Meghozta az első sikereket az ukrán ellentámadás, de áttörés nincs – helyzetkép a 474. napon – Válasz Online
 

Meghozta az első sikereket az ukrán ellentámadás, de áttörés nincs – helyzetkép a 474. napon

OSW
| 2023.06.13. | OSW

Az elmúlt négy napban a déli fronton zajlottak heves harcok, ahol az ukránok megpróbálják áttörni a megerősített orosz védelmi vonalakat, és elvágni a Krímet Oroszországtól. Az ellentámadás több falut felszabadított, de az ukrán hadsereg egyelőre inkább csak próbálgatja az orosz védelem erejét. A németek máris jelezték: nem tudják pótolni a harcokban megsemmisülő Leopard 2-eseket. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép a 474. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalója. Szerző: Jakub Ber, Jacek Tarociński, Piotr Żochowski. Fordította: Zeöld Zsombor.

hirdetes

A legfontosabbak röviden:

Orosz védvonalak Zaporizsjában (forrás: ASPI / Nathan Ruser @Nrg8000; https://twitter.com/Nrg8000/status/1667119808494829568)

Részletes helyzetkép:

Az elmúlt négy nap során az ukránok a zaporizzsjai fronton folytatták a támadótevékenységet. Az ukrán gépesített alegységek Orihivtől délre (Robotine [Роботине] falu környékén) kísérletet tettek az orosz védelem áttörésére, de erőfeszítéseik kudarccal végződtek: az oroszok ezen a szakaszon ügyesen védekeztek, kihasználva a korábban megépített erődítményeket és aknamezőket. A támadók (akik elsősorban a 47. és a 65. gépesített dandárokba tartozó alegységekből kerültek ki) jelentős fegyverzeti veszteségeket szenvedtek; több Bradley gyalogsági harcjármű, illetve pár Leopard harckocsi is odalett.

Június 10-e óta az Orihiv alatti harcok intenzitása csökkent; az ukránok ebben az irányban tevékenységüket a tüzérségi támadások lefolytatására, illetve felderítésre korlátozhatták. Nagy intenzitású harcok folynak azonban Velika Novoszilkától [Велика Новосілка] délre – itt az ukránoknak az utolsó pár nap során sikerült az ellenséget a kezdeti állásaiktól legfeljebb tíz kilométerrel visszaszorítaniuk, és több falut felszabadítaniuk. A térségben a helyzet nem világos: úgy tűnik, hogy az oroszok ellentámadásokat folytattak, és ezek délre, Sztaromlinivka [Старомлинівка] irányában lelassították az ukrán alegységek mozgását (a településen fontos útkereszteződés található).

Az ukrán ellentámadás eddig Donyeck megye nyugati részén, Velika Novoszilka alatt ért el jelentősebb eredményeket, ahol több falut sikerült felszabadítani (forrás: Militaryland.net)

A többi fronton helyi jelentőségű összecsapások zajlanak – ezek jelentős módon nem befolyásolják a harcoló felek helyzetét. Bahmut alatt az ukrán egységek továbbra is kezdeményezőként lépnek fel, s kísérleteket tesznek Kliscsijivka [Кліщіївка] elfoglalására, illetve Berhivka [Берхівка] térségében a Bahmut–Szlavjanszk autóút elvágására – eddig bármifajta eredmény nélkül.

Ellenfele hátországának lövetésére mindkét harcoló fél intenzíven használja a nagy hatótávolságú csöves tüzérséget, illetve a rakéta-sorozatvető rendszereket – ez különösen igaz a zaporizzsjai front azon térségeire, melyeken a legintenzívebb harcok folynak. Az ukránok hatékonyan használják a HIMARS rendszereket – ezek fő célpontjai az orosz tüzérség, illetve az orosz vezetési–irányítási pontok. Nagy valószínűséggel ilyen rendszerből indított rakéta csapódott be az orosz 35. összhaderőnemi hadsereg vezetési–irányítási pontjába – ennek következtében a parancsokhelyettes és a parancsnoki gárda vezetője, Szergej Gorjacsov vezérőrnagy meghalt (az orosz jelentések szerint az esetre június 12-én kerülhetett sor).

