részben megtérítették a pénzüket. A folyamatról Titoktartást vásárolna a Mészáros-bank saját károsult ügyfeleitől, de nem hajlandó kártérítést fizetni nekik című írásunkban számoltunk be.
Az MBH Bank Nyrt. helyreigazítási kérelmet nyújtott be lapunkhoz, majd miután annak nem adtunk helyt, bírósághoz fordult. A jogerős ítélet indokolása szerint a cikk nyilvánvalóan politikai felhangú jelzővel illette Mészáros Lőrinc bankját, miközben a lakossági ügyfelekkel kapcsolatos eljárását dolgozta fel egy olyan időszakról, amikor kimagasló számú ügyfele vált kiberbűnözők áldozatává. Cikkünk interpretációja szerint
a bank és a bankfelügyelet együttesen felelőtlen magatartást tanúsított az ügyfelek károsodástól való megóvásával kapcsolatban.
Mindezek alapján az ítélőtábla arra a következtetésre jutott, hogy „a feldolgozott téma egyértelműen a közügyek témakörébe tartozik, így a keresetben sérelmezett közlés értékelésénél érvényesíteni kell a szólásszabadság fokozott védelmére vonatkozó (…) alkotmányos szempontokat.”
A bíróság a szövegben alkalmazott írói fogásnak tartotta, hogy lapunk azoknak az álláspontját közvetítette, akik az ilyen ügyek kárvallottjaiként vállalták a nyilvános szereplést, cikkünk szerzője pedig állást foglalt arról, hogy „a nagyon hasonló elkövetéssel hosszú ideig (két hónapig) lehetett visszaélni az ügyfelek számlaadataival anélkül, hogy a bank fokozottabb figyelmet fordított volna a veszély elhárítására”.
Az ítélet kiemeli a riport első történetét, amelynek szereplői, Judit és Purszki Csaba a pénzük eltűnése után szembesültek a felperes károsultjainak Facebook-csoportjával, és az internetes csalás tömeges előfordulásával, vagyis azzal, hogy „ugyanolyan módszerekkel, százas nagyságrendben elkövetett csalás” részesei lettek. A riportalany mondja ki, hogy a bankfelügyeleti feladatokat ellátó MNB „engedi, hogy a bank nyitva hagyja a biztonsági réseit”, ahogy azt is: „Minden bankkal előfordulhat egy eset vagy kettő, mire észreveszi, hogy lyukas a rendszere, de utána betömik a biztonsági rést és kész”.
A cikk közvetíti véleményüket, amely szerint
a tömeges előfordulás következményeit nem lehet teljes egészében az ügyfelekre hárítani és őket magukra hagyni.
Valamint azt is, hogy amennyiben a bank végrehajtja az MNB 2023. júniusi ajánlását, valószínűleg nem károsodtak volna. Az oknyomozó írás azonban nemcsak személyes érintetteket mutatott be, hanem a panaszkezelési eljárásból származó dokumentumokat, a bank tőzsdei megítélésének alakulását, valamint az MBH Bank megkésettnek tartott, az ügyfelekkel való egyezségi tárgyalásainak bizonyos részleteit is – hangsúlyozta a bíróság.
Mindezek alapján a megállapították, hogy a bank által vitatott – „A Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó MBH Bank hónapokig nyitva hagyott egy biztonsági rést, amelyen keresztül bűnözők emberek százait foszthatták ki ugyanazzal a módszerrel” – kijelentés „ténybeli alapon álló értékítélet”. Az erőteljes megfogalmazás „nem lépi túl a szólásszabadság korlátait.” Az ítélet szerint a közléshez megfelelő alapul szolgálnak a négy megkérdezett személy előadásában szereplő konkrét tények, amelyeket a bank sem vitatott, a kibercsalás megvalósulási lépései és a lapunk által felderített egyéb adatok részletes ismertetése.
Az ítélet kiemeli, hogy a „biztonsági rés” fogalmát nem szakmai, hanem laikus olvasói ismeretek alapján kell értékelni.
Annak jelentéstartalma az, hogy „a felperes biztonsági előírásai, saját rendszerbiztonsági működési, valamint ügyfélkezelési jellemzői nem zárták ki, hogy az áloldalakra belépő ügyfelek jelentős időn keresztül áldozataivá váljanak a kibercsalásoknak”.
A bank eljárása, hogy „a tömegesen érkező bejelentések ellenére hosszabb ideig az ügyfelekre hárította a jogellenes tranzakciók pénzügyi következményeit, megengedetté tette vele szemben az ilyen gyakorlat kritikáját” – fogalmazott a bíróság a jogerős ítélet indokolásában.
Nyitókép: az MBH bank fiókja Kőbányán a Kőrösi Csoma sétányon 2023. november 12-én (fotó: MTVA/Bizományosi: Róka László)
Ezt a történetet nem tárhattuk volna fel olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
