Ukrán támadás a Fekete-tengeri Flotta parancsnoksága ellen – helyzetkép az 579. napon

OSW
| 2023.09.26. | OSW

Manőverező robotrepülőgépekkel támadták az ukránok Szevasztopol kikötőjét, ahol sikerült megsemmisíteniük a flottaparancsnoksági épület felső szintjét. Az orosz admirális haláláról szóló bejelentést viszont cáfolja, hogy Viktor Szokolov azóta megjelent egy videóközvetítésben. Az oroszok Bahmutnál pozíciókat szereztek vissza, de ezen a szakaszon az ukránok is támadásra készülhetnek. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép az 579. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalója. Szerző: Andrzej Wilk, Piotr Żochowski. Fordította: Zeöld Zsombor.

A legfontosabbak röviden:

• Az ukránok – váltakozó sikerrel – több alkalommal támadták a Krím-félszigetet
• Az orosz rakétatámadások a gabonaszállítási infrastruktúrán kívül reptereket is céloztak; a célpontok a nyugati manőverező robotrepülőgépek hordozására alkalmassá tett repülők bázisai lehettek
• Bahmut térségében megnőtt az orosz tevékenység intenzitása
• Az ukránok több helyen erőt vonhatnak össze, délen viszont védelemre állhatnak át
• Az amerikai belpolitika miatt a Biden-adminisztráció fokozza az ukránok feletti ellenőrzést
• Washington már döntést hozhatott az ATACMS-ek Ukrajnának történő átadásáról

Részletes helyzetkép:

Szeptember 22-én délután az ukránok Storm Shadow/SCALP manőverező robotrepülőgépek bevetésével újabb támadást hajtottak végre a Krím ellen (az eszközöket Szu–24M bombázórepülőgépekről indították). Az egyik eszköz a Fekete-tengeri Flotta (FtF) parancsnokságának főhadiszállásába csapódott, itt tűz ütött ki, az épület felső szintje pedig megsemmisült. Ukrán források szerint legalább hét rakétát indítottak az ellenségre, ezek közül öt rakétát az orosz légvédelem lelőhetett. Másnap Kirilo Budanov tábornok, az ukrán katonai hírszerzés (HUR) vezetője arról adott ki tájékoztatást, hogy a támadásban kilenc magasrangú orosz katona halt meg, tizenhatan pedig megsebesültek. Két tábornok sebesülhetett meg: Alekszandr Romancsuk, a zaporizzsjai csapatösszevonás parancsnoka, illetve a 200. gépesített dandár parancsnoka, Oleg Cokov. Szeptember 25-én a Különleges Műveleti Erők (KME) közölték, hogy a „Rákcsapda” fedőnevű művelet keretében 34 orosz tiszt halt meg – köztük a FtF parancsnoka, Viktor Szokolov admirális –, és 105 megszálló megsebesült. Fentieken kívül a KME szerint 62 orosz tengerész halt meg a szeptember 13-án eltalált Minszk partraszállító hajón; nekik állítólag másnap kellett volna tengerre szállniuk harci művelet végrehajtása céljából s ezért tartózkodtak a hajó fedélzetén (a támadás pillanatában a Minszk javítás alatt, szárazdokkban állt). Az orosz fél szerint az FtF főparancsnokságának megrongált épületében egy katona halt meg, Szokolov admirális pedig szeptember 26-án az Oroszországi Föderáció Védelmi Minisztériuma felsővezetői ülésén vett részt.

A rákövetkező napokban az ukrán erők folytatták a Krím elleni támadásokat. Szeptember 23-án a hat kilőttből két, a források szerint Neptun manőverező robotrepülőgép csapódhatott a Szevasztopol északkeleti részén található kikötői infrastruktúrába (itt többek között a szétvágásra ítéltetett hajók állnak) anélkül, hogy jelentős károkat okoztak volna. Szeptember 25-én az ukránok legalább két Storm Shadow manőverező robotrepülőgépet indíthattak, szintén eredmény nélkül (az egyiket a Szevasztopol melletti Belbek reptér megközelítése során lőtték le). Szeptember 24-én a Zaporizzsja megye megszállt részén található Tokmak vált ukrán rakétatámadás célpontjává, a front hátában jelenleg ez a település a fő orosz logisztikai csomópont. Az Oroszországi Föderáció államhatár menti területein kamikázedrónokkal végrehajtott további ukrán támadások nagyobb sikert nem eredményeztek (az oroszok arról számoltak be, hogy akár napi többtucat drónt is lelőnek), kizárólag szeptember 26-án sérült meg egy energetikai alállomás a Kurszki oblasztyban, ennek következtében hét települést vágtak le az áramszolgáltatásról.

