Visszatérés az állóháborúhoz – helyzetkép a 495. napon

OSW
| 2023.07.04. | OSW

Megint Bahmut környékén zajlanak a leghevesebb összecsapások, az ukrán offenzíva délen lelassult, a Dnyeper balpartján létrehozott hídfőállásukat pedig az oroszok felszámolták. Nagyszabású ellentámadás helyett kisebb pozícióharcok zajlanak, miközben az orosz jelentős erőket tartalékolnak. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép a 495. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalója. Szerző: Andrzej Wilk, Piotr Żochowski. Fordította: Zeöld Zsombor.

A legfontosabbak röviden:

• Bahmut térségében több összecsapás történt, mint a front többi szakaszán; a keleti frontszakaszon az oroszok számottevő erővel rendelkezhetnek, de nem támadnak
• Az ukrán támadás délen lelassult, a Dnyeper balpartján létrehozott hídfőállásukat pedig az oroszok felszámolták
• Még mindig egyeztetések folyhatnak a háttérben a Wagner-csoport Belaruszba történő áttelepítéséről
• Közeleg a vilniusi NATO-csúcs

Részletes helyzetkép:

Július elején Bahmut térségében ismét megnövekedett a harcok intenzitása. Az ukrán erők a várostól délnyugatra folytatták a támadást, s az ellenség által elfoglalt Kliscsijivka [Кліщіївка] irányában újabb sikerekről számoltak be. Bahmuttól északnyugatra az agresszor hadserege indított támadást, s nyomult előre a Sziverszkij-Donyec–Donbasz-csatorna [Канал Сіверський Донець—Донбас] irányában, az M03-as autóút és Csasziv Jar északkeleti külterülete között, Minykivka [Міньківка] és Orihovo-Vaszilivka [Оріхово-Василівка] térségében. Az oroszok ezen felül újabb kísérleteket tettek, hogy az ukránokat kiszorítsák Bahmut nyugati külterületéről; és az ukrán vezérkar szerint a Sziverszkij-Donyec–Donbasz-csatorna nyugati oldalán, a várostól délnyugatra is újra támadtak. Habár kisebb intenzitással, mint június utolsó hetében, de a megszállók támadótevékenységüket Harkiv és Luhanszk megyék határvidékén, illetve Kreminnától délnyugatra is folytatták, valamint Avdijivka és Marjinka térségében is.

Az ukránok Velika Novoszilkától délnyugatra folytatták a támadásokat – kiegyenesítve ezzel a Donyeck megyében található Sztaromajorszke [Старомайорське] és a Zaporizzsja megyében fekvő Prijutne [Приютне] közötti frontot. Az ukránok által az előző héten elfoglalt Rivnopil [Рівнопіль] irányában végrehajtott orosz ellentámadások azonban sikertelenül fejeződhettek be. Az ukrán erők Orihivtől délre, Robotine [Роботине] irányában végrehajtott újabb támadáskísérletei, illetve az első alkalommal, Robotinétől nyugatra fekvő Kopani [Копані] ellen végrehajtott támadáskísérletei ugyanúgy jelentős eredmény nélkül jártak, mint az Orihivtől 25 km-re nyugatra fekvő Pjatihatki [П’ятихатки] visszaszerzésére irányuló törekvések.

Július 1-jén az oroszok az antonivkai híd lehajtójánál a Dnyeper folyó balpartján kialakított ukrán hídfőállást felszámolták, azonban a megszállók – a folyó magasabban fekvő jobbpartján állomásozó ukrán tüzérség tevékenysége miatt – sem a környező szigetekről nem tudták kiszorítani az ukrán diverzáns-felderítőcsoportokat, sem pedig a híd lehajtója feletti teljes ellenőrzést nem tudták átvenni. A rákövetkező napokon az ukránok többször is megkísérelték a hídfőállás újbóli kiépítését, azonban e kisebb partraszállási kísérleteket az oroszok visszaverték. [Ford. kieg.: A déli frontszakaszról, Orihiv környékéről egy több mint 40 perces, harctéri videó itt (18+).]

