Rezsihazugság: bődületes otrombaságot írat Orbán Viktor a gázszámláinkra
Szeptembertől feltüntetik a számlákon, hogy mennyivel kerülne többe a lakossági földgáz, ha az EU-nak sikerülne eltiltania az orosz importtól Magyarországot. Orbán Viktor bejelentése szerint háromszorosnál is magasabb árral riogat majd a sárga csekk. Csakhogy ez a szám teljesen légből kapott. Várhatóan a példaként bemutatott számla sem 38 ezer forinttal, hanem csak 1 ezerrel emelkedne. Vagy semennyivel.
Drámai fenyegetésekkel izgatja a lakosságot Orbán Viktor a rezsi-Brüsszel-ukránok háromszög által gerjesztett áremelés képzetével. Múlt pénteken a Kossuth Rádióban így fogalmazott: „Tehát megismétlem: a fűtésszámla négyszeresére nőne, az áramszámla meg duplájára. Ez az ukrán követelés következménye, az ukránok ezt akarják, és nekünk ez ellen kell magunkat megvédeni.”
Orbán Viktor szerint Ukrajna rávette az Európai Bizottságot, hogy készítsen javaslatot az orosz energiahordozók teljes kitiltásáról, de ennek teljesítése elképesztően sok pénzébe kerülne a magyar lakosságnak. (Az Európai Bizottság javaslatáról, és arról, hogyan kerülnék ki a magyar vétót a döntés meghozatalakor a Tanácsban, itt írtunk részletesen.)
Szombaton Orbán Viktor összehívta néhány miniszterét és a jegybankelnököt, hogy a fenyegetést velük is megvitassa, bár pont Lantos Csaba energetikáért felelős miniszter nem volt ott az ülésen. A megbeszélés után Orbán bejelentette, hogy szeptembertől a rezsiszámlán feltüntetik, hogy mennyivel kellene többet fizetni, ha leszakadna Magyarország az orosz gázról. Példát is ajánlott a választók figyelmébe a miniszterelnök,
eszerint a most 16 ezer forintos gázszámla 54 ezer forintba kerülne.
Erről egy képet is megosztott a miniszterelnök.
Annyiban józanodott a kormányfő, hogy ez már nem a pénteken bejelentett négyszeres, hanem csak 3,375-szeres áremelkedés lenne, de ez is brutálisan sok.
Megmagyarázzuk, hogy miért teljesen légből kapott ez a belengetett drágulás, és hogy legrosszabb esetben mekkora áremelkedés lehetne valószínű, ha a kormány a lakosságra hárítaná az orosz gáz lecserélésének teljes költségét.
Két év múlva lenne aktuális
Az EU-s terv szerint a hosszú távú gázvásárlási szerződéseket a tagállamok kereskedőinek 2027 végéig kellene felmondaniuk. Itt a magyar állami MVM az érintett, amely évi 4,5 milliárd köbmétert vásárol a Gazprommal kötött hosszú távú szerződése alapján, ez a gáz fedezi a rezsicsökkentésben érintett háztartások ellátását. A következő két és fél évben a magyar állam továbbra is vehetné az oroszoktól a gázt, és ha Orbán Viktor szerint az olcsó, és biztosítja a rezsicsökkentés finanszírozhatóságát, akkor a probléma 2028 januárjában jelentkezne először. Ennyire előre megjósolni a nem orosz gáz árát, és ezzel ijesztgetni az embereket, különös vakmerőség.
Főleg annak tekintetében vakmerőség, hogy minden iparági jóslat arra számít, hogy a földgáz világpiaci ára a következő öt évben inkább esik majd. Ennek fő oka, hogy az elmúlt években hatalmas fejlesztésekbe kezdtek az USA-ban, Katarban és Afrikában is az LNG (azaz hajózható, cseppfolyós gáz) kereskedésével foglalkozó cégek és államok, és minden számítás szerint túlkínálat várható, a termelési kapacitások ugyanis nagyobbak lesznek, mint amekkora a kereslet.
Magyarország felé van elég vezeték, amin az LNG-t ide lehet hozni Európa számos kikötőjéből. A szintén tengerpart nélküli, és korábban kizárólag orosz gázt használó Ausztria is szakított az oroszokkal tavaly év végén, és alig emelkedett a lakossági gáz ára. Tavaly decemberben 13 centbe került Bécsben 1 kW/h gáz, idén áprilisban pedig 14 centbe. (Ez a hazai rezsicsökkentett árnál jóval drágább, 52 illetve 56 forint, szemben a rezsicsökkentett 10 forinttal, de teljesen más ott az energia árazásának logikája és adóterhe. Az átlagfogyasztás felett a lakosság itthon még többet, 74 forintot fizet. A fontos szempont itt az, hogy attól önmagában nem lett drágább a gáz, hogy már nem vesznek az oroszoktól.)
Ha azt is figyelembe vesszük, hogy 2028-ra várhatóan termel már egy új román tengeri mező is, és Norvégia és Azerbajdzsán felőli vezetékek is ontják a gázt, akkor még vezetékes gázból is emelkedhet a régiós kínálat. Semmilyen előrejelzés sem utal arra, hogy Európában áremelkedés várható.
A mostani orosz ár sem olcsó
Az MVM és a Gazprom hosszú távú szerződése a holland gáztőzsde (TTF) előző havi átlagos árához van kötve. Vagyis nincs diszkont, a magyar állam nem kapja olcsón az orosz gázt. Az elmúlt hetekben az amerikai LNG a lengyel piacon ennél egyébként olcsóbb volt, az említett túlkínálat már érezhető első jelei és a fűtési szezon vége miatt.
