Pánik Belgorodban, leállás Bahmutnál – helyzetkép a 463. napon – Válasz Online
 

Pánik Belgorodban, leállás Bahmutnál – helyzetkép a 463. napon

OSW
OSW
| 2023.06.02. | OSW

Folytatódtak az ukrán hadsereg orosz egységeinek orosz területen végzett rajtaütései. Újabb rakétatámadások mindkét oldalon. Bahmutnál az ukránok leállították a támadást, az összecsapások súlypontja Marjinka térségére tevődött át. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép a 463. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalója. Szerző: Andrzej Wilk, Piotr Żochowski. Fordította: Zeöld Zsombor.

hirdetes

A legfontosabbak röviden:

Részletes helyzetkép:

Az Ukrajna oldalán harcoló orosz önkéntes alakulatok folytatják azon diverzáns–pszichológiai műveletet, amelynek célja annak igazolása: Oroszországban növekszik a rezsimmel szembeni ellenállás. Május 31-én a Szabad Oroszország Légió szóvivője arról tájékoztatott, hogy az egység soraiban „500–1000 fő” harcol – ők kizárólagosan orosz állampolgárok. A formáció nagy katonai potenciállal rendelkezhet: aknavetőkkel, hordozható páncéltörő rendszerekkel, drónokkal, illetve páncélozott járművekkel felszerelt. Június 1-jén az Orosz Önkéntes Hadtest és a Szabad Oroszország Légió bejelentette: Oroszország területén, az államhatártól kb. 10 km-re fekvő Sebekino [Шебекино] térségében folytatják a diverzánsműveletet – a települést tüzérséggel támadhatták. Az orosz védelmi minisztérium arról tájékoztatott: két, harckocsikkal megerősített lövészszázad támadását verték vissza. A támadás pánikot váltott ki a helyi lakosságból, a helyi hatóságok kaotikus kísérleteket tettek Sebekino lakosainak evakuációjára.

Olekszij Danilov, az Ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára azt állította, az oroszoknak minden joguk megvan ahhoz, hogy fegyverrel harcoljanak a Putyin-rezsimmel; s az ő fegyveres aktivitásuk nőni fog. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kijelentette, hogy a dróntámadások miatt nem lát az állampolgárokat érintő fenyegetést, a védelmi minisztérium a támadás visszaverését célzó tevékenységét sikeresnek ítélte, s hozzátette: Vlagyimir Putyin elnök „közvetlenül” kapott arról információt, mi történik – s nem tervezi saját elnöki aktivitásának korlátozását.

Május 30-án az oroszok az ukrán–orosz–belarusz határháromszögben két utat repítettek a levegőbe. Mindezt Andrij Demcsenko, az ukrán határőrszolgálat szóvivője egy nappal később megerősítette, s arra mutatott rá: az államhatár menti térségben található utak elpusztításának célja az ukrán fegyveres erők esetleges tevékenységének megnehezítése.

Ugyanezen a napon orosz források arról számoltak be: Moszkva külvárosaiban dróntámadások történtek. Az orosz légvédelem a támadásban részt vevő összes drónt lelőhette (a média eleinte tíz, a védelmi tárca később nyolc drónról számolt be) – azonban három helyen a lehulló törmelék miatt károk keletkezhettek. Az oroszok ezt ukrán támadásként kezelték, s bosszúként az agresszor által május 28-án többek között a kijevi katonai hírszerzés székházának elpusztítását érintő bejelentésére (az oroszok számára fájdalmas válaszlépést a HUR vezetője, Kirilo Budanov jelentette be). Május 2-án az oroszok arról számoltak be: ukrán dróntámadások érték a Kurszki és Szmolenszki területeken lévő infrastruktúrát.