Szeptember 22-én orosz rakéták egy kremencsuki infrastrukturális létesítménybe (valószínűleg megint a nem működő finomítóba) csapódtak. Egy személy életét vesztette, a sebesültek végső (a szeptember 24-i adatok szerinti) száma az 55-öt érte el. A Zaporizzsja megyei Jurkivkát [Юрківка] is támadás érte. Az ukrán vezérkar szerint az agresszor aznap két rakétát és hat Shahed–136/131 kamikázedrónt vetett be, ezek közül kettőt lőttek le. Szeptember 23-án két Oniksz manőverező robotrepülőgép csapódott Odessza térségébe (az ukrán fél a „rekreációs zónában” keletkezett károkról adott tájékoztatást), kamikázedrónokat pedig Dnyipro városára és annak környékére indítottak (a városban a kritikus infrastruktúrához tartozó létesítmény sérült meg, környékén pedig többek között két benzinkút semmisült meg). A vezérkar szerint az agresszor aznap összesen öt rakétát és tizenöt Shahed–136/131 drónt használhatott fel (az ukrán Légierő-parancsnokság tizennégy lelövéséről jelentett).

Szeptember 24-én a rakéták és drónok bevetésével végrehajtott támadás célpontja Odessza és a város környéke volt (többek között a Tengeri pályaudvar semmisült meg; a város mellett két gabonasiló, vállalati raktárépületek semmisültek meg, illetve ketten meghaltak). Az ukrán Energetikai Minisztérium légvezetékek megsérüléséről is tájékoztatást adott: több mint ezer fogyasztót vágtak le az áramszolgáltatásról. Helyi források szerint az agresszor tizenkettő Kalibr manőverező robotrepülőgépet vetett be (a védők tizenegy lelövéséről jelentettek), két Oniksz és tizenkilenc Shahed–136/131 drón mellett (az összeset lelőhették). Krivij Rihet és az annak külvárosában található Dovhinceve [Довгинцеве] repteret az oroszok drónokkal és – valószínűleg – egy rakétával támadták (a törmelékek ipari üzemben okozhattak tüzet). Összefoglaló kommünikéjében a vezérkar arról számolt be, hogy aznap az agresszor összesen 24 Shahed–136/131 drónt vetett be (ezek mindegyikét lelőhették). Szeptember 25-én két rakéta csapódott egy Mikolajiv melletti infrastrukturális létesítménybe, bizonyára a kubalkinei [Кульбакине] katonai légibázisba (a források egy része szerint az elmúlt napokban innen felszállva végeztek műveleteket a Storm Shadow-kat hordozó Szu–24M bombázók). Herszont és a Dnyeper mentén fekvő, az ukránok által ellenőrzött parton fekvő településeket ismételten tüzérségi tömegtűzzel támadták, hatan meghaltak, tíz civil pedig megsebesült.

Szeptember 26-án orosz kamikázedrónok támadták a Duna-deltában fekvő Izmajil kikötői infrastruktúráját, többek között a Romániával összeköttetést biztosító kompkikötő épületét, raktárépületeket, illetve többtucat teherautót megsemmisítve. Krivij Rihet ismét támadták, itt egy vállalkozás elleni támadásról szóltak a hírek, ezen kívül Cserkaszi megyében is eltalálhattak egy infrastrukturális létesítményt. Az ukrán Légierő-parancsnokság szerint az oroszok által bevetett 38 Shahed–136/131 drón közül 26-ot lelőttek.

