Célkeresztben Odessza – helyzetkép az 512. napon
Moszkva kilépett a fekete-tengeri gabonakezdeményezésből, mostantól az összes ukrán kikötőbe tartó hajót úgy fogják kezelni, hogy potenciálisan katonai rakományt szállít. Intenzív támadások Dél-Ukrajna, főleg Odessza ellen, többen meghaltak, 60 ezer tonna gabona semmisült meg. Befolyásos szereplő ismerte el: az ukrán offenzíva előrehaladása „lassabb, mint azt szeretnék”. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép az 512. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalója. Szerző: Jakub Ber, Piotr Żochowski és Jacek Tarocinski. Fordította: Zeöld Zsombor.
A legfontosabbak röviden:
- Moszkva kilépett a fekete-tengeri gabonakezdeményezésből; a tengeren közlekedő hajók biztonsága ettől kezdve nem biztosított.
- Az oroszok több napon át hajtottak végre tömegtámadásokat az ukrán (gabona)kikötők infrastruktúrája ellen. Az ukrán légvédelem kb. 50 százalékos hatékonysággal működött – egyes típusokkal nem tudnak mit kezdeni.
- Kijev a krími katonai infrastruktúrát lőtte.
- A frontszakaszokon jelentős változás nem állt be, az ukránok Bahmut térségében nyomulnak előre.
- Új amerikai és német katonai segélycsomagokat jelentettek be.
- Amerikai jelentés szerint a tavalyi katonai támogatás egy töredékét elsikkasztották Ukrajnában.
Részletes helyzetkép:
Rakéták és drónok bevetésével az elmúlt napokban mindkét harcoló fél intenzívebben támadta ellenfele hátországát – a bevetett eszközöket tekintve az oroszok jelentős előnyben voltak. Az ukrán légierő-parancsnokság szerint a július 18-áról 19-ére virradó éjjel az oroszok Ukrajnára tizenhat Kalibr, nyolc H–22-es és hat Onix [П–800 Оникс] manőverező manőverező robotrepülőgépet, egy darab H–59-es irányított rakétát, illetve 32 Shahed–136/131 drónt lőttek ki. Mindegyik eszközt a Krímből, a Krasznodari határterületről vagy a Fekete-tenger térségéből indították – a feladat a főleg Ukrajna déli részén található célpontok pusztítása volt. Az ukrán légvédelem 13 Kalibr, egy darab H–59-es, illetve 23 drón lelövését jelentette be; tizenhét, különböző típusba tartozó eszköz és kilenc drón viszont célba ért.
Az ukrán hatóságok közleményei szerint a támadás következtében többek között gabona- és olajsilókban, illetve a csornomorszki [Чорноморськ] és az odesszai kikötőkben található egyéb létesítményekben keletkeztek károk; s 60 ezer tonna gabona semmisült meg. A légierő-parancsnokság szerint másnap (a július 19-éről 20-ára virradó) éjjel az oroszok hét darab Onix, négy H–22-es, három Kalibr illetve öt darab Iszkander–K manőverező robotrepülőgépet, illetve tizenkilenc Shahed–136/131 drónt vetettek be. Az ukrán légvédelem két Kalibr, három Iszkander-K, illetve tizenhárom drón lelövését jelentette be.
A támadások fő célpontja újabb alkalommal volt az ország déli része: az ukrán hatóságok a fent említett városokban található lakóingatlanokban keletkezett károkról számoltak be (beleértve ebbe Odessza történelmi épületeit), illetve legalább három ember haláláról. Az oroszok a július 20-áról 21-ére virradó éjjel is folytatták a rakétatámadásokat – az ukrán hatóságok szerint legalább három Kalibr rakétával sikeresen támadták az Odesszai megyében található gabonaraktárakat.
Július 19-én reggel az ukránok sikeres támadást hajtottak végre a Krím-félszigeten fekvő Sztarij Krim [Старый Крым] közelében fekvő katonai gyakorlótéren található lőszerraktárak ellen. A közösségi médiában közzétett képeken és filmeken az látszik, hogy a gyakorlótér területén hatalmas robbanás következett be – a pusztítás eme nagy mértékét a műholdképek is megerősítik. A megszállt Krím hatóságai legalább négy település lakosságának kitelepítését jelentették be, illetve a Kercsből induló, Szevasztopol felé tartó Tavrida autópálya egy szakaszát lezárták a forgalom elől. Orosz kommentátorok szerint a támadást nagy hatótávolságú eszközök – nagy valószínűség szerint Storm Shadow/SCALP–EG vagy ukrán Grom–2 – segítségével hajtották végre.
