Módszeresen rombolják az ukránok az orosz védelmet – helyzetkép az 502. napon
Egyelőre nem cél, hogy mindenáron áttörjék az első védelmi vonalat, az orosz erők szisztematikus gyengítése zajlik. Az amerikaiak és a németek jelentős katonai támogatási csomagokat jelentettek be a vilniusi NATO-csúcson, Biden elnök úgy döntött, hogy kazettás lőszerekkel is ellátják az ukránokat. A törökök elengedték a korábban Mariupolt védő Azov-ezred parancsnokait, noha megígérték az oroszoknak, hogy a háború végéig őrizetben tartják őket. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép az 502. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalója. Szerző: Jakub Ber, Jarek Tarociński, Piotr Żochowski. Fordította: Zeöld Zsombor.
A legfontosabbak röviden:
- Az ukránok apróbb lökésekkel támadnak – mérhető előrehaladás a bahmuti fronton van, délen az orosz eszközök felőrlése zajlik
- Az északi (kreminnai) fronton az oroszok a kezdeményezők, s támadnak
- Az amerikaiak kazettás lőszert küldenek Ukrajnába; új német csomag készülhet, a Rheinmetall fokozza a termelést, a franciák manőverező robotrepülőgéppel is támogatják Kijevet
- Vilniusban elkezdődött a NATO-csúcs
- A törökök szabadon engedték az Azov-ezred öt parancsnokát; új vezetője van az ukrán Nemzeti Gárdának
- Az ukránok megkezdték a Bayraktar drónokat gyártó ukrajnai üzemek felépítését
Részletes helyzetkép:
A zaporizzsjai fronton az ukrán hadsereg folytatja a támadótevékenységet. Az elmúlt napokban a harcok Robotine [Роботине] környékére összpontosultak: itt a 47. és a 65. gépesített dandár alegységei több mint egy hónapja próbálkoznak az orosz 42. motorizált lövészhadosztály védvonalán áttörni. Az ukránok számottevő sikert Velika Novoszilkától délre sem értek el, azonban támadásuk súlypontja az elmúlt napokban Prijutne [Приютне] környékére tevődött át. Orosz források szerint a támadó ukránok ebben az irányban (szakasz- illetve századnyi erő nagyságban) főleg kislétszámú gyalogsági rohamcsapatokat vetnek be; az egységeket egy-egy harckocsi, illetve gyalogsági harcjármű tüze támogatja.
Heves harcok folynak Bahmut alatt – itt az ukrán egységek a frontvonalon széthúzott orosz csapatösszevonás szárnyait támadják, azonban ott heves ellenállásba ütköznek, és egyelőre nem törték át az ellenséges állást. A támadás kulcsfontosságú szakaszait a Kurdjumivka–Andrijivka–Kliscsijivka [Курдюмівка–Андріївка–Кліщіївка] vonal, illetve Berhivka [Берхівка] alkotja (ezek ebben a sorrendben Bahmuttól délre és északra találhatóak).
Továbbra is az orosz a kezdeményező fél a front északi szakaszán. Az 1. páncéloshadsereg, a 11. hadtest, a 2., a 20. és a 41. hadsereg, illetve egy légideszant-csapatösszevonás támadja az ukrán állásokat, azzal próbálkozva, hogy a Kupjanszkot Szvatovével [Сватове] összekötő utat teljes mértékben ellenőrzés alá vonja, illetve Makijivka [Макіївка] és a folyótorkolat között kijusson a Zserebec folyó vonaláig [річка Жеребець]. A leghevesebb harcok az elmúlt napokban Novoszelivszke [Новоселівське] és Torszke [Торське] közelében folytak – azonban az oroszok számára számottevő területnyereséggel nem jártak. A megszállók sikertelenül támadták a Donbaszban található ukrán állásokat is (mindenekelőtt Marjinkát, illetve Avdijivka környékét).
