Lassú ukrán haladás délen, orosz támadás Kupjanszknál – helyzetkép a 484. napon
A déli fronton egyes területeken nagyon lassú ukrán előrehaladást látni, azonban az orosz csapatok képesek településeket visszafoglalni. Az ukránoknak sikerült megrongálniuk a Krím előterében lévő Csonhar-hidat. Zelenszkij szerint augusztusban kezdődhet a pilóták kiképzése F–16-osokra. Ukrajna orosz provokációtól tart a Zaporizzsjai Atomerőműben. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép a 484. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalója. Szerző: Andrzej Wilk, Piotr Żochowski. Fordította: Zeöld Zsombor.
A legfontosabbak röviden:
- A déli fronton egyes területeken nagyon lassú ukrán előrehaladást látni, azonban az orosz csapatok képesek egyes elvesztett településeket visszafoglalni. Általánosságban: nagyon keveset lehet biztosra tudni.
- Miután az oroszok egységeket dobtak át Kupjanszk térségébe, sikerrel támadnak.
- Az ukránoknak sikerült megrongálniuk a Krím előterében lévő Csonhar-hidat.
- Zelenszkij: augusztusban kezdődhet a pilóták kiképzése F–16-osokra.
- Ukrán nyilatkozatokból az derül ki: (politikai okokból is) tartanak attól, hogy az oroszok az Zaporizzsjai Atomerőműben szivárgással járó provokációt hajtanak végre.
- Az ukránok megint felemlegették a Nyugaton lefoglalt orosz vagyontárgyak sorsát.
Részletes helyzetkép:
A Zaporizzsja megyében Orihivtől délre és nyugatra, illetve Donyeck megyében Velika Novoszilkától délre az ukrán erők folytatták az orosz állások elleni támadásokat. Június 23-án az ukrán vezérkar szóvivője, Andrij Kovalov arról tájékoztatott: erőik részleges sikert értek el Orihivtől délre, s Novodanilivka–Robotine [Новоданилівка–Роботине], illetve Mala Tokmacska–Novofedorivka [Мала Токмачка–Новофедорівка] térségében, a megszerzett területek határán saját magukat erősítik. Más források szerint ukrán egységeknek Robotinétől északra sikerült megközelíteniük az orosz lövészárkok első vonalát, azonban onnan visszaverték őket.
Nagyobb változás nélkül érhettek véget az Orihivtől 25 km-re nyugatra fekvő Pjatihatkiért [П’ятихатки] folyó újabb harcok – a település hovatartozása jelenleg vagy ismeretlen, vagy újfent orosz ellenőrzés alatt áll. Az elmúlt napokban Kovalev előrehaladásról számolt be a Mala Tokmacska–Verbove [Вербове] területen, illetve Velika Novoszilkától délre (Rivnopil–Sztaromajorszke [Рівнопіль–Старомайорське] és Vilne Pole–Makarivka [Вільне Поле–Макарівка] térségében) részleges sikerekről – azonban azt nem erősítették meg, hogy ezeken a területeken a korábban elfoglalt állásokban változás következett-e be.
A források egy része szerint az ukrán aktivitás Donyeck megye nyugati részén az elmúlt napokban jelentősen csökkent. A déli műveleteket összefoglalva június 23-án Hanna Maljar védelmi miniszter-helyettes kijelentette: az offenzíva keretében a fő támadás még nem indult el, az ukrán tartalékok egy részét később fogják bevetni.