Július 18-a és 21-e között a szembenálló felek pozícióiban nem következett be jelentős változás. A Zaporizzsjai fronton (különösen a Robotine–Verbove [Роботине–Вербове], illetve a Prijutne–Sztaromajorszke–Urozsajne [Приютне–Старомайорське–Урожайне] szakaszokon), Avdijivka és Bahmut alatt, illetve az államhatár és a Sziverszkij-Donyec folyó közötti frontszakaszon (különösen Novoszelivszke [Новоселівське] környékén, illetve délre lejjebb, a Zserebec folyó mentén) intenzív harcok folynak. Bahmutnál a harcok közvetlenül a várostól délre fekvő Kliscsijivka és Kurgyumivka falvak belterületén folynak – itt az oroszok állítólag újabb tartalékokat vonhattak be. Ki kell emelni az ukrán tüzérség és drónok változatlanul magas aktivitását – ezek jelentős veszteségeket okoznak az ellenség tüzérségében, logisztikájában és irányítási-vezetési pontjaiban. Július 18-án olyan információ látott napvilágot, mely szerint újabb orosz dandárparancsnok (a 123. Gépesített Lövészdandár ezredese, Gyenyisz Ivanov) halt meg – ő a front közvetlen hátában, ukrán FPV-dróncsapásban veszítette életét.
Július 19-én az orosz védelmi tárca arra figyelmeztetett: függetlenül attól, milyen zászló alatt hajózik, az összes, ukrán kikötőbe tartó hajót úgy fogják kezelni, hogy potenciálisan katonai rakományt szállít. Július 20-án az Ukrán Védelmi Minisztérium közleményt adott ki, amelyben Oroszországot a szabad hajózáshoz való jog brutális megsértésével vádolta meg – s arra figyelmeztetett: július 21-ével a Fekete-tenger vizein az Oroszországi Föderáció kikötőinek irányába haladó, illetve az ideiglenesen megszállt területeken tartózkodó összes hajót Ukrajna ugyanúgy katonai rakományt szállítóként kezelheti, „az ilyen rakomány szállításával együtt járó összes kockázattal együtt”. Az ukrán fél azt emelte ki, hogy a hajózás tilalma a Fekete-tenger és a Kercsi-szoros oroszok által ellenőrzött területeire is érvényes. Ugyanezen a napon az Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Tanácsának sajtószóvivője, Adam Hodge arról tájékoztatott: az orosz erők tengeri aknákat telepítettek az ukrán kikötőkhöz bejárataihoz.
Július 19-én Mihajlo Podoljak, az Ukrán Elnöki Hivatal vezetőjének tanácsadója elismerte, hogy az ukrán offenzíva előrehaladása „lassabb, mint azt szeretnénk”. A harci műveletek hatékonyságát az elfoglalt területek óriási mértékű elaknásítása, illetve a logisztika biztosításával (különösen a fegyverszállításokkal) összefüggő problémák nehezítik. A tanácsadó azt is kiemelte, hogy az ország déli és keleti részén található orosz védállások áttöréséhez Ukrajnának további 200-300 harckocsira és 60-80 F-16-os vadászgépre van szüksége.
Az orosz zsoldosok Belaruszba történő telepítéséről szóló jelentésekre hivatkozva Szerhij Najev tábornok, az egyesített Ukrán Fegyveres Erők parancsnoka szintén július 19-én jelentette be: az ukrán hadsereg felkészült az északi államhatár védelmére – s hozzátette, Csernyihiv térségében 40 km hosszan ástak ki harckocsi-árkot, s több mint harmincezer aknát telepítettek.
Július 18-án, távkonferencia keretében zajlott le a Kijevet katonailag támogató államok kontaktcsoportjának 14. találkozója. Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter azt emelte ki, hogy a megbeszélések középpontjában a légvédelmi rendszerek, a lőszer illetve a páncélozott járművek álltak; egyben megköszönte luxemburgi és észt partnereinek az IT-területet érintő támogatást, a litván védelmi miniszternek pedig azt: aknamentesítési képességek fejlesztésére kezdeményezést indított. Ugyanaznap arról is tájékoztattak, hogy Ukrajna a francia Europlasma vállalattal két szerződést kötött 155 mm-es tüzérségi lövedékek kovácsolt köpenyének leszállítására. [Ford. kieg.: francia nyelvű sajtóközlemény itt olvasható.] Az első szerződés 2024-ben 60 ezer ilyen köpeny leszállításáról rendelkezik, a második 2026 és 2028 között 360 ezeréről.
