Ukrajna már számol a belső helyzet romlásával – helyzetkép a 631. napon – Válasz Online
 

Ukrajna már számol a belső helyzet romlásával – helyzetkép a 631. napon

OSW
| 2023.11.18. | OSW

Az orosz erők Avdijivka északi szárnyán folytatják támadásukat. Az EU nem képes időben leszállítani a megígért tüzérségi lőszermennyiséget, Amerika pedig nem képes időben felpörgetni a gyártókapacitást. Ukrán közlés szerint az oroszok a megszállt területeken középiskolásokat akarnak beszervezni. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép a 631. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalója. Szerző: Andrzej Wilk, Piotr Żochowski. Fordította: Zeöld Zsombor.

hirdetes

A legfontosabbak röviden:

A front november 17-én, a sárga négyzetek ukrán, a pirosak orosz támadásokat jeleznek (forrás: @pouletvolant3)

Részletes helyzetkép:

Forrás: @pouletvolant3

Az orosz erők Avdijivka északi szárnyán folytatják támadásukat: itt többek között kiszorították a védőket Sztepovéből [Степове] – a települést azonban nem vonták ellenőrzésük alá, az továbbra is a senkiföldjén található. Behatolva az ipari övezetbe, az oroszok a város déli részén is előrehaladást értek el. Bahmuttól északnyugatra az agresszor erői Bohdanivka [Богданівка] irányába haladtak előre – a települést tavasszal már támadták (még azelőtt, hogy Bahmutot az oroszok elfoglalták volna). Bahmuttól délnyugatra az agresszornak nem sikerült a Kliscsijivka térségében fekvő dombokra épített ukrán védelmet áttörnie. A források egy része szerint az ukránok – Horlivka irányában tevékenységet kifejtve – sikertelen támadáskísérletet hajthattak végre az Avdijivka és Bahmut között fekvő orosz állások ellen.

Forrás: @pouletvolant3

Kupjanszktól keletre ugyancsak jelentéktelen orosz előrehaladást észleltek – s ukrán oldalon ugyanez történt a Zaporizzsja megyében, Orihivtől délre (a védők itt Robotine és Verbove térségében újították fel a támadásokat). A Dnyeper balpartján található Krinkiben a megszállók újfent a település központjába szorították vissza az ukrán erőket, azonban a védők még mindig tartják a hídfőállást. Herszontól keletre, az Antonivkai köz- és vasúti híd térségében azonban sikertelenül érhetett véget az ukránok partraszállása. A többi irányban a helyzetben nem állt be változás, az Ukrán Vezérkar még mindig Marjinkát jelöli meg akként a területként, ahol az agresszor aktivitása a legnagyobb.

Forrás: @pouletvolant3

A november 17-ére virradó éjjel az oroszok Ukrajna ellen több kamikázedrón-csoport bevetésével hajtottak végre tömegtámadást – ezeket különböző irányokból indították. Az Ukrán Légierő-parancsnokság arról tett közzé információt, hogy a Krasznodari határterületről (Primorszko-Ahtarszk [Примо́рско-Ахта́рск]) indított tíz Shahed–136/131-ből kilencet lelőttek. Dróntámadások következtében keletkezett robbanásokról a Hmelnickij megyéből is jelentettek, a Donyeck megye a védők által ellenőrzött részét pedig Sz–300-as rendszerekből kilőtt eszközökkel támadhatták. November 16-án Csuhujivban [Чугуїв] legalább hét orosz rakéta csapódott be (legnagyobb valószínűséggel Sz–300-asok) – Harkivtól keletre ez a település a védők fő kommunikációs–logisztikai csomópontja.

Odessza és a Hmelnickij megyében fekvő Sztarokosztjantiniv [Старокостянтинів] térségét kamikázedrónokkal támadták, s a források egy része szerint ugyanez történt a Poltava megyében elterülő Mirhorodban is (a két utolsó esetben ukrán katonai repterek voltak a célpontok). A Légierő-parancsnokság a tizennyolc „mopedből” tizenhat, illetve egy H–59-es rakéta lelövéséről számolt be. November 15-én az oroszok három Iszkander–K manőverező robotrepülőgéppel mértek csapást Zaporizzsja térségére (legnagyobb valószínűség szerint arra a Zaricsnére [Зарічне], ahol több ukrán egység bázisa és törzse található) – a támadás következtében legalább egy fő meghalt, heten pedig megsebesültek. Ugyanaznap négy ellenséges rakéta célpontjává válhatott a Donyeck megyében található Pokrovszk [Покровськ] – legalább négyen meghaltak, hárman pedig megsebesültek. Orosz rakétatámadásról Krivij Rihből, illetve Kupjanszk térségéből is érkeztek jelentések. Az Ukrán Vezérkar úgy becsülte: november 16-án az agresszor összesen tizenkét ballisztikus rakétát és manőverező robotrepülőgépet, az azt megelőző két nap során pedig nyolc-nyolc eszközt vetett be.

