Hopp, megduplázódott a gyerekszegénység – újabb fordulat a KSH-ügyben
Újabb fordulat a Válasz Online által feltárt statisztikai ügyben! A KSH október eleji állításával szemben nem csupán kisebb korrekciókat kellett végrehajtaniuk a szegénységi adatokon, hanem kifejezetten durvákat. Az Eurostat által megjelentetett részletes adatok szerint a magyar statisztikai hivatal 2019 és 2024 között jelentősen alulmérte a gyerekszegénységi rátát, például a 2022-es esztendőben a korrekció után a gyerekszegénység több mint duplája lett az eredetileg mért értéknek.
Mi történt eddig?
Lapunk cikksorozatban számolt be arról, hogy valami nagyon nem stimmel a KSH szegénységi adataival. „Természetes módon nem alakulhattak így a KSH jövedelmi szegénységi adatai” – kommentálta Németh Zsolt, a KSH korábbi elnökhelyettese azt a tudományos elemzést, amelyet Tátrai Annamária és Gábos András írtak, és áprilisi első cikkünkkel együtt jelent meg. A szöveg azt mutatja meg, hogy a KSH évek óta olyan szegénységi adatokat közöl, amelyek felvetik a szakmai tévedés vagy a manipuláció lehetőségét.
A NAV mint segélyszervezet? Valami még annál is jobban bűzlik a KSH szegénységi adatai körül címmel júniusban megjelent cikkünkben immár öt kutató állította, ha a KSH számai korrektek, akkor az adóhatóság vált a legnagyobb hazai jótékonysági szervezetté. Rengeteg olyan embert találtak ugyanis, akik a KSH adatai szerint nem fizették, hanem kapták az adót. A kutatók rendszerszintű adatminőségi problémákat jeleztek az EU-SILC – így hívják az egész unióban azonos módszertannal gyűjtött adatokat – magyar jövedelmi statisztikáiban a 2014 és 2023-as évek között.
Szeptember végén a KSH sajtótájékoztatón jelentette be, hogy javították a számokat, erről a Plusz 150 ezer szegény ember – korrigált a KSH című cikkünkben számoltunk be. A revízió eredményeként érdemben változott a jövedelmi szegénységi ráta: 2018-ban például 1,7 százalékponttal, 2019-ben 1,6 százalékponttal és 2021-ben 1,4 százalékponttal lett magasabb az országos adat a korábban megadottnál. Ez szignifikáns eltérés, és 2018-ban olyan jelentős, hogy a korrekció mintegy 150 ezer fővel növelte meg a jövedelmi szegénységben élők számát.
Mit lépett az Eurostat?
Az Eurostat nyilvánosságra hozta a revízió előtti és utáni adatokat, és ennek során korosztályokra bontva is közölte a számokat. Különösen egy korosztályánál, a 0-17 éveseknél szembeötlő a változás. 2019-ben eredetileg azt jelentették, hogy a magyar gyerekek 11,5 százaléka szegény (a szociológia nyelvén: él jövedelmi szegénységben), ám ezt a revízió után 18,0 százalékra kellett növelni, vagyis az eredeti számot 56,5 százalékkal módosították.
2020-ban még jelentősebb a korrekció, ekkor a mutatót eredetileg 9,5 százalékra mérték, a revízió szerint azonban 20,9 százalék a helyes érték. Vagyis a javítás során 120 százalékkal,
több mint duplájára kellett növelni a gyerekszegénység mértékét.
2021-ben 40,3 százalékkal, 2022-ben 56,4 százalékkal, 2023-ban 0,6 százalékkal, 2024-ben 21,7 százalékkal mérték alul a gyerekszegénységet.
Két – politikailag kevéssé érzékeny – számot, a 18-64 éves és a 65 éven felüliek szegénységi adatait viszont eredetileg nagyobbnak jelentették a ténylegesnél. Különösen az idősekre jellemző ez, 2019-ben például a revízió 43,2 százalékkal csökkentette körükben a szegények arányát.
Fontos mutatók, mert a döntéshozók ezek alapján az adatok alapján dönthetnek a gyerekek vagy az idősek javára meghozandó intézkedésekről.
Akkor most minden rendben van?
Sajnos nem. A lapunkban publikáló kutatók 2014-ben találták az első jeleit annak, hogy a KSH adataival valami nincs rendben, ám az Eurostat csak 2019-től javította ki a számokat. Ha az adatok így maradnak, akkor a szegénységi arányszámban, különösen a gyerekszegénységben komoly törés alakul ki 2019-től. Most úgy látszik, mintha 2019 után hirtelen jelentősen megnőtt volna a szegény gyerekek száma, de ezt nem a nélkülözők arányának gyors emelkedése, hanem az elégtelen korrekció magyarázza.
Hogy tévedhetett ekkorát a KSH? Manipulálták az adatokat?
Fontos leszögezni, hogy az Eurostat szerint a magyar adatok megbízhatósága és hitelessége már korábban is biztosított volt, és a mostani közlésben a változtatások okaként sem adatmanipulációt, sem szándékos torzítást nem említenek. A korrekcióra magyarázatuk szerint módszertani problémák miatt volt szükség.
Cikksorozatunkban jó néhány nehezen megmagyarázható hibára mutattunk rá, a revízió azonban egyes korcsoportokban olyan jelentős változásokat hozott, amelyek a kutatókban újabb kérdéseket vetettek fel. Valószínűsíthetjük, hogy nem ez volt az utolsó korrekció a szegénységi adatok körében.
Nyitókép: Farsang a gyermekeknek Baglas-pusztán, Somos László katolikus pap szervezésében. Fotó: Isza Ferenc / AFP
Ezt az interjút nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, a biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
