Közeledik az ősz, szinte áll a háború – helyzetkép az 586. napon
Ukrajna nem tudja rávenni a külföldi vállalatokat, hogy befektessenek a hadiiparába: a nemzetközi fórum után mindössze egy török dróngyártó tett ígéretet rá, hogy az országban üzemet épít. A fronton szinte semmi nem történik, az oroszok rakétákkal támadják az ukrán hadiüzemeket, és Putyin elnök rendeletet adott ki az őszi sorozásról. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép az 586. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalója. Szerző: Andrzej Wilk, Piotr Żochowski. Fordította: Zeöld Zsombor.
A legfontosabbak röviden:
- Az oroszok az ukrán hátországot (üzemek, fegyvergyárak stb.) támadják rakétákkal és drónokkkal
- Az ukránok Szocsit és Szmolenszket támadták
- Ukrán tájékoztatás: az újonnan felállított orosz 25. összfegyvernemi hadsereg állományába
- tartozó egységek Kreminna környékén más egységeket váltottak
- Új német támogatási csomagot jelentettek be; idén a németek a legnagyobb értékben Ukrajnába exportáltak fegyvert
- Kijevben nemzetközi hadipari fórumot tartottak – az OSW szerint vegyes eredménnyel
- Az ukrán állam az orvosi és gyógyszerészi végzettséggel rendelkező, katonaképes korban lévő nőket kötelezi arra, hogy regisztrálják magukat a katonai bizottságoknál – ez azonban nem jelenti a mozgósításukat
- Vlagyimir Putyin aláírta az őszi sorozásról szóló rendeletet
Részletes helyzetkép:
Az oroszok folytatják a front hátországában található ukrán infrastruktúra elleni támadásokat: szeptember 30-án kamikázedrónokkal támadták a Vinnicja megyében található Kalinivkát [Калинівка] (itt valószínűleg lőszerraktár semmisült meg) és az Odessza megyében fekvő Juzsnét [Южне], rakétákkal pedig Kramatorszkot, Zaporizzsját (a városban a kritikus infrastruktúrába tartozó létesítményt találtak el), illetve a Zaporizzsja megyében lévő Matvijivkát [Матвіївка]. Ukrán adatok szerint az agresszor összesen nyolc rakétát és 40 Shahed–136/131-es drónt vetett be, ezekből harmincat semmisíthettek meg. Október 1-jén az oroszok Harkivot és a Donyeck megyében fekvő Druzskivkát [Дружківка] támadták rakétákkal (Harkivban a nehézfegyverzet és katonai felszerelés javítását végző Harkivszkij Bronetankovij Zavod vált megint célponttá; Druzskivkában a kritikus infrastruktúra egyik objektumát találták el), és drónokat indítottak a Cserkaszi megyében található Umanyra (itt egy ipari létesítmény területén található raktár semmisült meg), illetve Krivij Rihre és a Mikolajiv megyében lévő Sznihurivkára [Снігурівка]. Ezen támadásokban az oroszok tíz rakétát és harminc drónt vethettek be, ezek közül tizenhatot lőhettek le. Október 2-án az agresszor összesen nyolc rakétával Harkiv környékét, illetve a Donyeck megyében található Olekszandro-Kalinovét [Олександро-Калинове] támadta, hét drónnal pedig Krivij Rihet (ezek közül a védők négyet lőhettek le). Ugyanaznap megint intenzíven lőhették Herszont, a városban egy civil meghalt, többen pedig megsebesültek. Az október 3-i támadások célpontjai a Dnyipro városában, illetve a Dnyipropetrovszk megyében található Pavlovgrádban [Павлоград] található ipari létesítmények voltak. Az ukrán Légierő-parancsnokság arról adott ki jelentést, hogy az oroszok által bevetett 31 drónból 29-et, továbbá egy darab Iszkander–K manőverező robotrepülőgépet lelőttek.