Az elmúlt napokban két, Ukrajna elleni, kamikázedrónokkal és rakétákkal végrehajtott tömegtámadásra került sor. Az ukrán Légierő-parancsnokság szerint a június 9-éről 10-ére virradó éjjel az oroszok összesen 35 Shahed–131/136 drónt, illetve nyolc, különböző típusba tartozó rakétát használtak fel – ezekből állítólag húsz drónt és két rakétát lőttek le. A támadás fő célpontja a Poltava megyében fekvő Mirhorodban [Миргород] található katonai reptér volt – ebbe többek között Iszkander rakétát csapódtak, az infrastruktúra egyes elemei megsemmisültek. Az egyéb célpontok listáján többek között Odessza szerepelt; ennél az ukrán fél az összes, nyolc darab Shahed–131/136 drón lelövését jelentette be (a lehulló törmelék miatt azonban hárman meghaltak). A második nagy támadás a június 12-éről 13-ára virradó éjjel történt: az oroszok Ukrajnára tizenöt H–101/H–555-ös manőverező robotrepülőgépet, illetve négy Shahed–131/136 drónt lőttek ki – az ukrán légvédelem tizenegy rakétát és egy drónt lőhetett le. A legsúlyosabban Krivij Rih volt érintett, itt többek között egy panelház semmisült meg, s legalább tíz ember halt meg. Ezeken felül két Kalibr manőverező robotrepülőgép csapódott Harkiv megye területén található, ismeretlen célpontokba.

Június 9-én a Pentagon új, 2,1 milliárd dollár értékű katonai támogatási csomagot jelentett be; ebbe a Patriot légvédelmi rendszerhez tartozó további rakéták, HAWK légvédelmi rendszerek és az ezekhez tartozó további rakéták, 105 mm-es és 203 mm-es tüzérségi lőszerek, RQ–20 Puma felderítő UAV-ok, lézerirányítású rakéták, nem meghatározott cserealkatrészek, illetve kiképzési csomag került. Ugyanezen a napon Belgium bejelentette, hogy 35 millió dollár értékben ad át Ukrajnának 105 mm-es tüzérségi lőszert.

Június 10-én, kijevi látogatása során Justin Trudeau kanadai miniszterelnök bejelentette: országa ebben az évben további 500 millió dollárt különít el Ukrajna katonai támogatására (Kijev eddig egymilliárd dollárnyi támogatást kapott), illetve bemutatta azt a segélycsomagot, melybe 287 darab AiM–7 Sparrow légiharc-rakéta, illetve tízezer darab 155 mm-es tüzérségi lőszer került. Kanada az ukrán pilóták F–16-os vadászgépekre történő kiképzését vállaló koalícióhoz is csatlakozott, s Trudeau azt is bejelentette: Ukrajnába küldik az egyik olyan An–124-es nehéz teherszállító repülőgépet, melyet Oroszországban vettek nyilvántartásba, s a tavalyi év februárjában Kanada területén foglaltak le. Június 12-én Dánia jelentette be, hogy Ukrajnának kétezer 155 mm-es tüzérségi lőszert biztosít, egy nappal később viszont Boris Pistorius német védelmi miniszter közölte: Németország nincs abban az állapotban, hogy pótolja a Leopard 2-esekben keletkezett ukrán veszteségeket – azonban már júliusban megkezdődnek az első Leopard 1-es harckocsi-szállítások.

