Bajban vannak az ukránok Avdijivkánál – helyzetkép a 656. napon
Az oroszok az egész fronton támadnak, az ukrán állásokra egyre nagyobb nyomás nehezedik. Avidijivkánál áttörték a védvonalat a támadók, és behatoltak a város beépített részébe. Elképzelhető, hogy az ukránok itt kénytelenek lesznek visszavonulni. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép a 656. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalója. Szerző: Andrzej Wilk, Jakub Ber. Fordította: Zeöld Zsombor.
A legfontosabbak röviden:
- Gondban az ukrán szárazföldi erők: az oroszok a teljes front mentén támadnak, pusztán helyi szinten figyelhetők meg az előrehaladást akadályozó ukrán kísérletek
- Elképzelhető, hogy az ukránoknak fel kell adniuk a jelenleg tartott állásaik egy részét
- Avdijivkába behatolhattak az oroszok
- Az év végéig az USA még egy csomagot küld Ukrajnába, az európai partnerektől érkeznek felajánlások
- A britek és a norvégok közösen kívánják támogatni az ukrán haditengerészetet
Részletes helyzetkép:
December 10-én Olekszandr Szirszkij, az ukrán Szárazföldi Erők parancsnoka a harctérségekben lévő helyzetet nehéznek írta le, s kiemelte: az oroszok a védők állásait a teljes fronton rohamozzák; az ukrán hadsereg fő feladataként pedig a védelem fenntarthatóságának biztosítását, a katonák életének védelmét, illetve a racionális lőszer-felhasználást jelölte meg. Két nappal később Olekszandr Tarnavszkij tábornok, az ukrán Taurida hadműveleti-stratégiai katonai csapatösszevonás parancsnoka közölte, hogy december 10-én az agressszor tömeges támadótevékenységet indított Avdijivka és Marjinka irányában – aznap Avdijivka térségében rekordszámú, 49 ellenséges támadásra kerülhetett sor (december 11-én 42 ilyet jegyeztek fel). Ez a szám az oroszok által az ukrán állások ellen, a teljes fronton végrehajtott összes roham felét tette ki.
Avdijivka déli részén az oroszok valószínűleg áttörték a jelenlegi ukrán védvonalat, és behatoltak a város beépített részébe, illetve a város északi külterületein, a kokszgyár térségében is előrehaladást érhettek el. Az agresszor erői Marjinkában, illetve a településtől délre is előrenyomultak; a védők ellenőrzése alatt maradt terület a város nyugati részében pár kerületet tesz ki, nagyságát a helység teljes területének három százalékára becsülik. Az oroszok Bahmut és Kreminna között, Sziverszk irányában újrakezdték a támadótevékenységet, jelentéktelen sikereket érve el Veszele [Веселе] térségében, az ukrán erők által ellenőrzött kitüremkedés déli szakaszán. Az agresszor további, jelentéktelen eőrehaladást ért el Bahmuttól nyugatra, illetve Zaporizzsja megyében, Orihivtől délre, de az utóbbi területen az ukrán erők is támadást kíséreltek meg. A védőknek Kreminnától nyugatra, illetve Kupjanszktól északkeletre sikerült stabilizálniuk a helyzetet, itt a harcokba bevetett tartalékok megállították az oroszok további rohamait. Az ukrán Vezérkar szerint az agresszor Vuhledar térségében is sikertelenül támadhatott. A Dnyeper balpartján, Krinki térségében továbbra sem következett be változás, az ukránok itt a település központjának egy részét ellenőrzik.
A december 12-ére virradó éjjel az oroszok kamikázedrónok bevetésével újabb támadást hajtottak végre Odessza megyében, ahonnan a polgári infrastruktúrában keletkezett károkat jelentettek. Az ukrán Légierő-parancsnokság szerint a támadásban az agresszor tizenöt Shahed–136/131-es drónt vetett be, ezekből a védők kilencet lőhettek le. Egy nappal korábban az ukránok a Dél-Ukrajnát támadó tizennyolc „moped”, illetve a Kijevre indított nyolc – nem pontosított típusba tartozó – rakéta mindegyikének lelövését jelentették (Jurij Ihnat ezredes, a Parancsnokság szóvivője szerint ezek Iszkander–M ballisztikus rakéták, vagy Sz–400-as rendszerekből indított eszközök lehettek). Az ukrán főváros hatóságai a lehulló törmelékek miatt keletkezett jelentéktelen károkról, illetve négy sebesültről számoltak be; később az Energetikai Minisztérium hozzátette: a támadás a Kijev Darnyickij kerületében [Дарницький район] található energetikai infrastruktúrát rongálta meg, a fogyasztók egy részét ideiglenesen levágva az áramszolgáltatásról.