Október 1-jén ukrán kamikázedrónok a Krasznodari Határterületen lévő Szocsi repterét, illetve a szmolenszki repülőgépgyárat támadták. Az orosz fél szerint az összes, szám szerint négy UAV-t lelőtték, az egyik törmeléke a repülőtér mellett ért földet. Október 2-án az ukrán katonai hírszerzés (HUR) azonban azt közölte, hogy a szmolenszki gyárban „jelentős károk” keletkeztek – az üzemben többek között az Ukrajna elleni támadásokban bevetett H–59-es rakétákat gyártják. Október 1-jén az ukránok a krími Dzsankojt is támadhatták, ennek eredményeként egy raktár rongálódott meg (az oroszok szerint két Grom-2 ballisztikus rakétát lőttek le, károk a lehulló törmelékek miatt keletkeztek). Szeptember 30-án ukrán dróntámadás következtében az oroszországi Brjanszki oblasztyban található Pogarban [Погар] elektromos alállomásban ütött ki tűz.
A harctérségekben jelentősen nem változott meg a helyzet. Mindkét oldal akciói korlátozott jellegűek (a támadásokat kis, esetenként tucatnyi fővel hajtják végre), s nem járnak az ellenfél állásainak áttörésével. Az ukrán vezérkar közleményeiben azt emeli ki: azokban a térségekben, amelyekben a nyáron az ukrán hadsereg előrehaladást ért el, az orosz ellentámadások sikertelenek (ez a Bahmuttól délkeletre, az Orihivtől és Velika Novoszilkától délre, illetve az Avdijivka szárnyán található Marjinkát célzó újabb rohamokat jelenti). Október 1-jén az Ukrán Fegyveres Erők Keleti Csapatösszevonásának szóvivője, Ilja Jevlas arról tájékoztatott: az oroszok a Luhanszk megyében fekvő Kreminna térségében befejezték az új, 25. Összfegyvernemi hadseregbe (ÖFH) tartozó csapatösszevonás felállítását; ezt teljesen feltölthették, állománya több mint 17 ezer katonára rúghat. Jevlas szerint a 25. ÖFH a 41. ÖFH és a 76. légideszant-hadosztályt válthatta fel, amelyek „jelentős veszteségeket szenvedtek”.
Október 2-án Németország új, az ukrán hadseregnek szánt támogatási csomag átadását jelentette be; ebben többek között tizennégy BV206 lánctalpas csuklós szállítójármű, két darab Wisent 1MC műszaki mentőjármű, egy darab Biber hídvető harckocsi, hét darab HX81 teherautó, illetve közel 33000, 40 mm-es gránátvetőhöz tartozó lőszer található. A német gazdasági tárca szerint folyó év első három negyedévében a szövetségi kormány 3,3 milliárd euró értékű fegyver és katonai felszerelés Ukrajnába történő exportját engedélyezte – Kijev így a német hadipar legnagyobb felvevőjévé vált (fenti időszakban a Berlin által engedélyezett, a többi országot is magában foglaló export összértéke elérte a 8,76 milliárd eurót).
Ugyanaznap a Polska Grupa Zbrojeniowa (PGZ) közölte: átadták Ukrajnának az első, Gliwicében javításon átesett Leopard 2-es harckocsikat, illetve elkezdték újabb eszközök javítását (ezek számát nem hozták nyilvánosságra). Lengyelországban posztszovjet harckocsikat komplex módon kiszolgáló központot is felállíthatnak (a PGZ korábban már korábban megkezdte ukrán T-64-esek javítását). A dán védelmi tárca bejelentette: Koppenhága százmillió koronát (14 millió dollár) utalt át az Európai Védelmi Ügynökség keretében közösen, Ukrajnának szánt tüzérségi lőszerek vásárlására, ezek a címzetthez 2024-ben juthatnak el. Mint ahogy arról a Middle East Eye hírügynökség beszámolt, a török Canik vállalat Ukrajnának 600 darab M2-es nagykaliberű géppuskát szállított le (az eszközöket drónelleni harcra szánják). Október 2-án a franciák jelentették be, hogy további hat darab CAESAR 155 mm-es önjáró löveget adtak át.