November 16-án orosz források arról számoltak be, hogy ukrán dróntámadás érte a Volgogradi területen található Kotlubanyban [Котлубань] lévő katonai egység körletét – ennek következtében kézifegyver-lőszert tároló raktár égett le. Egy nappal korábban az ukránok célpontja a [Kotovszkban található] Tambovszkai Lőporgyár [Тамбовский пороховой завод] volt – itt tűz ütött ki. A Krím ellen (november 16-án és 17-én), illetve a Brjanszki és Szmolenszki területen ellen (ebben a sorrendben november 16-án és 17-én) végrehajtott újabb támadások azonban sikertelenül érhettek véget. Az oroszok összesen nyolc kamikázedrón és két Neptun manőverező robotrepülőgép lelövését jelentették be.

November 16-án az AFP hírügynökségnek adott interjúban Volodimir Zelenszkij elnök elmondta: az Izrael és a Hamász közötti háború kitörését követően a nyugati tüzérségi lőszerek leszállítása Ukrajna számára „ténylegesen lelassult”, az ukrán hadsereg készletei pedig lecsökkentek. Az elnök kiemelte: a partnerektől kapott szállítmányok jelenlegi nagysága túl kicsi az ukrán szükségletekhez képest. Másnap Edgars Rinkēvičs lett köztársasági elnök megerősítette azon korábbi híreket, amelyek szerint az EU-nak nem sikerül 2024 tavaszáig a megígért egymillió tüzérségi lőszert leszállítania Ukrajnának, s harmadik országokban meg kellene, hogy kezdje a lőszer megvásárlását. A Reuters arról számolt be, hogy a német költségvetésben lévő „lyuk” miatt nem sikerült elfogadni azt, amit pár nappal korábban jelentettek be (az eredeti tervek szerint 2024-ben az Ukrajnának szánt katonai támogatást négyről 8 milliárd euróra növelték volna). A Fehér Ház arról tájékoztatott: Joe Biden elnök aláírta azt a Kongresszus mindkét háza által elfogadott törvényt, amely a szövetségi hatóságok munkájának ideiglenes finanszírozásáról szól – ebben nem szerepel Izrael és Ukrajna támogatása.

November 16-án a Svájci Gazdasági Államtitkárság megerősítette: vizsgálja azon sajtóinformációkat, amelyek szerint a lengyel UMO vállalaton keresztül állítólag svájci lőszerek kötöttek ki Ukrajnában. Többek között a Neue Zürcher Zeitung szerint Ukrajna területére két alkalommal vihettek be a SwissP Defence termékeiből 145 ezer darab mesterlövészpuskához tartozó lőszert, illetve félmillió gépkarabélylőszert – annak ellenére, hogy hiányzott az Ukrajnába irányuló reexport-engedély. Ugyanezen a napon az Ukrán Haditengerésztet hidrográfiai szolgálatának vezetője, Roman Honcsarenko arról tájékoztatott: Dániából megkapták a Maritime Robotics által gyártott autonóm hidrográfiai műszeregyüttest (vízfelszíni drónt).

November 14-én Zelenszkij elnök bejelentette: Vlagyimir Putyin december elejével akar frontsikerekről beszámolni, s ekkor jelentené be indulását az elnökválasztáson. Hozzátette: minderről a (különösen a Donyeck megyében végrehajtott) intenzív orosz támadások árulkodnak – s egyben elismerte, hogy az ukrán erők az oroszokat nagy nehézségek árán verik vissza. Egy nappal később Zelenszkij elmondta: Ukrajna sem hosszútávú „befagyott konfliktust” nem engedhet meg magának, sem a harcokat illető olyan patthelyzetet, amely az emberi erőforrások kimerülésével fenyeget. November 16-án az ukrán elnök kijelentette: a külső pénzügyi támogatás korlátozottsága esetében a hatóságok rákényszerülhetnek a szociális kiadások csökkentésére annak érdekében, hogy a lépésnek köszönhetően megszerzett forrásokat a fegyveres erőknek adják át. Az ukrán elnök véleménye szerint ez társadalmi krízist válthat ki – de ez nem jelenti az agresszorral folytatott harc beszüntetését. Ugyanaznap a Bloombergnek adott válaszában Zelenszkij – az ukrán szolgálatok hírszerzési adataira hivatkozva – elmondta: az oroszok „Majdan 3” kódnév alatt akarnak dezinformációs műveletet végrehajtani – ennek célja az lehet, hogy megosztottságot idézzen elő az ukrán társadalomban, illetve az, hogy ez elnökellenes tüntetésekhez vezessen.

