Rengeteg pénzt veszítünk Orbán Viktor oroszpárti kavarása miatt
Ahogy Amerika bizonytalankodik Ukrajna támogatásában, úgy lesz egyre fontosabb az EU sok befolyásos kormányának a határozott fellépés az orosz agresszióval szemben. Orbán Viktor egyre hangosabb ukránellenes politikája ezért minden magyar–EU vitát elmérgesít. Az eddigi pénzbüntetések feloldására alig van esély, és az aktuális pereskedések nyomán további súlyos összegeket veszthet Magyarország.
A háború miatt különösen feszült a helyzet
2011 óta annyiszor írták már le újságírók, hogy még sosem volt ilyen rossz az EU-s intézmények és Magyarország kormányának viszonya, mint most, hogy lassan semmilyen tétje nincs ilyeneket írni. Ám ettől még igaz, hogy a feszültség egyre nagyobb, és ennek az egyik legfőbb oka Donald Trump Ukrajna-politikája. A magyar kormány azt várta, hogy Trump győzelmével az USA felhagy Ukrajna támogatásával, és ezzel az európaiakat is rákényszeríti arra, hogy adják fel Ukrajna segítését, ami lényegében kapitulációra kényszeríti Kijevet.
Ám nem ez történt.
Egyrészt Trump ingadozik, az Ukrajnának nyújtott katonai támogatást egyelőre csak néhány napra függesztette fel, március elején, amikor az oroszok kiverték a kurszki területüket megszálló ukrán erőket. A nagy kérdés persze az lesz, hogy mi történik a következő hetekben, amikor lejár a Biden-kormány által jóváhagyott utolsó fegyverszállítási csomag hatálya. Egyelőre senki sem tudja, hogy lesz-e új. Az azonban jól látszik, hogy az EU-s tagállamok többsége, összefogva az EU-n kívüli Nagy-Britanniával, Norvégiával és Kanadával, egyre több katonai támogatást vállal magára. Az EU-s országok többsége nemhogy visszavonulót fújna, hanem még határozottabb lépéseket akar, és ebben a helyzetben a magyar kormány vonakodása és egyre hangosabb ellenállása tovább mélyíti Brüsszel és Budapest konfliktusait.
Ebben a helyzetben a magyar kormány is emelte a tétet: új szintre léptette az Ukrajna elleni belföldi kampányát, éppen úgy, ahogy a menekültek elleni kampányát is radikalizálta, amikor az EU-s intézmények a kontinensre zúdult emberek elosztását igyekeztek megszervezni a 2010-es évek közepén. Csakhogy a háború élesebb helyzet a menekültválságnál is. Ez most nem csupán az EU belső vitájáról szól, hanem a világpolitikai szerepéről, és sok tagállam úgy értelmezi, hogy a saját nemzetbiztonságáról is. Nem logisztikai vagy belpolitikai kérdés ez: az EU helyét jelöli ki a világban, és számos tagállam szerint a túlélésről szól. Ettől súlyosabb a konfliktus minden eddiginél Magyarország és az EU-s intézmények között.
A büntetésből nemzeti büszkeséget kreálnak
Közben az Ukrajna elleni indulatok gerjesztésével az Orbán-kormány nemzeti szabadságharccá emelte az egyre keményebb ütközéseket az EU-val, hogy belülről úgy látszódjék, mintha a lakosság életének védelmében kellene elszenvedni a retorziókat. Az újabb várható EU-s kritikákat és esetleges büntetéseket így a Fidesz közönsége szükséges áldozatként, egy globális harc szükségszerű veszteségeként tudja értékelni a kormánypárt várakozása szerint. Ezért is vállalhatja a kormány már most is a napi egymillió eurós büntetést a menekültügyi eljárást szabályozó törvény esetében: ezzel előre felkészíti a lakosságot, hogy büszkének kell lenni arra, ha az országba kevesebb pénz érkezik, és nem szomorkodni amiatt, hogy emiatt az előre tervezettnél jóval több hitelt kell felvennie az országnak.