Bahmuttól északnyugatra az orosz erők aktivizálódtak, a források egy része szerint ezek az M03-as autóúttól délre, Szlavjanszk [Слов’янськ] irányában fekvő Orihovo-Vaszilivkából [Оріхово-Василівка] a védőket kiszorították, és körülbelül négy kilométerrel haladtak előre a Sziverszkij-Donyec–Donbasz csatorna irányában. Valószínű, hogy a településért folytatott harcok még mindig zajlanak, az ukrán vezérkar azonban közvetetten megerősítette az agresszor előrehaladását azzal, hogy arról számolt be: az Orihovo-Vaszilivkától nyugatra található Minykivka [Міньківка] térségében támadásokat vertek vissza. Az ukránok katonáik újabb csoportjait szállíthatták át a Dnyeperen található szigetekre, illetve meg is növelhették a folyó jobboldalán állomásozó csapatösszevonást – ez utóbbit azzal kell összefüggésbe hozni, hogy a jobbparton található települések ellen megnőtt az orosz tüzérségi lövetés intenzitása. Szeptember 25-én a Herszon megyei ukrán katonai adminisztráció a folyóparti járásokban lakó családok és gyermekeik kötelező kimenekítését rendelte el. A fennmaradó irányokban a helyzetben jelentős változás nem következett be; délen (Zaporizzsja megyében és Donyeck megye azzal határos részén) azonban az ukrán erők pozíciós tevékenységre állhattak át.

Szeptember 22-én, Volodimir Zelenszkij elnök kanadai látogatásának során Justin Trudeau kanadai miniszterelnök bejelentette: Ottawa csatlakozik azon országokhoz, melyek az ukránokat az F–16-os vadászgépek használatára és műszaki kiszolgálására képzik ki (a kanadai légierő nem használja ezen repülőgépeket, így valószínűleg a koalícióban való, egyéb formában történő részvételről van szó, s nem a pilóták és a műszaki kezelőszemélyzet kiképzéséről). A kanadai sajtó arról számolt be, hogy 482,6 millió dollár értékű új támogatási csomagot készítenek elő, ezt több évre húznák szét, s többek között további Leopard 2-es harckocsikat tartalmazna. Ugyanaznap Jana Černochová cseh védelmi miniszter jelentette be, hogy tárgyalásokat folytatnak a svéd hatóságokkal arról, hogy a Gripen vadászgépekre Csehországban képezzék ki az ukrán pilótákat. A miniszter arra is emlékeztetett: ez év végéig a csehek saját országuk területén négyezer ukrán katonát terveznek kiképezni (tavasszal és nyáron kétezren vettek részt kiképzésben). Troels Lund Poulsen dán védelmi miniszter megerősítette a német Der Spiegel értesüléseit az Ukrajnának átadott Leopard 1-es harckocsik állapotával kapcsolatban: a működésképtelenség különböző állapotában a húszból tizenkettő harckocsi lehet, ezek nagyjavítását a német fél a következő héten fogja elvégezni. A német védelmi miniszter sajtószóvivője arról beszélt, hogy a nagyjavítás lefolytatásához cserealkatrészeknek és személyzetnek is híján vannak.

Az amerikai sajtó szerint a Biden-adminisztráció még Zelenszkij elnök USA-beli látogatása előtt hozott döntést arról: átadják Ukrajnának az ATACMS taktikai ballisztikus rakétákat, azonban úgy döntöttek, hogy ezt nyilvánosan nem jelentik be [ford. kieg.: maximum 300 km hatótávolságú, de ballisztikus rakétákról van szó]. Az amerikaiak ezeket a közeljövőben adhatják át, kezdetben kisszámú, kazettás fejjel (és nem hagyományos robbanófejjel) felszerelt rakétáról van szó. Zelenszkij elnök megerősítette: Ukrajnába megérkeztek az első Abrams harckocsik. A The New York Times forrásai szerint a 31, Ukrajnának megígért harckocsi további példányait az amerikaiak a következő hónapokban adják át. Másnap a The New York Times hozzátette, hogy az ukrán hadsereg eddig az Abrams-ek „kevesebb mint a felét” kapta meg (valószínűleg ez egy századnyi harckocsira, tíz darabra rúg).