Az orosz erők Kupjanszktól északkeletre folytatják a támadást – s beékelődve a Szinkivka [Синьківка] és az Oszkil folyó térségében fekvő ukrán állások közé, közelednek a városhoz. A Kreminnától délre és nyugatra fekvő területeken heves harcok folynak – itt az orosz erők területnyereségre tehettek szert, s a Sziverszkij-Donyec folyó irányában, Sziverszktől északkeletre (Hrihorivka [Григорівка] térségében) folytatják a támadást. [Ford. kieg.: 18+-os felvétel a Kreminna környéki harcokról itt.] Nagyobb siker nélkül fejeződhettek azonban be az agresszornak a Zserebec folyó irányában, Jampolivka [Ямполівка] térségében végrehajtott támadásai, illetve a Kreminnától délre és nyugatra végrehajtott ukrán ellentámadások. Június 22-én Hanna Maljar védelmi miniszter-helyettes azonban arról számolt be, hogy a Luhanszk megyében található Bilohorivka [Білогорівка] és Dibrova [Діброва] térségében végrehajtott ellentámadás részleges sikereket eredményezett.
Az Avdijivka és Marjinka térségében, illetve a Bahmuttól nyugatra folyó harcok sem jártak jelentős területi változással – ezeken a területeken a szembenálló felek kölcsönösen támadták a másik állásait. Minden irányt beleszámolva az ukrán vezérkar szerint az összecsapások összesített száma nem haladta meg a napi negyvenet.
Június 22-én az ukránok (legnagyobb valószínűség szerint Storm Shadow manőverező robotrepülőgépek felhasználásával) rakétatámadást hajtottak végre az ellen a – Henicseszki járásban fekvő – Csonhar-híd ellen, amely a Krímet a Zaporizzsja megyével összekötő úton található. A híd megsérült, lezárták, a félsziget megszálló közigazgatása szerint a javítás több hétig is tarthat. Ugyanezen a napon ukrán rakéták Melitopolba, június 23-án pedig Mariupolba is becsapódhattak.
Az oroszok kamikázedrónok és manőverező robotrepülőgépek felhasználásával két éjszakai támadást hajtottak végre Hmelnickij megyében található létesítmények ellen. Az ukrán légierő-parancsnokság szerint minden, a támadásban részt vevő drónt és rakétát elpusztítottak (június 21-én hat darab Shahed–136/131 drónt, június 23-án pedig tizenhárom H–101/H–555-ös manőverező robotrepülőgépet), a feljegyzett károk a törmelékek lezuhanásából származhattak. Június 23-án Zaporizzsja, egy nappal korábban pedig Krivij Rih és Odessza is a támadások célpontjává vált. Június 22-én a légierő-parancsnokság arról számolt be: az ellenség három H–22-es manőverező robotrepülőgépet, három H–47 Kinzsal hiperszonikus rakétát, illetve négy darab Shahed–136/131 drónt vetett be – ezúttal egyetlen drón lelövését jelentve. Ugyanezen a napon az oroszok Herszont állandó tüzérségi tűz alá vehették – ennek következtében többen megsebesültek.
Június 20-án Portugália újabb Ukrajnának szánt katonai támogatási csomagot jelentett be – ebben tizennégy M113-as lánctalpas szállítójármű, illetve 105 mm-es vontatott „tarackágyú-készletek” találhatók. Egy nappal később Németország jelentett be új támogatási csomagot – ez ezer darab 155 mm-es tüzérségi lőszert; nem meghatározott számú, 155 mm-es Vulcano irányított lőszert, illetve két darab, nehézfegyverzet szállítására alkalmas MAN HX81 nyergesvontatót tartalmaz. Június 22-én Észtország is új csomagot jelentett be – az ország Írországgal közösen tábori kórházat; egészségügyi- és utászfelszerelést, illetve drónelleni harcra való felszerelést adhat át.
Június 21-én a BBC-nek adott interjújában Volodimir Zelenszkij elnök bejelentette: az ukrán pilóták augusztusban kezdhetik meg kiképzésüket az F–16-os vadászgépekre, az első repülőgépek pedig Ukrajnába hat–hét hónap múlva érkezhetnek meg. Ugyanezen a napon Jurij Ihnat, a légierő-parancsnokság szóvivője Emmanuel Macron francia elnök két nappal korábbi, a SAMP/T légvédelmi rendszerek Ukrajnába telepítésével kapcsolatos információit kommentálta – nem erősítette meg, hogy az eszközöket már szolgálatba állították, másnap pedig azt közölte: Mikola Olescsuk tábornok, az ukrán légierő parancsnoka ad majd tájékoztatást akkor, amikor ez megtörténik.
