Vérfürdő Hrozában és Harkivban – helyzetkép az 589. napon – Válasz Online
 

Vérfürdő Hrozában és Harkivban – helyzetkép az 589. napon

OSW
| 2023.10.07. | OSW

Orosz drón- és rakétatámadások Harkiv megyében, több mint ötven áldozat. Nyugatról újabb légvédelmi eszközök érkeznek Ukrajnába. Az orosz flotta az ukrán támadásoktól tartva Abháziában keres menedéket. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép az 589. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalója. Szerző: Andrzej Wilk, Piotr Żochowski. Fordította: Zeöld Zsombor.

hirdetes

A legfontosabbak röviden:

Sárga négyzet: ukrán támadás, piros: orosz (forrás: @Pouletvolant3)

Részletes helyzetkép:

Október 6-án reggel orosz kamikázedrónok a Duna-deltában fekvő Izmajil térségében található ukrán infrastruktúrát támadták, s rongálták meg többek között az ukrán–román határon lévő Orlivkában kialakított kompátkelőt, illetve egy gabonasilót (az ukránok a Dunán átvezető közlekedési útvonalat ideiglenes jelleggel megszüntették). Támadások célpontjává vált Cserkaszi megye is – azonban a helyi jelentések szerint jelentős pusztítást nem jegyeztek fel. Az Ukrán Légierő-parancsnokság az agresszor által bevetett 33 Shahed–136/131-es drón közül 25 lelövését jelentette be. Mindezzel egyidőben az oroszok – a helyi rendőrség szerint Iszkander – rakétákkal Harkiv két kerületét támadták: a város központi részében az energetikai hálózatban, illetve polgári létesítményekben keletkezhettek károk (a helyi hatóságok arról tájékoztattak, hogy egy gyerek a romok alatt lelte halálát). Egy nappal korábban kamikázedrónokkal a Poltavai megyében található Mirhorodot [Миргород], illetve Kirovohrad [Кропивницький] környékét támadták – itt infrastrukturális létesítményt találtak el (a források egy része lőszerraktárról beszél). Az Ukrán Vezérkar szerint aznap a védők az ellenség által Ukrajnára indított 29 „moped” közül 24-et lőttek le. Legnagyobb valószínűség szerint orosz (a helyi Belügyminisztérium szerint Iszkander) rakéta találta el a Harkiv megyében, Kupjanszktól 30 km-re nyugatra található Hrozában [Гроза] működtetett boltot és kávézót – ez 52 fő halálával és hat megsebesülésével járt. Ez a szám az egy támadásban elhunyt és megsebesült polgári személyek számát tekintve az év eleje óta a legnagyobb, a 2022. február 24-e óta eltelt időszakot nézve pedig az egyik legnagyobb. A Vezérkar arról jelentett, hogy aznap a megszállók összesen három rakétát lőhettek ki. Október 4-én az összesen öt orosz rakétatámadás célpontjai Krivij Rih, Zaporizzsja, illetve a Donyecki megyében fekvő sahovei [Шахове] járás voltak.

Október 4-én az ukránok kamikázedrónok bevetésével tömegtámadást hajthattak végre az Oroszországi Föderáció az államhatár mentén fekvő területei ellen. Az orosz fél szerint a Belgorodi, a Brjanszki és Kurszki területek felett 31 UAV-t lőttek le vagy semlegesítettek rádióelektronikai harceszközökkel. Az SzBU szerint a Belgorodi területen egy Sz–400-as légvédelmi rendszert eltaláltak; helyi források azt állítják, hogy a Brjanszki területen fekvő Karacsevben [Карачев] állomásozó katonai egység körzetében egy drón felrobbant. Másnap ukrán drónok a Kurszki terület három körzetében található infrastrukturális létesítményeket támadtak – egy alállomást találhattak el. Orosz források szerint október 6-án az ukránok vízfelszíni drónok bevetésével sikertelen támadást hajthattak végre a Fekete-tengeri Flotta szevasztopoli bázisa ellen.