November 16-án Olekszandr Pavljuk védelmiminiszter-helyettes megerősítette: a NATO Védelmi Oktatásfejlesztési Program (Defence Education Enhancement Programme; DEEP) keretében több mint 12 ezer ukrán katonát és katonai kiképzőt képeztek ki. Hozzátette: ebben az évben egy olyan javaslatot dolgoztak ki, amely a Szövetség tagállamainak patronálása alá helyezi az ukrán katonai oktatási intézményeket. A cél az ukrán katonai oktatási rendszer integrálása a nyugati katonai-oktatási térbe.

November 15-én az ukrán védelmi tárca bejelentette: támogatja az Európai Békekeret (European Peace Facility) azon misszióját, amely az EU-tagállamaiból érkező fegyver és katonai felszerelés elosztásának és felhasználásának módját ellenőrzi. A misszió képviselői az ukrán fél nyitottságával kapcsolatban elégedettségüket fejezték ki, s elmondták: a monitoring pozitívan befolyásolja az EU-tagállamok további, a katonai segítség biztosításáról szóló döntéseit. Mindezen felül pedig a kezdeményezés miatt aktívan lehet fellépni azon hamis vádak ellen, amely szerint az Ukrajna által beszerzett katonai segélyt illegálisan harmadik országoknak vagy terrorista szervezeteknek adnák át. 

November 15-én Olekszij Danilov, az Ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára arra hívta fel a figyelmet, hogy a Telegram üzenetküldő csatornái anonimitása megszüntetése céljából szükséges kibernetikai tevékenységet folytatni. Kijelentette: az oroszok a Telegramot dezinformáció terjesztésére és manipulációra használják ki, s így próbálják az ukrán társadalmat destabilizálni – ezzel párhuzamosan továbbra is létre kell hozni magas minőségű ukrán hírtartalmakat. Danilov hozzáfűzte: az orosz katonai hírszerzés alá tartozó 85-os számú Különleges Szolgálatok Központja [85-й (Главный) центр специальной службы] által kezelt Telegram-csatornák hálózatát pszichológiai műveletek végrehajtására használják.

November 15-én az ukrán állami Nemzeti Ellenállási Központ (NEK) arról számolt be, hogy az orosz különleges szolgálatok a megszállt területeken középiskolai tanulmányaikat folytató tinédzserek között folytat sorozást. Az iskolákban „megelőző beszélgetéseket” folytatnak, amelyek alatt a diákokat arra figyelmeztetik: ne végezzenek tevékenységet az orosz erők és a helyi közigazgatás ellen. A beszélgetések során felajánlják az FSzB-vel való együttműködést, s azt: adjanak át információt az Oroszországgal ellenséges személyekről. November 16-án a NEK jelezte: az oroszok a Herszon megyei Kahovkában ún. „útlevéltúrákat” tesznek – ajtóról ajtóra járva adják kezében a lakosoknak az orosz útlevélkérelmeket, ujjlenyomatot vesznek, a férfiaknak pedig a katonai bizottságok előtt történő megjelenésről szóló idézéseket adnak át.

November 16-án Denisz Maljuska ukrán igazságügy-miniszter megerősítette azon híreket, amelyek szerint orosz hadifoglyok számára tervben van egy második hadifogolytábor felépítésének megkezdése, s hozzátette: Ukrajna ehhez nemzetközi pénzügyi támogatást akar szerezni. A „Nyugat 2” néven futó új tábort a Vinnicjai megye területén fogják elhelyezni. November 19-én az ukrán Ideiglenesen Megszállt Területek Reintegrációjáért felelős Minisztérium bejelentette: orosz fogságban 4337 személy, köztük 763 civil tartózkodik.

Az OSW szakértőinek kommentárja:


Az OSW-elemzések magyar fordításai 2022. április 25-től kizárólag a Válasz Online felületén jelennek meg. Az erről szóló információkat itt olvashatja, a háború kitörése óta kiadott elemzések magyar változatát pedig itt találja.


Nyitókép: ukrán katonák gyakorlaton Csernyihiv megyében 2023. november 11-én (fotó: AFP/Sergei Supinsky)

Ez a cikk nem készülhetett volna el olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>

#háború#Oroszország#OSW#Ukrajna