Június 21-én Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője arról beszélt, hogy Ukrajna tényleges NATO-csatlakozása előtt olyan biztonsági garanciákat kaphatna, amelyek Kijev számára „elégséges védelmi lehetőséget” biztosítanának a szövetségbe való belépésig. Jermak rámutatott: az, hogy az ország háborúban áll, nem lehet akadálya annak, hogy Ukrajnát meghívják a NATO-ba – ebben az esetben ugyanis „Oroszország mindent megtesz, hogy a háborút a végtelenségig elhúzza”. Június 22-én a Bundestag előtti felszólalásában Olaf Scholz kancellár kijelentette: Ukrajna számára Németország G7-es és EU-s partnereivel közösen jelenleg hosszútávú biztonsági garanciákat dolgoz ki – ugyanakkor eloszlatta a szövetséghez való gyors csatlakozásról szóló kijevi reményeket (rámutatva arra, ez addig nem lehetséges, ameddig a háború tart). A kancellár azt javasolta, hogy a NATO júliusi, vilniusi csúcstalálkozójának Ukrajna harci potenciáljának megerősítésére, illetve az ország gazdasági ellenálló-képességének megerősítésére kellene koncentrálnia.
Június 20-án Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés (HUR) vezetője arra figyelmeztetett: a Zaporizzsjai Atomerőműben (ZAE) az orosz erők tevékenysége miatt katasztrófa következhet be. A Kahovkai Vízierőmű gátjának elpusztításával a megszállók megzavarták a reaktorok hűtéséért felelős berendezések vízvételét. Budanov nem zárta ki, hogy az atomerőmű melletti hűtővíz-medencét aláaknázták – ez azt mutatja: készek annak felrobbantására.
Június 22-én ezeket a félelmeket Volodimir Zelenszkij elnök is osztotta, kijelentve: Oroszország nagy valószínűség szerint a Zaporizzsjai Atomerőmű (ZAE) elleni terrortámadást készít elő – ez radioaktív anyag kikerülését eredményezheti. Az ukrán elnök hozzátette: Ukrajna minden, ezzel kapcsolatos információt átad európai, az arab világbeli és afrikai partnereinek, Amerikának, Kínának, Brazíliának, illetve Indiának. Petro Kotin, az Enerhoatom vezetője úgy becsülte, hogy a hűtővíz-tároló felrobbantása nem veszélyezteti a létesítmény biztonságát (hat reaktort leállítottak) – azonban rámutatott arra: az erőmű területén nagymennyiségű hasadóanyag található. Június 23-án Vadim Szkibickij, a HUR szóvivője azt mondta: egy, az erőműben bekövetkező incidens ugyanúgy lehet megtervezett művelet, mint véletlen esemény; s emlékeztetett arra, Kijev támogatja a ZAE demilitarizálását. Szkibickij arra is rámutatott, hogy sok múlik a Nemzetközi Atomenergia Ügynökségen (IAEA) – a szervezet azt követeli Oroszországtól, hogy az erőműben garantálja az alapvető biztonsági feltételeket. [Ford. kieg.: Aszódi Attila korábbi, júniusi írása a témában itt.]
Június 21-én Budanov azokat a sajtóban megjelenő információkat kommentálta, amelyek szerint az oroszok atomfegyvert vethetnek be. Kijelentette, ezt a forgatókönyvet kizárja, hozzátéve: „Az Oroszországi Föderációval szembeni ellenségességem ellenére az ottani vezetésben nincs annyi idióta” (sic!). Andrij Juszov, a HUR szóvivője elmondta: bár egy hipotetikus orosz nukleáris támadás veszélye folyamatosan fennáll, egy ilyen támadás bekövetkezésének esélyére nem lehet úgy tekinteni, hogy az most különösen megnőtt volna.
