Teljes abszurd: az ÁSZ szerint közbeszerzésen kellett volna El Grecót venni
Újságíróknak szervezett háttérbeszélgetésen jelentette be ma délután Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) várhatóan megbünteti az intézményt, amiért szabálytalanul vásároltak meg az elmúlt öt évben hét nagy értékű festményt.
Júniusban már kiderült, hogy a múzeum átvilágítását végző Állami Számvevőszéknek (ÁSZ) problémája van a műtárgybeszerzésekkel, ezért a KDB-hez fordul. Egy 2014-es uniós irányelv szerint ugyanis az EU-s közbeszerzési értékhatár, jelenleg 220 ezer euró egyedi érték fölött közbeszerzési eljárás keretében kellene műtárgyakat vásárolni.
Olyan probléma ez, amivel a hazai múzeumok nagy többségének nincs tennivalója, ugyanis nem is álmodhatnak valóban értékes tárgyak megvásárlásáról. Sőt, ahogy a Nemzeti Múzeum munkatársai mai tüntetésükön elmondták a múzeum előtt: normális béreket sem kapnak, még a takarítók is magasabb jövedelemhez jutnak, mint a doktori végzettségű muzeológusok.
A Szépművészeti Múzeum annyiban kivétel, hogy az elmúlt években is vásárolt értékes műtárgyakat, nem is keveset: öt év alatt csaknem ezer darabot. A többségüket aukción, amivel az ÁSZ-nak sincs baja, volt viszont hét olyan festmény, amit kereskedőtől vagy magánszemélytől vettek meg, az értékhatár fölötti áron.
A legértékesebb ezek közül El Greco Gonzaga Alajos portréja, az a nagyszerű kép, amiről már többször írtunk a Válasz Online-on. Ezt 2022-ben a MOL – Új Európa Alapítvány vette meg a Christie’s aukciósház árverésén 3,6 millió dollárért, és a múzeum részletekben fizette ki a vételárat az alapítványnak, hogy ténylegesen köztulajdonba kerüljön. (A hét kifogásolt vásárlás összesen 1,5 milliárdos értéket tesz ki, ebből körülbelül 600 millió az El Greco vételárának adott tétele; a többi alkotás között van Zurbarán, Gerrit van Honthorst, Szinyei Merse Pál egy-egy festménye meg egy olyan itáliai reneszánsz Madonna, amelynek párdarabja régóta a Szépművészeti gyűjteményét ékesítette.)
A hét festmény közül az egyik kifejezetten annak köszönheti az előkerülését sok évtizedes lappangás után, hogy a Magyar Nemzeti Galéria felhívta a figyelmet a hiányára. A múzeum 2021-es nagyszabású Szinyei-kiállítása alkalmából a Válasz Online is beszámolt arról, hogy sok értékes, az életműben jelentős szerepet játszó alkotás hollétéről nincs információ. Krasznai Réka kurátor többek között a Fürdőházikó című korai festményt emelte ki ezek közül, ami 1872-ben készült a Starnbergi-tónál, és a híres francia festő, Gustave Courbet hatását mutatja. Ez „a plein air tájban megjelenő modern polgári életkép izgalmas korai példája”, mondta, amit külön érdekessé tesz, hogy ugyanez a tóra épített fabódé jelenik meg Courbet starnbergi tájképén is.
A kiállítás zárása előtt nem sokkal a Fürdőházikó tulajdonosa megkereste a Magyar Nemzeti Galériát a birtokában lévő, addig csak fekete-fehér fotókról ismert képpel. A múzeum később meg is vásárolta az alkotást, ami így közgyűjteménybe került.
Az ÁSZ nem tartotta a vásárlásokat túlárazottnak vagy indokolatlannak, problémájuk a közbeszerzés hiányával volt.
De hogy lehetne közbeszerzést kiírni egyedi műalkotásokra? Ki versenyezne kivel?
Baán László szerint az elvárás teljes mértékben életszerűtlen, és arra ösztökéli a múzeumokat, hogy minden esetben egy fals színjátékot folytassanak le. Szabályosan ugyanis úgy lehetne ezek szerint értékes műtárgyakat vásárolni, hogy megállapodnak az eladóval az árban (ahogy eddig is tették), majd kiírnának egy hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást, és ezután írnák alá a szerződést a vásárlásról. Ilyet azonban egyetlen híres európai múzeum sem csinál, amennyire ezt az TED uniós közbeszerzési portálon le tudták ellenőrizni.
Nemcsak azért nem, mert abszurd, hanem Baán megítélése szerint ténylegesen is károkat okozna ez az eljárás. A műtárgypiacon az ilyen értékes darabokért ugyanis nem az eladók, hanem a vevők versenyeznek, és
kimondott versenyhátrányt jelent, ha a múzeumoknak lassú és bürokratikus, lényegében fiktív közbeszerzéseket kell lebonyolítaniuk.
Noha a KDB a büntetés összegét még nem állapította meg, már önmagában az is komoly zavarokat okoz a múzeumi működésben, hogy mostantól kénytelenek lesznek ezt az eljárásrendet követni. „Egy ilyen közbeszerzési eljárás két-három hónapig is eltarthat. Ezen már simán elúszhatnak jelentős műtárgyvásárlások” – erősítette meg a főigazgató.
A Szépművészeti most azt kéri a kormánytól, kezdeményezzék az EU-s irányelv felülvizsgálatát, és mentesítsék a múzeumokat a kötelezettség alól. Az ügy a megvásárolt El Greco-kép és a másik hat festmény státusát szerencsére nem befolyásolja, azok a múzeum gyűjteményét gazdagítják, remélhetőleg évszázadokra szólóan.
Nyitókép: A Gonzaga-portré megszerzése az elmúlt évek legjelentősebb magyar múzeumi gyűjteménygyarapítása volt (@Szépművészeti Múzeum)
Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, a biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