Szeptember 23-án az amerikai védelmi tárca bejelentette: Robert Storchot nevezik ki az Ukrajnába irányuló amerikai katonai, pénzügyi és humanitárius segély főellenőri pozíciójára. A felügyelő Kijevben dolgozik majd, s az amerikai külügyi tárcával és az USAID-del kötött megállapodás értelmében garantálja az Ukrajnának biztosított támogatás feletti „átfogó és hatékony felügyeletet”. Tervben van amerikai megfigyelők a harctevékenységi zónákba küldése; a cél a biztosított katonai támogatás felhasználásának értékelése. A megfigyelőcsoport életre hívása reakció arra, hogy a republikánusok egyre inkább megkérdőjelezik Ukrajna további megsegítésének szükségességét.

Szeptember 23-án Jurij Scsihol [Юрий Щихол], az ukrán Különleges Kommunikációs és Információvédelmi Állami Szolgálat (SSSCIP) vezetője elmondta: az orosz különleges szolgálatokkal együttműködő hekkerek intenzívebben kísérleteznek azzal, hogy betörjenek a Főügyészség szervezeti egységei, a bíróságok, illetve a bűnüldöző szervek informatikai rendszereibe – a cél azon adatok törlése, melyek megerősítik: az orosz fegyveres erők háborús bűncselekményeket követtek el. Scsihol hozzátette, hogy a kiberbiztonsággal összefüggő, dokumentált incidensek száma 2022 második félévével összehasonlítva ez év első félévében 123 százalékkal nőtt, s megjegyezte: arra is létezik bizonyíték, hogy az orosz hekkerek Ukrajnában működő, magántulajdonban lévő biztonsági kamerákhoz szereztek hozzáférést.

Szeptember 24-én az ukrán határőrség szóvivője közölte: Belaruszban kb. ezer wagnerista tartózkodik, a többiek visszatértek Oroszországba, egy részüket pedig afrikai országokba telepítették át. Ugyanaznap Grant Shapps brit védelmi miniszter a Sky News csatornának adott interjújában szót ejtett arról: kb. 30000 ukrán katona kiképzését tervezik, és bejelentette, hogy az Ukrajnának szánt, lőszerben, felszerelésben és ellátmányban materializálódó támogatást megnövelik.

Az OSW szakértőinek kommentárja:

• Az, hogy Bahmuttól délre és a Dnyeper jobbpartján az ukránok úgy növelték meg a csapatösszevonásuk nagyságát, hogy egyúttal az ellentámadás déli, jelenlegi főirányán pozíciós tevékenységre álltak át, arra utalhat: Kijev legalábbis átmenetileg felfüggesztette az Oroszországot a Krímmel összekötő szárazföldi folyosó elvágását célzó tervek végrehajtását, és egyéb lehetőségeket keres a műveleti siker elérésére. A hadműveletek fokozását a bahmuti térségben való nem pusztán az ottani csapatösszevonás megnövelése támasztja alá, hanem Zelenszkij elnök Washingtonban tett kijelentése, miszerint ez év végéig a várost – másik két, meg nem nevezett településsel együtt – felszabadítják. Alacsony annak a valószínűsége, hogy az ukránok a Dnyeper folyón át olyan kiterjedésben készítenek elő és hajtanak végre deszantműveletet, mely lehetővé teszi számukra a Krím megközelítését Herszon megye felől (az oroszok itt a Zaporizzsja megyében lévőhöz hasonló erődítményrendszert építettek ki). Azt azonban nem lehet kizárni, hogy az ukránok kísérletet tesznek Enerhodar elfoglalására és arra, hogy az atomerőmű felett visszaszerezzék az ellenőrzést.

Az OSW-elemzések magyar fordításai 2022. április 25-től kizárólag a Válasz Online felületén jelennek meg. Az erről szóló információkat itt olvashatja, a háború kitörése óta kiadott elemzések magyar változatát pedig itt találja.

Nyitókép: a szevasztopoli kikötő légifotója szeptember 23-án, az előző napi ukrán rakétatámadás után (fotó: Planet Labs PBC / AFP)

Ez a cikk nem készülhetett volna el olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>