Ugyanakkor a kormány olyan intézkedésekre készül, amelyek egészen biztosan újabb ütközésekhez vezetnek a brüsszeli intézményekkel. Ilyen például a Pride betiltása, vagy éppen az önkénytörvény lebegtetése. Ezekkel olyan konfliktusokat keres a kormány Brüsszellel, amelyek vitái elég nagy port kavarnak ahhoz, hogy közben láthatatlanná váljon, milyen sok pénztől esik el Magyarország. Amíg a küzdelem politikai szinten zajlik, addig sem kell számolni, hogy van-e pénz, elég ideológiai alapon lelkesedni vagy gyűlölködni. Nem állítjuk, hogy ezek a botrányos intézkedések csak az EU-s viták gerjesztése végett történnek, de a szerepük ebben a dimenzióban is jelentős.
Normális ügymenet esetén a magyar kormány 2021-2027 között az agrártámogatásokat nem számítva 32,5 milliárd eurót kaphatna az uniótól, de ebből jelenleg csak 12,5 milliárd hozzáférhető. A hiányzó 20 milliárd euró a tavalyi magyar GDP 10 százalékának felel meg.
Lehet azt mondani, hogy az EU-s szankciók hatástalanok az Orbán-kormányra, hiszen nem engedett autokrata törekvésein, de közben biztosan hozzájárult az ország gazdaságának lassulásához, a repülőrajtnak ígért nagyobb léptékű növekedés elmaradásához, ami egyik oka a Fidesz népszerűségvesztésének. (Körülbelül erről beszélt Kollár Kinga az EP egyik bizottsági ülésén, amit a Fidesz óriási médiaszenzációként és hazaárulásként ajánlott a magyar nép figyelmébe.)
Közben Orbán Viktor is képes károkat okozni a teljes EU-nak. Ennek alapja, hogy az EU-s tagállamok többsége, és ide tartozik Németország, Franciaország, az északiak, a Benelux államok, a baltiak és Lengyelország is, egzisztenciális fenyegetésként élik meg az orosz agressziót Ukrajnában. Nemzetbiztonsági érdek számukra, hogy Ukrajna képes legyen ellenállni az amerikai kormány bizonytalankodása idején is, és ennek a törekvésnek az Orbán-kormány sokszor keresztbe tesz, vagy éppen ezzel fenyegetőzik.
hirdetés
Ennek a súlyos geopolitikai ellentétnek kiváló példája két nyilatkozat csak az elmúlt egy hét terméséből. Bruno Kahl, a német titkosszolgálat főnöke arról beszélt egy interjúban, hogy bizonyítékai vannak: Putyin támadásra készül a NATO ellen, és tesztelni akarja, hogy a szövetség kész-e megvédeni egyes tagállamait egy hibrid jellegű, a Krím elleni fedett műveletre emlékeztető akcióval szemben. Orbán Viktor viszont arról beszélt egy francia tévének, hogy nem kell tartani ilyesmitől, Oroszország gyenge ahhoz, hogy a NATO-t meg merje támadni.
Az orosz veszély e kétféle értékelése olyan súlyos feszültséget okoz, ami meghatároz minden egyéb vitát is, mert gátolja a megegyezés érdekében szükséges gesztusok megtételét.
Az EU-s intézmények és a magyar kormány várható ütközései sokrétűek, egyszerre húzódik mögöttük politikai és jogi szál is, és a máris dübörgő magyarországi választási kampánytól elválaszthatatlanul zúdulnak majd az ezzel kapcsolatos hírek a lakosságra. Megpróbáljuk összefoglalni, hogy hogyan áll a küzdelem.