Az elmúlt négy nap során az Ukrajna mélyében található célpontok elleni orosz támadások intenzitása csökkent: a július 7-éről 8-ára virradó éjjel az ukrán légvédelem öt Shahed–136/131 drón lelövését jelentette be; azonban több másik a Dnyipropetrovszki és a Kirovohradi megyékben található, ismeretlen létesítményekbe csapódott. A július 10-éről 11-ére virradó éjjel az oroszok 28 drónt vetettek be, ezekből az ukránok 26-ot lőhettek le. A támadás fő célpontja az odesszai gabonakikötő volt; itt a 24 elindított drón közül kettő adminisztratív épületekbe csapódott be, a törmelék a gabonaterminálokban tüzet okozhatott. Helyi források szerint az agresszor a Zaporizzsja elleni július 7-i, illetve a Mikolajiv elleni július 10-i támadásban Sz–300-as rakétákat is bevetett. Egyetlen olyan támadást sem jegyeztek fel, melyeket ballisztikus rakéták vagy manőverező robotrepülőgépek segítségével követtek volna el. Az orosz tüzérség, aknavetők és diverzánscsoportok növekvő aktivitása miatt a Szumi megyei hatóságok az államhatár menti öt kilométer mély sávban élő polgári lakosság kötelező evakuálásáról döntöttek.
Július 7-én az Egyesült Államok bejelentette a következő, 800 millió dollér értékű, Ukrajnának szánt katonai támogatási csomagot – ebbe a Patriot légvédelmi rendszerhez tartozó további rakéták, légvédelmi rendszerek által használt AIM–7 Sparrow rakéták, Stinger hordozható légvédelmi rendszerek, a HIMARS rakéta-sorozatvetőkhöz tartozó lőszer, 31 darab 155 mm-es tarack (legnagyobb valószínűség szerint M777-esek), 155 mm-es tüzérségi lőszer – köztük DPICM (dual-purpose improved conventional munition) kazettás lőszer, 105 mm-es tüzérségi lőszer, 32 darab Bradley gyalogsági harcjármű és 32 darab Stryker páncélozott szállítójármű, aknamentesítő felszerelés, TOW és Javelin irányított páncéltörő rakéták, illetve egyéb páncéltörő gránátvetők, légi indítású precíziós bombák (JDAM), Penguin („Pingvin”) típusú UAV-k, 27 darab műszaki mentőjármű, illetve tíz darab vontató- és szállítójármű, műszaki akadályok eltávolítására alkalmas utászfelszerelés (legnagyobb valószínűséggel az M58 MICLIC-hez tartozó aknamentesítő töltet), kézifegyver illetve az ehhez tartozó több mint huszonnyolcmillió lőszer és gránát, pótalkatrészek és egyéb felszerelés került. Ugyanezen a napon Nagy-Britannia bejelentette: tizenhét darab, korábban a brit légierő által használt tűzoltóautót ad át Ukrajnának.
Július 9-én a The Wall Street Journal megírta, hogy az elmúlt hetekben Lengyelország Ukrajnának körülbelül egy tucatnyi, a Mi–24-családba tartozó harci helikoptert adott át.
Július 10-én az ausztrál miniszterelnök bejelentette: az E–7A Wedgetail korai előrejelző és légtérellenőrző repülőgépet októbertől körülbelül hathónapos időtartamra Németországba telepítik. A gép és a hozzá tartozó legfeljebb százfős hajózó és műszaki személyzet a Kijevnek szánt nemzetközi humanitárius és katonai segítség védelmében és koordinálásában segíthet. Ugyanezen a napon a Rheinmetall német konszern elnöke egy, a CNN-nek adott interjúban kijelentette: vállalata tizenkét hét alatt Ukrajnában javító- és karbantartó üzemeket létesít; ezek a Rheinmetall által gyártott nehézfegyverzet (többek között Leopard 2-es harckocsik, PzH2000 önjáró lövegek) hatékonyságának fenntartását fogják szolgálni (ezeket az eszközöket Kijevnek több állam adta át). Ezen felül elmondta: vállalata a jövő évben százezerről hatszázezerre növeli a legyártandó tüzérségi lőszerek éves mennyiségét, a többlettermelés jelentős része az Ukrajnának szánt szállítmányokba kerülhet.