Június 20-án az orosz Állami Duma elfogadta „A katonai szolgálatról” szóló törvény módosításait – ezek lehetővé teszik, hogy a sorkötelezettség alá tartozó, szabadságvesztésüket töltő állampolgárok az Oroszországi Föderáció Fegyveres Erőivel szerződést írjanak alá. Ez alól azon személyek képeznek kivételt, akiket egyes bűncselekmények (például terrorizmus, hazaárulás, kémkedés vagy szélsőséges bűncselekmények) miatt ítéltek el. Olyan rendelkezéseket is elfogadtak, amelyek az ún. különleges katonai műveletben részt vevő személyeket mentesítik a büntetőjogi felelősség alól, s törlik őket a bűnügyi nyilvántartásból.
Június 22-én tartotta ülését az Oroszországi Föderáció Biztonsági Tanácsa: az ülés titkos voltától most részben eltértek – a háború tovább folytatásának igazolására így a találkozónak propagandadimenziót adtak. Vlagyimir Putyin elnök többek között azt mondta, hogy az ukrán mozgósítási tartalékok korlátozottak; „Ukrajna nyugati szövetségesei pedig eldöntötték: az utolsó ukránig harcolnak Oroszországgal”. Az Oroszországi Föderáció védelmi minisztere, Szergej Sojgu optimista képet mutatott be a fegyveres erők Ukrajna elleni műveleteiről, s kijelentette: „eddig” 114 ezer szerződéses katonával, illetve 52 ezer önkéntessel kötöttek szerződést. Sojgu bejelentette: június végéig befejeződik a „tartalékhadsereg” megszervezésének folyamata – erre építve hadtestet állítanak fel, az 1. és a 20. páncélos hadsereg állományába pedig további öt ezredet vonnak be. A miniszter bevallotta: a jelentős veszteségek és átcsoportosítások ellenére az Ukrán Fegyveres Erők további támadóműveletekre készülnek fel.
Június 21-én az ukrán kormányintézmény Nemzeti Ellenállás Központja arról tájékoztatott: a fekete-tengeri flotta keretében Oroszország felállította az Azov Haditengerészeti Körzetet – ennek parancsnoksága a megszállt Mariupolban fog állomásozni. A szervezési tevékenységek, illetve az úszó egységek áttelepítése legkésőbb július 1-jéig be kell, hogy fejeződjön. Mariupolban nyolc hajó (többek között három, Kalibr manőverező robotrepülőgépekkel felszerelt kisméretű rakétás hajó), illetve 16 kisegítőhajó állomásozhat.
Június 21-én az ukrán főváros biztonságának garantálásáért felelős szolgálatok gyakorlatára került sor; a 250 fő részvételével megvalósított kiképzés forgatókönyve a Kijevi Vízerőmű szerkezeti károsodása és a főváros öt kerületének elöntése esetén alkalmazandó eljárásokat, illetve a reakcióképesség ellenőrzését tartalmazta. A hatóságok arról biztosítottak, hogy az erőművet mind a levegőből, mind a létesítményen belülről érkező támadások ellen is védik.
Június 21-én Denisz Smihal ukrán miniszterelnök arról tájékoztatott, hogy a Nyugaton befagyasztott orosz vagyontárgyakat nem szabad visszaadni az Oroszországi Föderációnak – mindez ugyanis óriási igazságtalanság lenne Ukrajnával szemben, illetve veszélyt jelentene (ezeket a forrásokat további háború finanszírozására fordítanák az oroszok). Az ukrán politikus hozzátette: a zárolt vagyont el kellene kobozni, és Ukrajna újjáépítésére fordítani – ehhez szerinte számos lépés megtételére van szükség (mint például egy olyan nemzetközi bizottság felállítására, amely a háború áldozatai számára meghatározza a kártérítés mértékét, illetve arra: Kijev partnerei olyan jogszabályi változtatásokat végezzenek el, amelyek lehetővé teszik a befagyasztott vagyontárgyak átadását és egy olyan kompenzációs alap létrehozását, amelyben az összegyűjtött forrásokat tartják). Smihal kiemelte: Ukrajna olyan egyetemes rendszer létrehozását javasolja, amelynek értelmében a nemzetközileg elismert agresszornak fizetnie kell majd az általa okozott károkért – ezzel jelezve, hogy ez egy „teljes mértékben legális, egy erre vonatkozó nemzetközi megállapodáson alapuló mechanizmus lenne”.