Az eddigiek ára
A legsúlyosabb ügy az RRF-nek nevezett óriási EU-s támogatási csomag teljes elvesztésének egyre növekvő esélye. A pénzre 2026 nyár közepéig lehetne pályázatokat kiírni, ezt éppen pár napja erősítette meg a Bizottság, mert eldőlt, hogy nem lesz hosszabbítás. A pénz lehívása így már szinte lehetetlennek látszik, mivel a kormány semmit sem tett azért, hogy megfeleljen a megszerzéséhez előírt, még 2022-23 fordulóján lefektetett uniós feltételeknek. Azaz bele sem kezdett bizonyos jogállamiságot erősítő intézkedések végrehajtásába (ezeket nevezik 27 szupermérföldkőnek az EU-s zsargonban). Őrületesen sok pénztől esik el az ország emiatt, a potenciálisan felvehető összeg a kedvezményes hitelekkel együtt 10,4 milliárd euró, amivel másfélszeresére lehetett volna duzzasztani ezekben az években az EU-tól járó fejlesztési transzfereket. Soha egyszerre ennyi pénz nem járt a tagállamoknak a közösből.
Az RRF folyósítását nemcsak szuper-, hanem sima mérföldkövekhez is kötötték. Azaz a kormányok csak bizonyos fejlesztési célok teljesítése után kaphatják meg a következő részletet. Ez folyamatos vitákhoz vezetett a tagállamok és az Európai Bizottság között, és ez lehet a kulcsa annak, hogy a magyar kormány bele sem kezdett az alapfeltételeknek számító szupermérföldkövek elérésébe. Orbán Viktor úgy vélte, megéri lemondani a pénzről, hogy ne kelljen újabb és újabb követeléseket teljesítenie a kormányának, hogy a már kiírt pályázatokat ne kelljen állandóan leállítani. Összesen több mint 350 célt kellene elérni Magyarországon a fejlesztések révén, ezek egy része konkrét beruházás, más része statisztikailag kimutatható változás. A többi tagállam előtt is hasonló feladatok tornyosulnak, a teljes RRF keretből ezért sok ragadt be, de így is eurómilliárdokat vesznek fel a többiek.
A pályázatok egy részét egyébként a kormány már kiírta, 2000 milliárd forint feletti értékben, 1200 milliárdot pedig ki is fizetett belőle. Vagyis a célok egy része teljesülhet ugyan, de azt a mostani állás szerint a nemzeti költségvetésből kell állni. Az idei költségvetésbe egyébként 660 milliárd forint RRF-ből érkező támogatást tervezett be a kormány, ám úgy tűnik, hogy ezt az összeget piaci hitelből kell végül kifizetnie.
A kohéziós keret (ezt minden szegény régió mindig kapja, szemben az egyszeri RRF programmal) 22 milliárdjából befagyasztott mintegy 9,5 milliárd euró lehívása sem látszik könnyű menetnek, mert itt sem tesz lépéseket a kormány a feltételek teljesítésére (sok átfedés van egyébként az RRF feltételeivel). 1 milliárd ebből a keretből már tavaly év végére végleg elveszett a határidők túllépése miatt. Itt annyival könnyebb a helyzet, hogy több idő van a pénzek lehívására, mint a jövőre lejáró RRF program esetében.
Ha nem lennének az újabb feszültségek, ezek a pénzek már a korábbi szankciók miatt eleve veszélyben volnának, de a háború okozta feszültség fokozódásával feloldásuk most még nehezebbnek látszik. A magyar kormány nem bízik abban, hogy méltányos eljárásban lesz része, ha elkezd teljesíteni, az EU-s intézmények pedig egyre kevésbé érdekeltek abban, hogy megkönnyítsék Magyarország dolgát.
Ez még akkor is igaz, ha az Európai Bizottság részéről egyáltalán nem ír felül mindent a politika. Június 6-án például elismerték, hogy a magyar kormány fontos lépéseket tett a költségvetési hiányának mérséklésére, és ezért enyhítettek a kormány ellen indított túlzottdeficit-eljárás fokozatán, és ha a javaslatot a pénzügyminiszterek tanácsa is elfogadja, akkor távolabb kerül egy Magyarországot fenyegető újabb szankció réme.