Egyes források arról számolnak be, hogy a védők Herszon megyében intenzívebb tevékenységet folytatnak, s arra törekednek, hogy a Dnyeper szigetein kiterjesszék az ellenőrzésük alá vont területet, illetve megteremtsék a tartós jelenlét feltételeit. Ukrán diverzáns-felderítőcsoportok a Dnyeper balpartján [a keleti oldalon] is megjelentek, többek között a megsemmisült Antonyivkai híd közelében. Az Ukrán Vezérkar szerint az agresszor erői a Donyecki megye nyugati részében található Zolota Niva [Золота Нива], illetve a Luhanszk megyei Makijivka közelében aktivizálódhattak; Bahmuttól délnyugatra, Dilijivkánál [Диліївка] újfent átkelhettek a Sziverszkij-Donyec–Donbasz-csatornán; illetve Avdijivka nyugati külterületén, Lasztocskinénél [Ласточкине] támadást indítottak. Az ezen három térségben végrehajtott orosz támadások azonban ugyanúgy eredménytelenek voltak, mint a Marjinkában és térségében végrehajtottak – s ugyanez igaz azon ukrán kísérletekre, amelyek az Orihivtől délre, illetve a Bahmuttól délnyugatra kiépített ellenséges védelem áttörését célozták.

Október 4-én az ukrán katonai hírszerzés (HUR) diverzáns-felderítőcsapata a Krím nyugati részén található Tarhankut-foknál [мис Тарханкут] szállt partra – innen azonban az FSZB és a Roszgvargyija helyi erőivel folytatott rövid tűzharcot követően kiszorították őket. Az oroszok olyan felvételt tettek közzé, amelyen egy elfogott ukrán kommandós elmagyarázza: a műveletet demonstratív célzattal hajtották végre – az a nemzeti lobogó kitűzéséről szólt s arról, hogy a 2014 óta megszállt félszigeten lévő ukrán jelenlétet akarták népszerűsíteni a médiában.

A Turgis & Gaillard vállalat október 3-án bejelentette, hogy a francia delegáció szeptember 28-i, kijevi látogatása alatt az ukrán Antonov Állami Repülőgépgyártó Vállalattal megállapodást írtak alá az Aarok harci drón kisebb és olcsóbb változatának közös gyártásáról. 

A felek azonban egyelőre még nem állapodtak meg a szerződés részleteiről – pl. a két ország vállalatainak a projektben való részvételéről vagy a végső összeszerelés helyszínéről. Mindazonáltal a Turgis & Gaillard azt hangsúlyozta, hogy az UAV-t nem szánják exportra, az ukrán hadsereg annak kizárólagos használója lesz. A vállalat által a drón rendelkezésre állására megadott időpont (jövő év) megkérdőjelezhető – az eszköz kialakítását legelőszöris ki kell dolgozni, az UAV alapjául szolgáló Aarok nem lépett ki a prototípus fázisból, s eddig még nem is repült.

Október 6-án Pål Jonson svéd védelmi miniszter a 14., Ukrajnának szánt katonai segélycsomagot jelentette be – ennek értéke 2,2 milliárd korona (199 millió dollár) lehet, s főleg lőszert és a korábban leszállított felszereléshez tartozó cserealkatrészeket tartalmaz. Az azt megelőző nap Patrick Ryder tábornok, a Pentagon szóvivője erősítette meg, hogy az Ukrajnának szánt új pénzügyi csomag Kongresszus általi elfogadásáig Kijev katonai támogatására 5,4 milliárd dollár maradt – ebből 1,6 milliárd arra, hogy az amerikai hadsereg készleteit feltöltsék (ez utóbbi az, ami lehetővé teszi, hogy a fegyvereket közvetlenül a raktárkészletből adják át; a fennmaradó forrásokat az amerikai hadiparral kötött szerződések teljesítésére szánják). Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök a Volodimir Zelenszkij elnökkel Grenadában folytatott találkozóján megerősítette azon szándékát, hogy szolgálatból kivont Hawk légvédelmi rendszereket küldjenek Ukrajnába, Olaf Scholz kancellár pedig bejelentette: támogatja azt a tervet, mely alapján Németország további Patriot rendszereket szállít le. A német Rheinmetall ugyanúgy október 5-én adott ki tájékoztatást arról, hogy megkezdődött a SurveilSpire felderítőrendszerek újabb szállítmányának leszállítása az ukrán hadsereg számára. Október 4-én a Bloomberg hírügynökség pedig arról adott hírt, hogy Németország Kijevnek további hét IRIS–T rövid hatótávolságú légvédelmi rendszert, illetve több mint tíz Gepard önjáró légvédelmi löveget adott át azért, hogy lefedjék a Romániával közös térséget. Ugyanaznap az Egyesült Államok Középső Parancsnoksága (US Central Command) bejelentette: október 2-án Ukrajnának 1,1 millió, 7,62 mm kaliberű kézifegyver-lőszert adott át abból az iráni szállítmányból, amely Jemenbe tartott.