Június 20-án az Állami Duma lépéseket tett annak érdekében, hogy aláássa azon vádak legitimitását, amelyek az orosz hatóságokkal szemben születtek meg az ukrán gyerekek deportálásában való részvételük miatt. Ebből a célból „a kijevi rezsim által kiskorúakkal szemben elkövetett bűneivel” foglalkozó parlamenti bizottság felállítását kezdeményezték – a nyomozás feladata „bizonyítékok tárának létrehozása”, az összes anyag nyilvánosságra hozása, illetve ezen anyagok elküldése más országok parlamentjei számára. A bizottság felállítása olyan dezinformációs művelet, amely célja a kijevi, az orosz háborús bűncselekményekről szóló jelentések hitelességének kétségbe vonása.
Az OSW szakértőinek kommentárja:
- A Csonhar-híd elleni támadás megnehezíti azt, hogy a félszigeten keresztül lássák el utánpótlással a déli ukrán offenzívát visszatartó orosz erőket: ezen keresztül vezet ugyanis a legrövidebb út a Krímből Mariupolba. A Perekopi-földnyelven [Перекопський перешийок] (Armjanszkon [Армянск]) keresztül futó szárazföldi összeköttetés közel 150 km-rel hosszabb – ez nem pusztán a szállítások időbeli elhúzódására, illetve költségeinek megnövekedésére hat ki, hanem az utánpótlást szállító konvojokat a Herszon megye jobbparti részéről indított ukrán támadásoknak is kiteszi.
- Arra azonban vissza kell emlékeznünk, hogy a Zaporizzsja megyében tevékenykedő orosz egységeknek szánt ellátás és erősítés Oroszországból közvetlen szárazföldi úton ugyanúgy érkezik, mint az Azovi-tenger mentén lévő kikötőkön – főleg Bergyanszkon – keresztül (ez utóbbi a város elleni, ismételt ukrán támadásokat is megmagyarázza, különösen a kikötői létesítmények ellenieket). Az agresszor logisztikájának decentralizálását végül a 2022. októberi, a Krími híd elleni sikeres ukrán támadás eredményezte – ettől kezdve a logisztika sokkal ellenállóbb lett az egyik vagy másik ellátási útvonal ideiglenes lezárása által okozott különböző zavarokkal szemben.
- Az ukrán fél komoly aggodalmat mutat azzal a lehetőséggel kapcsolatban, hogy az orosz erők a Zaporizzsjai Atomerőműben incidenst okozhatnak. Nem kizárt az, hogy az oroszok provokációt hajtanak végre (pl. kinyitják a hasadóanyag-tárolókat) – ennek eredményeként az erőmű területe jelentéktelen mértékben szennyeződni fog, s Kijevet pedig terrortámadás végrehajtásával vádolják meg. Az ukránok attól tartanak: amennyiben a közeljövőben ilyen forgatókönyv valósul meg, az orosz tevékenység megzavarhatja a NATO júliusi, vilniusi csúcstalálkozóját – s napirendre tűzheti azt a kérdést, van-e értelme Ukrajnát a háborúban támogatni.
Az OSW-elemzések magyar fordításai 2022. április 25-től kizárólag a Válasz Online felületén jelennek meg. Az erről szóló információkat itt olvashatja, a háború kitörése óta kiadott elemzések magyar változatát pedig itt találja.
Nyitókép: ukrán katonák BM-21-es Grad rakétavetővel lövik az orosz állásokat a kelet-ukrajnai Bahmut közelében húzódó fronton 2023. június 21-én (fotó: MTI/AP/Irina Ribakova)
Ez a cikk nem készülhetett volna el olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