Komoly perek jönnek
Június 5-én az EU Bíróságán fontos fejlemény történt az úgynevezett gyermekvédelmi törvény perében. Ez az a 2021-es törvény, ami a homoszexualitás ábrázolását is tiltja 18 év alattiak előtt, és a Bizottság mellett 16 tagállam és az Európai Parlament is beperelte miatta a magyar kormányt. Ítélet még nincs, de a bíróság főtanácsnoka szakértői elemzésében azt javasolta, hogy a felperesek összes kifogása esetében Magyarország ellen ítéljenek, többek között az EU Alapjogi Chartájának megsértése miatt is.
Ez különösen kirívó szabályszegésnek számít,
és ha néhány hónap múlva az EU Bírósága is ugyanígy értékeli a helyzetet, akkor a Bizottság komoly pénzbüntetés kiszabását is kérheti. A törvény miatt már most is elvont a Bizottság 700 millió euró támogatást a kohéziós pénzekből, erre jöhet még rá a naponta fizetendő további bírság, egészen addig, amíg a magyar parlament nem vonja vissza, vagy nem módosítja jelentősen a törvényt.
A kormány erre a törvényre építve alkotta meg azt az idei törvénycsomagot (az alkotmány módosításával is), ami lehetőséget ad a Pride vagy bármilyen homoszexualitással összefüggő köztéri tömegrendezvény betiltására. A törvény ellen húsz kormány közös levélben tiltakozott, ami nagyon erős és szokatlan politikai gesztus, és az egészet az a holland kormány szervezte, aminek akkor még tagja volt Orbán Viktor egyik nyugati szövetségese, Geert Wilders pártja. Ezen túl EP-képviselők tucatjával készülnek Budapestre a Pride meghirdetett időpontjára, hogy a tiltás ellenére is felvonuljanak. Ha a rendőrség oszlatna, ez további igen súlyos konfliktusokhoz vezethet a tagállamokkal is.
Szintén perli az Európai Bizottság Magyarországot a Szuverenitásvédelmi Hivatalt létrehozó törvény miatt. A Bíróság elfogadta a Bizottság kérését, hogy gyorsított eljárásban tárgyalják az ügyet. Ha elítélnék ebben a perben is a magyar kormányt, akkor ugyanúgy felmerülhet a büntetés kiszabása, amit szintén addig kell fizetni, amíg a törvény meg nem változik. Mivel a magyar parlament ősszel arra készül, hogy a hivatal jogköreit kiterjessze, itt is a konfliktus elhúzódása várható. A menekültügyi törvény miatt kivetett napi egymilliós büntetés a két per nyomán akár meg is háromszorozódhat a 2026-os választásokig.
Ha Magyarország sorozatosan nem teljesíti az EU Bíróságának az ítéleteit, azaz nem módosítja az EU-s joggal összeférhetetlennek minősített törvényeket, akkor ennek nyomán felmerülhet újabb szankciók kivetése is. 2023-ban egy éven át minden fejlesztési pénzt befagyasztott az Európai Bizottság, az úgynevezett horizontális feljogosító feltételek elmaradása miatt. Az uniós alapjogok tiszteletben tartását írják elő ezek a feltételek a támogatási pénzek elköltésekor. A magyar bíróságok autonómiájának gyengítését ilyen feltétel megsértésének ítélték korábban, és a magyar parlamentnek több bírósági törvényt kellett hoznia, hogy legalább annyi kohéziós pénzhez hozzájusson, mint amennyire most éppen jogosult.