Az oroszok rakéták és kamikázedrónok felhasználásával folytatják azon támadásaikat, amelyek fő célpontja Kijev. Az ukrán fél változatlanul azt deklarálja, hogy a légi úton a fővárost és a Kijev megyét támadó összes eszközt megsemmisítette – s kizárólag kisszámú, az ország más régióban bekövetkező becsapódást ismer el. A légierő-parancsnokság szerint május 30-án a támadásban résztvevő 31 Shahed–136/131 drónból 29-et, június 1-jén a tizenkettőből tíz rakétát (köztük hét Iszkander–M ballisztikus rakétát és három Iszkander–K manőverező robotrepülőgépet) semmisíthettek meg – június 2-án pedig 15 darab H–101/H–555 manőverező robotrepülőgépet, illetve 21 Shahed–136/131 drónt. Kijevben és környékén a kritikus és a polgári infrastruktúrában (május 30-án a főváros nem kevesebb, mint hat kerületében) keletkeztek károk; a támadások áldozatokat is követeltek (a legnagyobb számban – három halott és tizenegy sebesült – június 1-jén) – az eseteket a lehulló törmelékek okozhatták. Kijevben több olyan személyt vettek őrizetbe, akik a várost ért támadásokról szóló felvételeket tettek közzé (többek között a június 1-jei, különösen drasztikus nappali támadásról készültet, amelyen a forgalomban közlekedő autók közé csapódó, a Patriot-rendszerből kilőtt PAC–3 CRI rakéta becsapódása látszik). A légierő-parancsnokság újabb alkalommal kérte: ne vegyenek fel és ne tegyenek közzé felvételeket – kiemelve, hogy a felvételek az ellenség támogatását jelentik.

Kijeven kívül az orosz rakétatámadások fő célpontja a Harkiv megyében állomásozó ukrán erők hátországa volt. A legsúlyosabb támadásra június 1-jén éjjel került sor Harkiv ipari negyedében – itt a védők két, Sz–300-as rendszerekből kilőtt rakéta becsapódását erősítették meg, illetve az ennek nyomán keletkező, számottevő pusztítást. Az orosz tüzérség és légierő a harcérintkezési vonal mentén, illetve az államhatár menti járásokban továbbra is aktív: a támadások fő célpontjai változatlanul Herszon, Nikopol és Ocsakiv – a településeket naponta több alkalommal lövik tüzérséggel, illetve bombázzák. Május 30-án az ukrán erők rakétatámadásokat hajtottak végre az agresszor hátországában: a megszállt Melitopolt (két alkalommal), illetve a megszállt Mihajlivkát [Михайлівка] lőve.

A front Donyecknél május 31-én (forrás: Military Land)

A legintenzívebb harcok Marjinka térségére tevődtek át. A városban és környékén hajtották végre az ukrán vezérkar által feljegyzett napi tizenkét–tizenhárom összecsapás felét – ezen támadások száma, összehasonlítva az ezt megelőzően Bahmutért folyó intenzív időszakban tapasztaltakkal, illetve az Avdijivka térségében indítottakkal, még mindig relatíve alacsony (a május 29-e és június 1-je közötti időszakban napi 21–27 támadást rögzítettek). Az oroszok egyre aktívabbak lehetnek Harkiv és Luhanszk megye közös közigazgatási határvidékén (Krohmaljne [Крохмальне], Kuzemivka [Куземівка], Novoszelivszke [Новоселівське], Szteljmahivka [Стельмахівка]) – itt június 1-jén tizenegy összecsapásra került sor.

A front Kupjanszk körül május 31-én (forrás: Military Land)

A védők azt jelentették, hogy az összes ellenséges támadást visszaverték – továbbra is tisztázatlan a Kupjanszktól északkeletre lévő helyzet (itt az agresszor erői a városhoz közeledhettek). Állítólag sporadikus orosz támadásokra kerülhetett sor Avdijivka és Bahmut térségében (Bila Horánál és Orihovo-Vaszilivkánál), illetve Luhanszk és Donyeck megyék közös közigazgatási határa mentén (a Luhanszk megyei Bilohorivkánál [Білогорівка], illetve Szpirnénél [Спірне]) – ukrán források szerint ezen térségekben egy vagy két napja az ellenség egyáltalán nem támadott. Június 1-jén az Ukrán Szárazföldi Erők parancsnoka, Olekszandr Szirszkij tábornok megerősítette: Bahmut térségében a védők felfüggesztették a támadótevékenységet (korábban erről Hanna Malar védelmi miniszter-helyettes tájékoztatott). Szirszkij ugyanakkor azt is közölte: a város környékén továbbra sem nyugodt a helyzet – az agresszor megnövelte a tüzérségi támadások intenzitását.