Július 19-én az Egyesült Államok újabb, Ukrajnának szánt, 1,3 milliárd dollár értékű katonai segélycsomagot jelentett be. A csomag tartalma: négy darab NASAMS rövid hatótávolságú légvédelmi üteg a hozzátartozó (AIM–120 AMRAAM) rakétákkal; 152 mm-es tüzérségi lőszer posztszovjet eszközökhöz; aknamentesítő felszerelés; TOW irányított páncéltörő rakéták; Phoenix Ghost és Switchblade drónok és rádióelektronikai harceszközök felderítésére használható rendszerek; 150 üzemanyagszállító teherautó; 115 vontatójármű; 50 műszaki mentőjármű; kikötővédelmi felszerelés; a biztonságos kommunikációt lehetővé tevő felszerelés; illetve a felszerelés javítását és karbantartását illető támogatás. A csomagot nem a Pentagon készleteiből szállítják le, azt az ipari szereplőktől rendelték meg – mindezért a leszállítás hónapokat fog igénybe venni. Másnap John Kirby, az Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Tanácsának szóvivője bejelentette: Washington újabb katonai segélycsomagot készít elő (ezt a következő napokban jelentik majd be), illetve arról is szót ejtett: az F-16-os vadászgépek legnagyobb valószínűség szerint az év végéig érkeznek meg Ukrajnába.
Július 20-án a német kormány bejelentette: Kijevnek leszállította az első tíz darab Leopard 1A5-ös harckocsit; további 20 darab, harcjárműre szerelendő MG3 géppuskát; 3369 darab 155 mm-es lőszert (köztük 2064 darab ködlőszert); egy darab nehéz hídvető rendszert és tizenkét trailert; négy darab terepjárót; tíz darab harctéri radart; tizenhat Zetros teherautót; illetve százezer elsősegélycsomagot. Mindezen felül Berlin 80 darab RQ-35 Heidrun felderítődrón leszállítását jelentette be. Ugyanezen a napon az EU Tanácsa elfogadta a lőszergyártás támogatásáról szóló jogszabályt (Act in Support of Ammunition Production; ASAP) – ennek értelmében félmilliárd eurót különítettek el az Ukrajnának szánt tüzérségi lőszerek gyártásának növelésére.
Július 20-án a CNN a Kijevnek leszállított nyugati katonai segítségnyújtás ellopásáról és elsikkasztásáról adott hírt. A csatorna a Pentagon különjelentésére hivatkozott, amely a 2022 februárja és szeptembere közötti időszakot vizsgálta. A jelentés több olyan esetet írt le, amikor kézifegyvereket, a hozzájuk tartozó lőszert illetve személyi felszerelést loptak el – azonban az átadott fegyverzet és katonai felszerelés mennyiségével összehasonlítva ezen gyakorlat mértékét minimálisnak lehet tekinteni, az eseteket pedig az ukrán szolgálatok felderítették.
Az OSW szakértőinek kommentárja:
- Július 17-e és 20-a között az oroszok Dél-Ukrajna ellen tömegtámadásokat hajtottak végre, több típusba tartozó rakéta- illetve dróntámadásokat egyidejűleg indítva. A felhasznált eszközök mennyisége okán a támadássorozat a március 9-étől kezdődő időszak legsúlyosabbja volt (ekkor egy nap alatt a megszállók közel száz rakétát lőttek ki). Az ukrán légvédelem viszonylag alacsony hatékonyságról tett tanúbizonyságot: az országra kilőtt 56 rakéta közül mindösszesen 25 lelövését jelentette be – ismét bebizonyosodott, hogy az ukránok képtelenek lelőni a H–22-es vagy az Onix manőverező robotrepülőgépeket. Az agresszor ennyire erős támadását mindenekelőtt a július 17-i, a Krími híd elleni ukrán támadásra adott válaszként kell kezelni. A célpontok kiválasztása sem véletlen: miután az oroszok hétfőn kiléptek a Fekete-tengeri Gabonakezdeményezésből, Moszkva az odesszai kikötőkomplexum exportpotenciálját támadja annak érdekében, hogy a mezőgazdasági szektorban krízist okozzon (a betakarítás már megkezdődött).
Az OSW-elemzések magyar fordításai 2022. április 25-től kizárólag a Válasz Online felületén jelennek meg. Az erről szóló információkat itt olvashatja, a háború kitörése óta kiadott elemzések magyar változatát pedig itt találja.
Nyitókép: katasztrófaelhárítók egy közigazgatási épület romjainál Odesszában 2023. július 20-án (fotó: MTI/AP/Libkosz)
Ez a cikk nem készülhetett volna el olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