Szeptember 29-én Kijevben első alkalommal rendezték meg a Nemzetközi Védelmi Ipari Fórumot (NVIF1). Az ukrán fél által másnap kiadott közlemény szerint Volodimir Zelenszkij elnök bejelentette a Védelmi Ipari Szövetség létrehozását, s az ehhez való csatlakozásra hívta meg az Ukrajnában, illetve világszerte működő vállalatokat. Az ukrán Külügyminisztérium szerint a Fórum berekesztéséig 19 ország 38 vállalata jelentette be csatlakozását. Zelenszkij arról is tájékoztatást adott, hogy egy olyan különleges védelmi alap felállítását tervezik, melyet az állami védelmi tulajdonokból származó osztalékokból, illetve az elkobzott orosz tulajdonok eladásából származó bevételből finanszíroznának. Az alap keretében összegyűjtött forrásokat a védelmi ipar további fejlesztési programok, a védelem szempontjából fontos egyéb programok, vagy a katonáknak nyújtott ellátások további támogatására fordíthatnák. Denisz Smihal miniszterelnök elmondta: a 2024-es költségvetés-tervezetben fegyvergyártás előkészítésére 55,8 milliárd hrivnyát terveznek elkölteni – hétszer annyit, mint idén. A miniszterelnök arra is emlékeztetett, hogy az orosz támadások következményeként 37 ukrán fegyvergyár semmisült meg. Az ukrán Külügyminisztérium arra emlékeztetett, hogy a Fórum alatt az ukrán fél húsz, különböző fontosságú dokumentumot írt alá külföldi partnerekkel. A rendezvényen 31 ország 252 vállalata vehetett részt.
Szeptember 29-én a francia védelmi minisztérium közzétette a Sébastien Lecornu tárcavezető kijevi látogatásának eredményeit (a politikust kb. húsz, a védelmi ipart képviselő vállalat kísérte). Az NVIF1 során a francia vállalatok közel húsz szerződést, szándéknyilatkozatot és együttműködési megállapodást írtak alá ukrán felhasználókkal és a franciák által leszállított páncélozott járművek, tüzérségi eszközök és drónok potenciális szervizelőivel, a szerződések kiberbiztonsági és aknamentesítési területre is kiterjedtek.
Szeptember 30-án a török Baykar válallat vezetése bejelentette: részt vettek a fórumon, és elhatározták, hogy másfél év
alatt a cég felépít Ukrajnában egy olyan üzemet, mely török licensz alapján gyárt drónokat, s mely legalább 300 főt foglalkoztat. Ebbe a projektbe, a szervizközpontba, illetve a vállalat kijevi irodájába a társaság százmillió dollárt akar befektetni. A cseh védelmi minisztérium bejelentette: a NVIF1 alatt megállapodásra jutottak azzal kapcsolatban, hogy a CZ BREN 2 gépkarabélyok gyártására az ukrán fél számára licenszet adnak. A kézifegyverekbe való lőszergyártás megszervezésében a Sellier & Bellot cseh vállalat is segíthet az ukránoknak.
Szeptember 30-án a román védelmi tárca közölte, hogy előző nap késő este a Duna mentén fekvő ukrán kikötőket ért újabb orosz támadás során a román Galaţi közelében fekvő települések lakosai számára megszólaltatták a légvédelmi szirénákat, mivel a radarrendszerek egy ismeretlen objektum az ország légterébe történő, engedély nélküli behatolását érzékelték. Korábban a védelmi tárca szóvivője azt mondta: semmi nem utal arra, hogy Oroszország Romániát vette volna célba, azonban a közeli ukrán területek ellen végrehajtott támadások jellege lehetetlenné teszi, hogy minden légtérsértést megakadályozzanak. Szeptember 14-én Románia repülési tilalmat vezetett be az Ukrajnával közös határa közelében.
Szeptember 30-án a megszállt területek lakosságának kierőszakolt útlevélellátási gyakorlatára reagálva (az orosz útlevél felvétele többek között a szociális támogatások kifizetésének feltétele) Dmitro Lubinyec ukrán emberi jogi ombudsman kijelentette: ezen területek felszabadítását követően az orosz útlevéllel rendelkező személyeket nem fogják büntetőjogi felelősségre vonni a dokumentumok átvételéért.