A TTF aktuálisa ára egyébként drágább, mint a rezsicsökkentett magyar lakossági ár, tehát az MVM az átlag alatt fogyasztóknak olcsóbban adja a gázt, mint amennyiért az oroszoktól veszi, de az átlag felett fogyasztóknak viszont a sokszorosáért adja el. Az idei költségvetésben 880 milliárd forintot különített el a kormány rezsitámogatásra,
tehát a számla most sem azért ekkora, mert az oroszok ilyen olcsón adják az energiát, hanem mert a magyar állam jelentős veszteséggel adja azt el a lakosságnak.
Ha a kormány szerint ez fontos, ugyanúgy kifizethetné az árkülönbözetet a nem orosz energia után is.
Egy nemzetközileg is elismert, energetikával foglalkozó budapesti kutatóközpont, a REKK tavaly szeptemberben részletes tanulmányt készített arról, hogy mennyivel drágulna a gáz, ha teljesen leállna az orosz import. (Az angol nyelvű tanulmányt innen lehet letölteni.) Többféle forgatókönyvvel számoltak, többek között figyelembe véve a gáz iránti globális kereslet mértékét. Számításaik szerint nagyobb piaci sokkhatás nélkül a mi régiónkban 10 százalékkal lehet drágább a gáz az orosz import teljes leállásával, de legrosszabb esetben is csak 20 százalékos lehet az emelkedés. (Többek között a tranzit útvonalak változása és az LNG kitárolásának költségei miatt lehet drágább a gáz.) Európa más részein normális esetben 5 százalékos lehet az áremelkedés.
Ez az arány messze elmarad Orbán Viktor több mint háromszoros, esetleg négyszeres áremelkedéssel fenyegető riogatásától.
A tanulmány szerint a kínálat bővülése miatt ez a közép-európai potenciális felár 2030-ra megszűnik. Azaz addigra nem lesz drágább itt a gáz, mint bárhol máshol Európában, csak azért, mert a Gazprom már nem szállít.
A napokban a sajtóban nyilatkozó energiapiaci szakértők sem várnak jelentős áremelkedést, legfeljebb 10 százalék körülit, ha hirtelen eltűnne az orosz gáz a magyar piacról.
A mostani gáz árának csak a fele a gázmolekulák ára
Ráadásul ha lenne is áremelkedés, annak nem kellene ugyanilyen mértékben drágítania a lakossági gáz árát. Jelenleg ugyanis a gázszámlán szereplő árnak csak nagyjából 52 százaléka megy magára a gázra, a maradék 48 százalék a rendszerhasználati díj, az alapdíj és az ÁFA. Ezek közül csak az alapdíj és az ÁFA szerepel külön feltüntetve a számláinkon, a rendszerhasználati díjat hozzácsapják az „energiadíj” néven szereplő tételhez, ami első ránézésre a gáz ára, de a valóságban nem csupán az.
Mindez azt jelenti, hogy a rezsicsökkentett 102 forintos köbméterenkénti árból nagyjából 53 forintot fizet a lakosság magáért a gázmolekulákért, a többit a hálózat fenntartására és adóként fizeti be. Vagyis csak a rezsiköltség felét kitevő tétel emelkedne 10, vagy legrosszabb esetben 20 százalékkal. A rendszerhasználati díj mértékének nincs köze a gáz árához, az ÁFA emelkedne valamennyit, de ha a kormány akarná, erről le is mondhatna. De még ha nem is mondana le, az importgáz árának 10 százalékos emelkedése csak 6,6 százalék körüli emelkedést hozna a rezsiként kifizetett összeg esetében. Most, 2025 nyár elején ez a reális forgatókönyv.
Vizsgáljuk tehát meg Orbán Viktor példáját, a 16 ezer forintos lakossági gázszámlát! Ebből (nagyságrendileg) 8320 forint a gázmolekulák ára, 4279 forintba kerülnek a különböző díjak és 3401 forint az ÁFA. Ha 10 százalékkal drágul az import, akkor 9152 forint lesz a molekulák ára, de maradhatna a 4279 forintos rendszerhasználati díj, az ÁFA pedig 3626 forintra emelkedne, és a számla végösszege 17057 forint lenne.
Ez 6,6 százalékos emelkedés.
A legrosszabb forgatókönyvvel számolva (ami alapján Ázsia gazdasága úgy beindul, hogy bőven ráígér a mostani LNG árakra, bár ennek most semmi jele), és így 20 százalékkal lenne drágább a gáz beszerzési ára, mint most, akkor 18114 forint lenne a vége. Ez 13 százalékos emelkedés. Ezt havonta kifizetni lehet sok, de Orbán Viktor 337 (illetve pénteken még 400) százalékos riogatásához képest nagyon kevés. És még egyszer: a magyar kormány, ha akarja, a 6,6 vagy akár 13 százalékos árnövekedést is bármikor lenullázhatja a lakosság irányába – például az uniós viszonylatban rekordmagas ÁFA csökkentése által.
A szeptembertől átvert fogyasztóknak sovány vigasz, hogy a gázszámla úgynevezett rezsiboxában már most is hazug összeg szerepel, hiszen köbméterenként 500 forintos piaci gázárral számolnak benne, holott az ár most éppen 160 forint körül áll (TTF 30 napos szállítással, ami a Gazprom szerződést is meghatározza). Erről itt írtunk részletesen.
Nyitókép: Orbán Viktor Facebook oldala
Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