Július 3-án Hanna Maljar védelmi miniszter-helyettes az Ukrán Fegyveres Erők által az elmúlt egy hét során elért sikereit foglalta össze: a déli támadóműveletekben további 28,4 km2 -t foglalhattak vissza, ennek következtében június 4-e óta a felszabadított terület nagysága 158,4 km2 -re növekedhetett. A taktikai helyzet ún. javításának, illetve keleten a frontszakasz kiegyenesítésének keretében (főleg Bahmut térségében) az ukrán hadsereg 9 km 2 területet foglalhatott vissza. Ugyanaznap Maljar, illetve Olekszandr Szirszkij tábornok (a Szárazföldi Erők főparancsnoka) azt emelték ki: Bahmut térségében mindkét fél a kezdeményezés átvételére törekedik – az állások naponta akár kétszer is gazdát cserélhetnek, az ukrán előrehaladást pedig az ellenség három vonalban megszervezett védelme lassítja. Szirszkij szerint ismét megnőtt a Csasziv Jar irányában végrehajtott orosz támadás veszélye. Egy nappal korábban Szerhij Cserevatij ezredes, az Ukrán Fegyveres Erők Keleti Csapatösszevonásának szóvivője közölte, hogy Bahmut közelében egy nap alatt 23 összecsapásra került sor, s „a megszállók heves ellenállást tanúsítanak”. Összehasonlításképpen: a Kupjanszktól Limanig húzódó, sokkal hosszabb frontszakaszon tízszer kerülhetett sor harcokra; a Fegyveres Erők szóvivője szerint az ország déli részén, az ún. tauridai irányban pedig az ukrán ellentámadás keretében ebben az időben tizenkilenc, Marjinka térségében pedig tizenöt helyen kerülhetett sor összecsapásra.

Július 3-án Cserevatij az agresszor az ukrán hadsereg Keleti Csapatösszevonása felelősségi körzetében található egységeinek nagyságára vonatkozó információkat közölt. Harkiv megyében, Luhanszk megye nyugati részén, illetve Donyeck megye északkeleti részén az oroszok összesen több mint 180000 katona felett rendelkezhetnek; a legerősebb, több mint százhúszezerre rúgó, csapatösszevonás a liman–kupjanszki irányban állomásozhat. Június 30-án Cserevatij hozzátette: Bahmut térségében az ellenséges erők létszáma akár ötvenezer is lehet (ők több mint 300 harckocsi, 330 csöves tüzérségi rendszer, illetve 140 rakéta-sorozatvető rendszer felett rendelkeznek), illetve azt állította, hogy Bahmut térségében már nincsenek Wagner-harcosok.

Az oroszok rakétatámadásaikat a front közvetlen hátországára koncentrálták, célpont lett többek között a Kramatorszktól nyugatra található Szerhijivka [Сергіївка] (június 30-án), a Zaporizzsjától délkeletre fekvő Komisuvaha [Комишуваха] (július 2-án) és a Zaporizzsja déli külterületén fekvő kusuhumi járás [Кушугумська селищна громада] (július 3-án). Kramatorszkot, illetve a Donyeck megyében lévő Pokrovszkot július 3-án, Avdijivkát július 4-én lőtték (utóbbi városra hét rakéta hullhatott). Ukrán források szerint az agresszor napi három–tizenkettő rakétát használhatott fel (július 2-án a Légierő-parancsnokság három darab Kalibr manőverező robotrepülőgép lelövését jelentette be). A Shahed–136/131 drónok felhasználásával végrehajtott újabb támadások célpontjai Kijev (július 2-án éjjel a védők azt jelentették, hogy a nyolc drón mindegyikét semlegesítették, károk a lehulló törmelékek miatt keletkezhettek), Kirovohrad és Hmelnickiji megyék (itt július 3-án éjjel a tizenhét UAV-ból tizenhármat lőhettek le), illetve Szumi, Donyeck és Zaporizzsjai megyék voltak (utóbbiak vonatkozásában az ukránok július 3-án azt jelentették, hogy 22 eszközből tizenhatot lőttek le). A legsúlyosabb veszteségek a Szumi elleni támadás során keletkeztek – ebben az esetben a megszállók négy kamikázedrónt vetettek be, három civil meghalt, huszonegyen megsebesültek, s az SzBU helyi székházát is találat érte. Herszon megye jobbparti részén is megnőtt az orosz tüzérségi lövetés intenzitása, a területre napi 400–500 ellenséges lövedéket lőhettek ki.