Rövidítés:
Az oroszok rakétákkal december 8-án Mikolajivot, december 9-én Velikij Burlukot [Великий Бурлук], december 10-én pedig Krivij Rihet támadták (itt ipari üzemben keletkeztek károk). December 11-én az ellenség rakétákkal Dnyipro városát támadta, illetve két alkalommal támadhatta Krivij Rihet (Dnyipróból a védők két H–59-es lelövését jelentették).
December 11-én a brit védelmi tárca bejelentette, hogy Oslo és London égisze alatt állították fel azt a tengeri koalíciót, melynek célja Ukrajna hosszútávú támogatása lehet. A kezdeményezésbe beletartozik az ukrán haditengerészet felszerelésének leszállítása, a haderőnem képességének kiépítése (a tengerészgyalogságot, illetve a folyókon, a tavakon és a partmenti vizeken járőrözést végző egységeket említették meg), a kiképzés, illetve az infrastruktúra fejlesztése. Grant Shapps brit védelmi miniszter megerősítette: Ukrajnának átadtak két Sandown típusú aknavadászt [ford. kieg.: aknák felderítésére, azonosítására, illetve megsemmisítésére önállóan alkalmas típus] – ez az információ azonban félrevezető lehet, ugyanis az ukrán Haditengerészet még júliusban vette át a „Csernyihiv” és a „Cserkaszi” (a korábbi HMS Grimsby és HMS Shoreham) hajókat. Mint ahogy azt az ukrán Védelmi Minisztérium bejelentette, a tengeri koalíció keretében átadott első brit és norvég donáció húsz darab BvS 10 Viking lánctalpas csuklós páncélozott szállítójármű, illetve 23 darab nagysebességű motorcsónak lehet. Ugyanaznap Zelenszkij elnök washingtoni látogatása során az amerikai hadipar képviselőivel találkozott, akiket a lőszergyártásban, illetve a légvédelmi rendszerek legyártásában megvalósítandó együttműködésre bátorított. Az amerikai adminisztráció képviselői bejelentették: ez év végéig Washington még egy katonai segélycsomagot ad át Ukrajnának. December 12-én a ČTK hírügynökség arról számolt be, hogy 2022 februárja óta a cseh hatóságok összesen 117 milliárd korona (5,16 milliárd dollár) értékben adtak ki licenszet Ukrajnába történő fegyver és katonai felszerelés leszállítására; az eddig teljesített szerződések értéke elérte az 51,2 milliárd koronát (2,26 milliárd dollárt). December 10-én Carsten Breuer tábornok, a Bundeswehr főfelügyelője [kieg.: a legmagasabb katonai pozíció a hadseregen belül] bejelentette: 2024-ben Németország kétszázezer darab tüzérségi lőszert lesz képes Ukrajnának leszállítani. Két nappal korábban Berlin azt jelentette be, hogy az új támogatási csomagban az ukrán hadsereg többek között tíz darab Vector felderítődrónt, ultrakönnyű drónokból és földi irányítóállomásból álló Luna NG felderítőrendszert, 70 darab HK GMG/GMW automata gránátvetőt, 250 darab 155 mm-es lőszert, illetve nyolc darab Zetros teherautót vett át. A bolgár parlament ugyancsak december 8-án utasította el az Ukrajnával kötött szerződésre vonatkozó köztársasági elnöki vétót; ez többek között száz darab, a bolgár Belügyminisztérium állományából kivont páncélozott BTR–60-as szállítójármű átadását teszi lehetővé.
December 11-én a 3. Rohamdandár sajtószolgálata arról jelentett, hogy az egységet pár nappal korábban leváltották, és a veszteségek pótlására, illetve átszervezésre hátravonták. Az egység egy éve, szünet nélkül harcolt a Bahmuttól délre fekvő frontszakaszon. 2023 első hónapjaiban a dandár a Wagner-csoport rohamegységeinek támadásait verte vissza, májusban támadótevékenységhez tért vissza; ennek során kb. 20 km2 területet elfoglalva az oroszokat a Bahmut–Horlivka vasútvonalig szorították vissza.
December 11-én a Financial Times Volodimir Zelenszkij elnök stratégiai kommunikációjának szentelt cikket publikált. A brit újság szerint az elnök üzenetét a „haladunk előre” szlogenre alapozza, s – a körülményektől függetlenül – elutasítja a rossz hírek (mint pl. az ukrán veszteségek vagy a harcmezőn elért orosz sikerek) közlését. Ez a megközelítés olyan belső cenzúra felállítását eredményezheti, mely mind a kormányintézmények, mind a hadsereg munkájában is meglátszik. A FT beszélgetőpartnerei szerint a hivatalos közlemények és a valós fronthelyzet közötti szakadék aláássa a központi hatóságokba vetett bizalmat, s mind az ukrán társadalomban, mind a nyugati partnerekben csökkenti a háborús erőfeszítések támogatásának motivációját.