Július 11-én Boris Pistorius német védelmi miniszter bejelentette: Németország újabb katonai segélycsomagot készít elő Ukrajna számára, ennek értéke közel hétszázmillió euró lesz. A csomag részleteit a NATO vilniusi csúcstalálkozója alatt (július 11-12.) mutathatják be, azonban a német sajtó arról ír, hogy abba két újabb Patriot légvédelmi indítóállomás, 40 darab Marder 1A3 gyalogsági harcjármű, 25 darab Leopard 1A5 harckocsi, öt darab Bergepanzer 2 műszaki harckocsi, 25000 darab 155 mm-es tüzérségi lőszer (ebből ötezer darab ködlőszer), drónelleni harcra alkalmas rendszerek, „Luna” típusú UAV-k, utász- és egészségügyi felszerelés kerül. Ugyanezen a napon Emmanuel Macron francia elnök megismételte korábbi nyilatkozatát, hogy Kijevnek SCALP–EG manőverező robotrepülőgépeket (a Storm Shadow-k francia neve) adnak át.
Július 11-én megkezdődött a NATO kétnapos, vilniusi csúcstalálkozója, melyen Ukrajna ügyében is egyeztetnek. Jens Stoltenberg, a Szövetség főtitkára meggyőződését fejezte ki, hogy Kijev NATO-tagságával kapcsolatban a tagállamok „pozitív megfogalmazást” fogadnak el, s emlékeztetett arra: az ez év májusi, Osloban megrendezett miniszteri szintű NATO-találkozó során javasolta az Ukrajna csatlakozásáról szóló akcióterv (MAP, Membership Action Plan) végrehajtásához szükséges feltételek eltörlését, mivel Kijev egyre közeledik a NATO-hoz. Stoltenberg megerősítette: Volodimir Zelenszkij elnök még az este folyamán megérkezik Vilniusba, másnap pedig részt vesz a NATO–Ukrajna Tanács alakuló ülésén.
Zelenszkij július 8-i, törökországi látogatásának egyik következménye az volt, hogy a Mariupol védelmében az Azov-ezredben szolgáló öt parancsnokot szabadon engedték a fogságból. A katonákat 2022 szeptemberének végén Viktor Medvedcsuk oroszbarát politikusért cserélték ki, utána pedig a török hatóságoknak adták át őket, Törökországban biztonságukat személyesen Recep Tayyip Erdoğan elnök garantálta. Az orosz féllel abban állapodtak meg, hogy Ukrajnába a háború végeztéig nem térnek vissza. Zelenszkij megköszönte a török elnöknek a katonák „szabadon engedésében nyújtott segítségét”. Denisz Prokopenko, az Azov-ezred parancsnoka bejelentette: mind az öten hamarosan visszatérnek a frontra. A Kreml sajtószóvivője, Dmitrij Peszkov elégedetlenségének adott hangot a foglyok szabadon engedése miatt, s azzal vádolta meg Ukrajnát és Törökországot, hogy a megkötött megállapodást megszegték. Peszkov csalódottságát fejezte ki, hogy Moszkvát nem tájékoztatták a török hatóságok álláspontjának megváltozásáról, s kijelentette: Ankara a NATO-tagállamok nyomására cselekedett, miután arra kényszerítették, hogy Kijevet támogató gesztust tegyen közvetlenül a vilniusi szövetségesi csúcstalálkozó kezdete előtt.
Július 8-án az ukrán elnök új parancsnokot nevezett ki a Nemzeti Gárda élére – a választás Olekszandr Pivnenkora, egy kiterjedt harci tapasztalatokkal rendelkező tisztre, esett: ő a Harkiv és Bahmut körüli harcokban vett részt. Ihor Klimenko ukrán belügyminiszter kiemelte, hogy a Nemzeti Gárda új parancsnokának a rohamdandárok (az ún. Offenzív Gárda) megszervezésének és kiképzésének folytatására kellene koncentrálnia.
Július 9-én Olekszandr Kamisin, a stratégiai iparért felelős miniszter kijelentette, az ukrán védelmi ipar még mindig küzd a tüzérségi lőszergyártás megnövelésének problémájával, s hozzátette: a hatóságok arra törekednek, hogy Ukrajna újra az egyik legfőbb fegyverexportőrré váljon. Kamisin jelezte: a Stugna–P páncéltörő rendszerek előállításának üteme megnőtt, s a következő három-hat hónap alatt jelentősen növekedni fog a harckocsik és a páncélozott járművek előállítása. A miniszter arról is tájékoztatást adott, hogy a július 8-i, törökországi látogatás során az ottani Ipari és Technológiai Minisztériummal megállapodást írt alá különböző típusú drónok gyártási kapacitásának növelésével kapcsolatban, így Ukrajnában (többéves késést követően) megkezdődött a Bayraktar UAV-okat előállító üzemek felépítése.