Az ukrán védelmi tárca rendeletének megfelelően október 1-jétől a 18 és 60 év közötti, orvosi és gyógyszerészi képzettséggel rendelkező nőknek kötelező lesz a katonai bizottságoknál regisztrálni magukat, ez azonban nem jelenti majd a hadseregbe történő mozgósításukat, a szolgálat továbbra is önkéntes marad. A regisztráció 2026-ig tart, ezután
azon nők, akik nem regisztrálták magukat, nem vállalhatnak végzettségüknek megfelelő állást. A katonai nyilvántartásba vétel alóli kibújást legfeljebb 1700 hrivnyáig (kb. 50 dollár) terjedő pénzbüntetéssel sújtják.
Szeptember 29-én Vlagyimir Putyin elnök aláírta azt a rendeletet, mely az orosz hadseregbe történő őszi sorozás megkezdéséről szól (a sorozás október 1-jétől december végéig zajlik). A tervek szerint 130 ezer, 18 és 27 év közötti férfit hívnak be, ők korábban nem teljesítettek katonai szolgálatot. A jövő évtől kezdve lép életbe az a szabályzás, mely a sorozottak felső korhatárát 30 évre emeli.
Az OSW szakértőinek kommentárja:
- Ellentétben az augusztus óta megjelenő jelekkel, a kijevi Nemzetközi Védelmi Ipari Fórumnak nem volt üzleti jellege. Az első hírekből az derült ki, hogy az ukránok a teljeskörű orosz támadás előtt megszervezett Arms and Security vásárt próbálják meg újraindítani, azonban végül a projekt egynapos, politikai rendezvényre korlátozódott. Ennek elsődleges célja a potenciális nyugati befektetők érdeklődésének felkeltése az ukrán védelmi ipar újjáépítése iránt, azonban – a 31 országból érkező 252 vállalat részvételéről szóló nyilatkozatokkal ellentétben – a Fórumon főleg az Ukrajnát katonailag támogató államok képviselői vettek részt. A fegyvervásárral ellentétben az NVIF1 résztvevői listáját sehol nem tették közzé, a részvételről nyilvános tájékoztatást csak kisszámú delegáció, hivatalosan pedig pusztán egy vállalat (a török Baykar) adott.
- Kijev azirányú erőfeszítései, hogy nyugati partnereit érdekeltté tegye az ukrán hadiparba való befektetés iránt, eddig semmilyen jelentős eredményt nem hoztak, és azt kell feltételeznünk, hogy ez a helyzet addig nem sokat fog változni, míg Ukrajna területén folytatódnak a harci cselekmények. Pusztán egy – a török, dróngyártó Baykarral még az orosz teljeskörű agressziót megelőzően kötött – szerződés vetíti azt előre, hogy Ukrajna területén új gyártóüzem létesül. A brit BAE Systems és a német Rheinmetall kötelezettséget vállalt arra, hogy Ukrajna területén szervizközpontokat nyit, s – a BAE Systems esetében – odatelepíti a régebbi típusokba tartozó 105 mm-es lövegek alkatrészeinek gyártását is. A britek bizonytalan ígéretet tettek arra is, hogy ezen együttműködési formát a jövőben kiterjesztik. Ezzel együtt a két szervizközpont semelyike sem fog elkészülni 2024 előtt (a britek és a németek még a bejelentett irodáikat sem nyitották meg Kijevben). Az NVIF1 során aláírt dokumentumok többségéért felelős franciák pedig nem rejtik véka alá, hogy az együttműködés mindenekelőtt azt szolgálhatja, hogy az ukrán piacon a francia hadipar termékeit eladják. Az ukránokkal Ukrajna területén folytatott együttműködés továbbra is a lengyel vállalatok területe: 2020 óta Ukrajnában működik a „WB Ukraine”, ez év májusa óta pedig a „PGZ Serwis Orel”.
Az OSW-elemzések magyar fordításai 2022. április 25-től kizárólag a Válasz Online felületén jelennek meg. Az erről szóló információkat itt olvashatja, a háború kitörése óta kiadott elemzések magyar változatát pedig itt találja.
Nyitókép: az oroszoktól korábban visszafoglalt, szétlőtt Izjum városa Harkiv megyében (Ozge Elif Kizil / Anadolu Agency via AFP)
Ez a cikk nem készülhetett volna el olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