December 8-án a finn Legfelsőbb Bíróság elutasította azt az ukrán kérést, mely Jan Petrovszkij (más néven Vojiszlav Torden) orosz állampolgár és háborús bűnös kiadatására vonatkozott, egyben börtönből való kiengedését is elrendelte (2023 nyara óta tartják fogva). Döntését a bíróság azzal indokolta: tart attól, hogy az ukrán börtönben megsértik az emberi jogokat; december 11-én azonban a finn határőrség kérelmére egy alacsonyabb szintű bíróság újabb alkalommal rendelte el Petrovszkij előzetes letartóztatását. Az illetőt évek óta hozzák kapcsolatba orosz neonáci és újpogány mozgalmakkal, és azzal is megvádolták, hogy 2014-ben háborús bűncselekményeket követett el ukrán hadifoglyok ellen. 2022-ben Petrovszkij a „Ruszics” zsoldosegység egyik parancsnokaként tevékenykedett, s a magukat megadó ukránok megölésére szólított fel; 2023 júliusában ismeretlen okokból Oroszországból Finnországba távozott.
Az OSW szakértőinek kommentárja:
- A kijevi hatóságok hivatalos optimizmusától függetlenül az ukrán hadsereg parancsnoksága a jelek szerint tisztában van azzal, hogy gyors és jelentős megerősítés nélkül valószínűleg szükségessé válik a jelenleg tartott állások egy részének feladása, s egy új védvonalkiépítése. Ukrajna kimerítette azon erőit és erőforrásait, melyek lehetővé tették a nyár folyamán, délen végrehajtott offenzívával összehasonlítható, nagyobb kiterjedésű támadótevékenység folytatását. A védők által végrehajtott ellentámadások száma egyre kisebb, céljuk kizárólag az agresszor lokális megállítása vagy lelassítása. Nagyon valószínű, hogy a következő hetekben az ukrán hadsereg a teljes harcérintkezési vonalon statikus védelemre áll át, a harcérintkezési vonal szakaszait kevésbé tapasztalt és a jelenleg folyó harcokba kevésbé bevont egységekre bízva, ezzel időt adva az elit alakulatok regenerálódására (erre példa a 3. Rohamdandár frontról történő visszavonása). Mindez azonban az agresszor hozzáállásától is függ: jelenleg az oroszok jelentősen több lehetőséggel rendelkeznek a harcoló egységek rotálására (ezt folyamatos jelleggel megtehetik), ezért műveleti szünetet sem kell tartaniuk. Az oroszok esetleges frontáttörése az ukrán parancsnokságot arra kényszerítheti, hogy még a harcképességük visszaszerzését megelőzően dobják újra harcba az egységek egy részét.
Az ukrán hadseregen belül a 3. Rohamdandár a nem sablonszerű szervezeti és kiképzési megoldások alkalmazásának példája. Az egység az orosz agresszió előtt nem létezett: a háború első heteiben alakult meg önkéntes csoportokból, dandárszintű erővé 2022 végén fejlesztették, a tiszti és altiszti gárdájának magját az „Azov” környezetéből jövők alkotják. A dandár saját toborzószolgálatot szervezett, s kiterjedt médiatevékenységet folytat – ennek célja a polgári lakosság köréből, illetve más katonai egységekből önkéntesek bevonzása. A dandár jelenleg az ukrán hadsereg egyik legjobbja és legnagyobbja, az ebben végzett szolgálat magas presztízsnek örvend, ennek köszönhetően az egység nem panaszkodhat személyzeti problémákra. A dandárban használt megoldások – amelyek részben szembemennek a hadsereg merev és nem hatékony struktúráival – példák egy új minőség kiépítésére s arra, hogy van kiút abból a szervezeti és személyzeti válságból, melyben jelenleg az ukrán szárazföldi erők magukat találják.
Az OSW-elemzések magyar fordításai 2022. április 25-től kizárólag a Válasz Online felületén jelennek meg. Az erről szóló információkat itt olvashatja, a háború kitörése óta kiadott elemzések magyar változatát pedig itt találja.
Nyitókép: ukrán katonák egy harckocsiban Avidijivkánál december elején (fotó: Ozge Elif Kizil / Anadolu via AFP)
Ez a cikk nem készülhetett volna el olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