Július 10-én a Kreml szóvivője megerősítette: július 29-én Vlagyimir Putyin és a wagneristák parancsnokságának 35 tagja között olyan találkozóra került sor, melyen Jevgenyij Prigozsin is részt vett. Az orosz elnök a „lázadással” kapcsolatos magyarázatokat hallgathatta meg, illetve a wagneristáknak további munkalehetőséget és „harci bevetést” ajánlott fel. A wagneristák egyhangú nyilatkozatot tettek, amelyben biztosították, hogy ezután hűségesek maradnak Putyinhoz.
Az OSW szakértőinek kommentárja:
- A zaporizzsjai fronton az ukránok konzekvens támadótevékenységet folytatnak; ennek keretében az oroszokat kislétszámú, páncélos eszközök tűztámogatásával rendelkező roham-alegységekkel támadják. Úgy tűnik, a művelet ezen fázisában az ukrán parancsnokság fő célja nem a mindenáron történő előrenyomulás, hanem az ellenség az első védvonalon állomásozó gyalogos egységeinek szisztematikus meggyengítése, illetve az ellenség tüzérségének, vezetési-irányítási pontjainak és logisztikájának elpusztítása. Az előző évi harkivi offenzívában szerzett tapasztalatokat felhasználva az ukránok a meggyengített ellenséget egy nekik kedvező helyen és időpontban kívánják megtámadni. A jelenleg a több mint 150 km-es, Vaszilivkától [Василівка] Vuhledarig számított fronton állomásozó orosz csapatösszevonás az első, széthúzott védvonalban négy hadseregből (az 58-ból, a 35-ből, az 5-ből és a 36-ból) áll, azonban nem rendelkezik olyan erős tartalékokkal, melyeket ellentámadásra lehetne bevetni abban az esetben, ha az ukránok áttörnék a frontot. A zaporizzsjai fronton az orosz tartalékok ebben a pillanatban több dandárból állnak, ezek nagy részét azonban már a harctérségben találjuk.
- A nyugati államokban is vitát váltott ki az amerikai döntés, melynek értelmében Kijev DPICM kazettás lőszereket kap. Az USA, Ukrajna és Oroszország nem írták alá azt a 2008-as konvenciót, mely megtiltja a kazettás lőszerek használatát (a NATO jópár országa viszont igen). Joe Biden amerikai elnök azt is megjegyezte, hogy a döntést az ukrán és az amerikai oldalon egyaránt meglévő tüzérségi lőszerhiány okozta. A DPICM-szállítások pusztán addig a pillanatig tartanak, ameddig a Pentagon saját hagyományos tüzérségilőszer-készletét feltölti, s újra képes lesz több hagyományos lőszert küldeni Ukrajnába; ez a folyamat akár pár hónapig is eltarthat. A 155 mm-es DPICM kazettás tüzérségi lőszer darabja 88 kisebb robbanólőszert tartalmaz, ezek egy körülbelül 200 méteres szakaszon szóródnak szét, és képesek mind élőerőt, mind pedig (legfeljebb négy centiméter vastagon) páncélozott eszközöket leküzdeni.
- Az Azov-ezred Törökországban internált katonáinak szabadon engedése az ukrán elnök jelentős sikere: Zelenszkij megmutatta, hogy képes rávenni a törököket a titkos orosz-török megállapodás felrúgására. Az ügy kulcsfontosságú eleme Erdoğan elnök személyes támogatása volt: a török elnök asszertív politikát folytat Moszkvával szemben. Belpolitikai dimenzióban Zelenszkij megerősítette az összes ukrán katona sorsával törődő, hatékony politikus képét.
Az OSW-elemzések magyar fordításai 2022. április 25-től kizárólag a Válasz Online felületén jelennek meg. Az erről szóló információkat itt olvashatja, a háború kitörése óta kiadott elemzések magyar változatát pedig itt találja.
Nyitókép: az ukrán 28. Gépesített Brigád katonái a fronton Bahmut közelében június 17-én (fotó: Anatolii Stepanov / AFP)
Ez a cikk nem készülhetett volna el olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