Június 30-án a dán védelmi minisztérium Ukrajnának biztosítandó új katonai támogatási csomaggal kapcsolatos tervekről tájékoztatott – ennek értéke 170 millió euró (1,3 milliárd dán korona) lehet, s légvédelmi rendszerekhez tartozó rakétákat, aknamentesítő eszközöket, illetve tüzérségi lőszerek beszerzésének társfinanszírozását tartalmazhatja. Egy nappal később a Kijevben tartózkodó spanyol miniszterelnök, Pedro Sánchez megerősítette a további négy darab Leopard 2-es harckocsi, páncélozott szállítójárművek, illetve egy tábori kórház Ukrajnának történő átadásáról szóló korábbi bejelentéseket. Július 3-án Rzeczpospolita napilapnak adott interjújában Boris Pistorius német hadügyminiszter bejelentette: a soron következő hetekben Kijev többtucat Leopard 1A5-ös harckocsit kap Dániától és Németországtól (májusban a dán fél bejelentette azon szándékát, hogy ebben az évben 80 darab, ebbe a típusba tartozó eszközt szállít le). Pistorius emellett a Leopard 2-es harckocsik lengyelországi kiszolgálóközpontja felállításának felgyorsítását is szorgalmazta, és a Mariusz Błaszczak lengyel védelmi miniszterrel folytatott találkozót követően kijelentette: az ezzel az üggyel kapcsolatos tárgyalások tíz napon belül befejeződhetnek.

Július 2-án a Jevgenyij Prigozsinhoz tartozó Telegram-fiókon közleményt tettek közzé: a Wagner-csoport soraiba Oroszország területén felfüggesztik a sorozást, mivel a csoportot Belaruszba tervezik áttelepíteni. Aljakszandr Lukasenka még június 30-án megerősítette, hogy készen áll a wagneristákat „azok saját költségén meghívni”. A zsoldosok a belorusz katonák kiképzését végeznék el. Ugyanakkor megnyugtatásként az elnök azt is közölte, hogy a Prigozsin által verbuvált börtönviseltek nem kerülhetnek be a csoportba. Július 3-án a belorusz közösségi médiában olyan képek jelentek meg, melyeken egy 298 sátorból álló, állítólag a zsoldosok fogadására előkészített tábor látható; az orosz médiatérben olyan információk terjednek, hogy Belaruszba családtagjaikkal együtt 950 wagnerista kerülhet. Andrij Demcsenko, az ukrán határőr-szolgálat vezetője elmondta: eddig a wagneristák jelenlétét nem figyelték meg belorusz területen.

Július 3-án telefonbeszélgetésre került sor a német kancellár és az ukrán köztársasági elnök között. Volodimir Zelenszkij megköszönte a szövetségi kormányzatnak a katonai támogatást (különösképpen a légvédelem és a tüzérség megerősítését), Olaf Scholz pedig megerősítette a Kijevvel vállalt állandó és megingathatatlan szolidaritást, egyben bejelentette: Németország továbbra is támogatni fogja az európai és nemzetközi partnerekkel történő szoros (a katonaira is kiterjedő) együttműködést. A politikusok támogatták az ENSZ égisze alatt működő gabonamegállapodás július 17-ét követő meghosszabbítását. A sajtó előtt a megbeszélésről beszélve Zelenszkij hozzátette: az Ukrajna számára adandó jövőbeni biztonsági garanciákkal kapcsolatos kérdéseket is megvitatták.

Július 4-én Rob Bauer admirális, a NATO Katonai Tanácsának elnöke elmondta: a Kijev számára történő vadászgép-szállítások kérdése rövidtávon nem fog megoldódni, a folyamatban lévő ellentámadás alatt pedig biztosan nem. Hozzátette: a pilóták és a műszaki személyzet kiképzése időt vesz igénybe. Arra a kérdésre, hogy Ukrajna megnyerheti-e a háborút az F–16-os vadászgépek nélkül, a következő választ adta: Ukrajna előnyben van, nyugati fegyverrendszerekkel, jobb kiképzéssel, s ami nagyon fontos, „jelentősen magasabb morállal és motivációval bír”.

Zelenszkij július 4-én, a CNN-nek adott interjúban sürgette az USA elnökét, hogy már most döntsön Ukrajna a NATO-ba történő meghívásáról. Kijelentette: tisztában van azzal, hogy a Szövetség teljes jogú tagságának megszerzésére kizárólag a háború lezárása után kerülhet sor, azonban hangsúlyozta, hogy Joe Biden ezirányú lépése javítaná az ukrán katonák motivációját.