A The Wall Street Journal-nak adott interjújában Gregory J. Hayes, a Raytheon Technologies Corporation elnök-vezérigazgatója bejelentette: a vállalata évi ötről tizenkét darabra fogja növelni fogja a közepes hatótávolságú Patriot légvédelmi rendszerek gyártását, s szerinte 2024 végéig ezen rendszer további öt ütegét lehet majd leszállítani Ukrajnának – továbbra sem világos azonban, ki állja a számlát. Jelenleg kizárólag az USA és Németország jelentette be egy-egy Patriot-üteg Kijevbe küldését (Berlin a német rendszer átadását erősítette meg); ezek mindkét állam fegyveres erőinek saját készleteiből származnak.

Június 10-én Szergej Sojgu, az orosz védelmi tárca vezetője aláírta azt a rendeletet, mely az Ukrajna elleni támadásban részt vevő önkéntes formációk jogi státuszát rendezi. Az ilyen formációkban szolgálatukat folytatni akaró személyek a Védelmi Minisztériummal július 1-jéig írhatnak alá (vagy egyéni, vagy pedig az önkéntes egység vonatkozásában kollektív) szerződést. A szerződések megkötése biztosíthatja, hogy az azt aláírók családtagjai szociális ellátásban, illetve
pénzügyi támogatásban részesüljenek. Nyikolaj Pankov [Николай Александрович Панков], az Oroszországi Föderáció védelmi miniszter-helyettese megjegyezte: ez év júniusának kezdete óta több mint 13500 fő lépett szerződéses szolgálatra. Június 12-én kollektív szerződést írt alá az „Ahmat–Észak” csecsen ezred parancsnoksága (az egységet 2022. szeptemberében állították fel, létszáma körülbelül kétezer fő lehet), s számos szerződést kötöttek az „önkéntes rohamhadtest” állományába tartozó egységek parancsnokaival is (teljes mértékben nem világos, hogy konkrétan milyen egységekről van szó). Nem kizárható: propagandacélból megújítják azokat a szerződéseket, melyeket az ún. Donyecki és Luhanszki Népköztársaságok hadtestjeiben harcoló személyekkel kötöttek – a két egységet az év elején beolvasztották az orosz fegyveres erőkbe. Sojgu rendelete konfliktust okozott Jevgenyij Prigozsinnal, a Wagner zsoldoscsoport tulajdonosával, aki kijelentette: formációja nem fog szerződést kötni a Védelmi Minisztériummal. Prigozsin szerint a vállalat Oroszország elnökének (főparancsnokának) van alárendelve, s tevékenységét Szergej Szurovikin tábornokkal, az ukrajnai műveletekért felelős egyik parancsnok-helyettessel egyezteti.

Az ukrán állami Nemzeti Ellenállási Központ június 12-én közölte, hogy információjuk szerint az oroszok a brjanszki oblasztyba vezényeltek át egy [3K60] Bal [Бал] földi indítású, úszó célpontok elleni rakétarendszerrel felszerelt századot. Az egység a Fekete-tengeri Parti Flotta 11. önálló tüzérségi dandárjába tartozik, s a Krasznodari határterületen található Utasban [Уташ] állomásozik. Az, hogy a szárazföld mélyére úszó célpontok megsemmisítésére szolgáló manőverező robotrepülőgépeket telepítenek át, azt jelzi: ezeket szárazföldi célpontok elpusztítására is lehet használni, illetve ezek ideiglenesen kiegészítik az orosz rakétaképességeket.

Június 12-én Volodimir Zelenszkij elnök bejelentette: a teljeskörű agresszió kezdete óta az ellenség fogságából 2526 ukrán férfi és nő tért vissza.

Az OSW szakértőinek kommentárja:


Az OSW-elemzések magyar fordításai 2022. április 25-től kizárólag a Válasz Online felületén jelennek meg. Az erről szóló információkat itt olvashatja, a háború kitörése óta kiadott elemzések magyar változatát pedig itt találja.


Nyitókép: ukrán katonák pózolnak a visszafoglalt Sztorozseve falu egyik romos háza előtt (Mihail Ostrogradski 35th Brigade / Anadolu Agency via AFP)

Ez a cikk nem készülhetett volna el olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>

#háború#Oroszország#OSW#Ukrajna