Ha megint minden pénzt el akarna venni ezzel az eszközzel a Bizottság Magyarországtól, akkor valahogy össze kell kapcsolnia a finanszírozott programokat a jogállamisági problémákkal. Az EU Bíróság ítéleteinek sorozatos végre nem hajtása elvben lehet ilyen indok, mert általánosan veszélyezteti a jogbiztonságot, épp úgy, mint 2023-ban a hazai bíróságok gyengesége veszélyeztette a Bizottság megítélése szerint. Éppen ezért ezek az egyszerre folyó nagy jelentőségű perek súlyos gondokat okozhatnak még. Például a pedagógusok legutóbbi béremelésének nagy részét ebben az évben a kohéziós támogatások fedezik. Különösen veszélyes lehet a teljes befagyasztás akkor, ha sok tagállam kifejezetten erőlteti, hogy a Bizottság határozottan lépjen fel a magyar kormánnyal szemben. Ezért sem mindegy, hogy hány ország ír alá tiltakozó leveleket.
Orosz szankciók és a vétó
Ahogy arról korábban részletesen írtunk, az Európai Bizottság hamarosan a Tanács elé viszi az orosz energiahordozók teljes kitiltásáról szóló javaslatát, amit nem szankcióként vezetnének fel, hanem kereskedelmi szabályként, így elfogadásához nem egyhangúság, hanem minősített többség kell. Eddig csak a magyar és a szlovák kormány jelezte csak, hogy nemmel kíván szavazni, és ez kevés a vétóhoz.
Közben készül a 18. szankciós csomag is, amit az érvényben lévőkhöz csatolnának, amikor még ebben a hónapban a jelenleg érvényes szankciók meghosszabbításáról is szavaznak. A terv szerint újabb orosz bankok, olajszállító tankerek, cégek és személyek kerülnének a listára, és szűkítenék az Oroszországba exportálható termékeket is. A Bizottság azt is tiltaná, hogy harmadik országokból orosz olajból készült üzemanyagot lehessen behozni.
A magyar és a szlovák kormány egyetlen erős lapot játszhat ki az orosz energia megvédésére: ha összekapcsolják az ügyet a szankció meghosszabbításával, azaz azzal fenyegetik meg a többieket, hogy vétójukkal eltörlik az összes Oroszország ellen 2014 óta kivetett szankciót.
Egyelőre nem hozta fel sem az Orbán-, sem a Fico kormány, hogy vétózná a szankciókat, de ez tűnik a legvalószínűbb ellenállásnak.
Ha tényleg vétóznának, az világpolitikai jelentőségű fordulat lenne.
Nem jelentené azt, hogy az EU megbékél az orosz agresszióval, de jelezné, hogy az európai szövetség képtelen következetességre globális súlyú kérdésekben. Ez már önmagában minden korábbinál súlyosabb belső feszültséghez vezetne, ami az EU teljes átalakításának igényét vetné fel sok erős tagállam részéről.
Egy ilyen szintű eszkalációt Orbán Viktor egyedül talán nem vállalna fel. Éppen ezért kulcskérdés számára, hogy minél több szövetségese legyen a Tanácsban, és új európai pártja, a Patrióták, minél több tagállamban legyen kormányon. Legalább egy nagy tagállamban is. Ezért ennyire fontos számára a német AfD, a francia Nemzeti Tömörülés, vagy volt akár a magyarok megalázásával kampányoló román elnökjelölt is. Mert a mostani vétós zsarolása az eddigi tapasztalatok szerint inkább blöff, mint komolyan vehető fenyegetés, hiszen nagyon sokszor felvetette már, de sosem élt vele. Ahogy Robert Fico is eltántorodott tőle, eddigi egyetlen komolyabb fenyegetőzése után.
Viszont az is látszik, más eszköz a következő költségvetés elfogadásáig, azaz 2027 végéig arra, hogy a számára egyre kellemetlenebbül alakuló EU-s nyomásgyakorlás ellen fellépjen, nincs Orbán kezében.
Nyitókép: Orbán Viktor miniszterelnök a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott tárgyalása után tartott moszkvai sajtótájékoztatón 2024. július 5-én (fotó: Anadolu Agency/Sefa Karacan)
Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