Az OSW szakértőinek kommentárja:

• Egyhónapnyi harc során az ukrán erőknek délen nem sikerült elérni az ellenség első védvonalát. Velika Novoszilka térségében, Donyeck és Zaporizzsja megyék határán azonban előrehaladást értek el: nyolc kilométer mélyen behatoltak a megszállt terület mélyébe, hét település felett visszaszerezve az ellenőrzést (nyolc ilyen települést jelentettek be, azonban az Orihivtől nyugatra található Pjatihatkiból vissza kellett vonuljanak). Az ún. figyelési sávban még mindig összecsapások zajlanak. Az ukrán támadás főirányában, Orihivtől délre (innen Tokmakon keresztül fut a legrövidebb út Melitopolba és Bergyanszkba) az ukrán hadseregnek nem sikerült az oroszok által ellenőrzött területbe egy kilométernél mélyebben behatolnia. A katonai műveletek újfent a pozíciós hadviselés fázisába léptek: az ukránok kevesebb (legfeljebb századszintű harccsoportnyi erővel) támadnak, mint az offenzíva első heteiben. Mindezek ellenére azt kell feltételezzük, hogy hosszabb távon az ukránok nem zárják ki, el tudják érni az ellenség első védvonalát, s tartalékaik jelenleginél nagyobb mértékű bevetésével végrehajtott tömegtámadással megpróbálkoznak ezen védvonal áttörésével. Sikertelenség esetén az ukrán aktivitás a vilniusi NATO-csúcs (július 11–12.) után valószínűleg csökken, a védők pedig megkezdik egy új támadás előkészítését.

• Az, hogy az oroszok a front keleti szakaszán (főleg Bahmut térségében) aktivizálódtak, nem azt jelenti, hogy támadásra próbálnának meg felfejlődni. Hasonlóan a tavalyi év decemberétől eltelt hónapokhoz, ez a tevékenység abba a mintába illeszkedik, mely újfent az ukrán védelem gyenge pontjainak kihasználásáról, illetve a frontvonal fokozatos előrenyomásáról szól. Nagyon valószínű, hogy az agresszor még mindig fél a felszerelésben elszenvedhető magas veszteségektől – már abban az esetben, ha komoly kísérletet tenne az ukrán védelem áttörésére, s sikert érne el az áttörésben bevetett, összevont páncélos és gépesített egységek segítségével. Az ukrán fél által közzétett információkból az derül ki, hogy a megszállók akkora csapatösszevonással rendelkeznek, mely számukra a jelenlegi mértékűnél sokkal nagyobb mértékű offenzív tevékenység végrehajtását is megengedi.

• Még mindig nem erősítették meg a wagneristák belaruszbeli felbukkanásáról szóló jelentéseket. Nagy a valószínűsége azonban annak, hogy ez az után fog megtörténni, amikor a felek már megállapodtak a csoport tartózkodásának és további finanszírozásának feltételeiről. Lukasenka számára érzékeny kérdés a zsoldosok feletti ellenőrzés ügye, a zsoldosok felhasználásának lehetősége pl. diverzánstevékenység keretében vagy az Afrikában végzett belorusz tevékenység támogatása. A „hogyan tovább”-ról szóló döntés vonatkozásában Prigozsin függetlensége sértené Lukasenka a belbiztonsági politika irányításáról szóló monopóliumát. A belorusz vezető abban sem érdekelt, hogy a wagneristákat saját költségén tartsa, így valószínűleg arra számít, hogy Prigozsintól kedvező ajánlatot kap – Prigozsin egy olyan helyzetben ugyanis, amikor elvágják az oroszországi pénzügyi forrásoktól, valószínűtlen, hogy képes lesz egy többezer főre rúgó katonai komponenst hosszabb ideig fenntartani.

Az OSW-elemzések magyar fordításai 2022. április 25-től kizárólag a Válasz Online felületén jelennek meg. Az erről szóló információkat itt olvashatja, a háború kitörése óta kiadott elemzések magyar változatát pedig itt találja.

Nyitókép: az ukrán Adam taktikai csoport katonái Bahmut közelében május elején (fotó: Sergey Shestak / AFP)

Ez a cikk nem készülhetett volna el olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>