Október 5-én Zelenszkij elnök az Európai Politikai Közösség grenadai találkozója során arra figyelmeztetett: abban az esetben, ha az ukrajnai konfliktus befagy, Oroszország 2028-ig képes lesz visszaépítenie katonai potenciálját, s képes lesz több, az expanziójának kitett országot megtámadni. Az ukrán elnök hozzátette: az agresszió tárgya lehetnek a balti államok, illetve azon országok, amelyek területén orosz katonai kontingens állomásozik.

Szintén október 5-én került sor az ukrán védelmi miniszter újabb három helyettesének kinevezésére. Ivan Havriljuk altábornagy a katonai és műszaki ügyekért, Sztaniszlav Hejder a tárca intézményfejlesztési kérdéseiért, Dmitro Klimenkov pedig a beszerzésekért lett felelős. Havriljuk a Németországban felállított segélykoordináló központban működő ukrán munkacsoport korábbi vezetője, illetve a Vezérkar korábbi logisztikai osztályvezetője; Hejder korábban a Nemzeti Korrupciómegelőzési Ügynökség digitális átalakításáért felelős vezetője; Klimenkov pedig Korábban az Ukrtranszhaz állami vállalat kereskedelmi igazgatója volt. A kinevezéseket kommentálva Rusztem Umjerov védelmi miniszter kiemelte: a legfontosabb, a tárca előtt álló feladat a fegyver- és katonaifelszerelés-gyártás fejlesztése, a védelmi ipar NATO-szabványokhoz történő hozzáigazítása, illetve a partnerországokkal történő szoros együttműködés. Egy aktív katona – Havriljuk – kinevezése annak az elnöki rendeletnek köszönhetően volt lehetséges, amely hadiállapot idején megengedi a katonák kinevezését védelmi miniszteri pozícióba.

A brit katonai hírszerzés október 5-én arról tájékoztatott, hogy az Oroszországi Föderáció tengeri aknákat szándékozik telepíteni az ukrán gabonát exportáló hajók által használt útvonalakra, s kiemelték: az oroszok el akarják kerülni a polgári hajók elleni közvetlen támadásokat, az aknák által jelentett veszély okozásával pedig az ukrán fegyveres erőket tervezik megvádolni. A britek arra mutattak rá, hogy miután Oroszország kivonult a gabonafolyosóról szóló megállapodásból, 130, a kikötői infrastruktúrába tartozó létesítményt rongált meg Odesszában, Csornomorszkban illetve a Duna-menti Reniben – ezzel körülbelül 300 ezer tonna gabonát megsemmisítve.

Szintén október 5-én történt, hogy Aszlan Bzsanija [Аслан Бжьаниа] abház szeparatista vezető bejelentette: az Oroszországi Föderációval megállapodtak abban, hogy az orosz hajók állandó bázisként kezdhetik használni az ocsamcsirei [ოჩამჩირე/Очамчира] kikötőt – itt kis merülésű hajók állomásozhatnak. Az abház kikötő használata lehetővé teszi az ukrán támadások elkerülését – mivel az formálisan Grúzia megszállt területén fekszik.

Az OSW szakértőinek kommentárja:


Az OSW-elemzések magyar fordításai 2022. április 25-től kizárólag a Válasz Online felületén jelennek meg. Az erről szóló információkat itt olvashatja, a háború kitörése óta kiadott elemzések magyar változatát pedig itt találja.


Nyitókép: orosz légitámadásban megsérült lakóház előtt egy lakó a kelet-ukrajnai Harkivban 2023. október 6-án (fotó: MTI/EPA/Jakiv Ljasenko)

Ez a cikk nem készülhetett volna el olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>

#háború#Oroszország#OSW#Ukrajna