Május 31-én új, 300 millió dollár értékű katonai támogatási csomagot jelentettek be – ebbe többek között a Patriot-indítókhoz tartozó rakéták; AIM–7-es, földi légvédelmi rendszerekhez [sic!] tartozó rakéták; Avenger rövid hatótávolságú légvédelmi rendszerek; Stinger hordozható légvédelmi rendszerek; további, a HIMARS-kilövőkből indított irányított GMLRS rakéták; 105 mm és 155 mm kaliberű tüzérségi lőszer; 105 mm kaliberű harckocsilőszer; légi indítású precíziós lőszer (legnagyobb valószínűség szerint JDAM [Joint Direct Attack Munition] [GPS-irányítású sikló-]bombák; (első alkalommal) UAV-khez tartozó lőszerek; AT4 páncéltörő gránátvetők; illetve körülbelül harmincmillió, kézifegyverhez tartozó lőszer tartozik. Minden az amerikai hadsereg készleteiből származik – ez azt jelenti, hogy ezeket a soron következő hetekben Ukrajnába lehet küldeni. Május 30-án Guido Crosetto olasz védelmi miniszter arról tájékoztatott, hogy új (szám szerint a hetedik), Ukrajnának szánt katonai támogatási csomagot készítik elő – az olasz sajtó szerint ebben további SAMP/T légvédelmi rendszereket, illetve az ebbe a kategóriába tartozó egyéb fegyvereket lehet megtalálni.

Június 1-jén az amerikai védelmi tárca bejelentette: az ukrán hadsereg számára a SpaceX vállalattól Starlink terminálokat, illetve műholdas összeköttetést biztosító szolgáltatást vásárolt – mindezt a 2022 decemberi támogatási csomagba foglalták bele mint a hosszútávú támogatás azon elemét, amelyet az USAI [Ukraine Security Assistance Initiative] keretében finanszíroznak. A Pentagon emellett a Global Military Product Inc. vállalattal több mint 118 millió dollár értékben szerződött Gepard önjáró légvédelmi lövegek megvásárlására és ukrajnai leszállítására – az eszközöket az amerikai cég Jordániából szerezheti be; a szerződés teljesítését 2024. május 30-ára teszik. Május 31-én a német védelmi tárca Ukrajna számára 300 darab Vector közepes hatótávolságú felderítődrónt rendelt – a német gyártó (Quantum-Systems GmbH) korábban az ukrán hadsereg számára két alkalommal is szállított ilyen eszközt (2022 szeptemberében 33, 2023 januárjában pedig 105 darabot).

Május 30-án Olekszij Reznyikov védelmi miniszter bejelentette: Ukrajnának 120 vadászgépre van szüksége. Ezek többségét F–16-osoknak kell alkotniuk, s ugyanúgy feltételezi Eurofighter és Gripen vadászgépek beszerzését az európai partnerektől – Reznyikov arra azonban nem számít, hogy Ukrajna francia Rafale-okat kap. Korábban az ukrán légierő képviselői arról tájékoztattak, hogy 48 eszköz beszerzésével számolnak.

Május 29-én módosították „A hadiállapotról” szóló orosz törvényt: legalizálták az „állampolgár erőszakkal és kontrollált módon történő áttelepítésének” lehetőségét „azokról a területekről, amelyeken hadiállapotot vezettek be azokra a területekre, ahol a hadiállapotot nem vezették be”. A módosítások biztosítják a népszavazások lefolytatását, illetve az állami és helyi közigazgatási szervek megválasztásának lehetőségét is: a választások megtartásáról szóló döntést a Központi Választási Bizottság hozza meg a Védelmi Minisztériummal és az FSzB-vel való egyeztetést követően. Május 30-án Mihail Misusztyin orosz miniszterelnök arról tájékoztatott, hogy 2022 októbere óta majd’ másfélmillió, az „Oroszországhoz csatolt” területeken tartózkodó személy kapott orosz útlevelet.

Május 31-én az orosz parlamenthez benyújtották azt a törvényjavaslatot, amely a büntetett előélettel bíró személyek számára megengedi a szerződéses katonai szolgálat vállalását. A verbuváltakat mentesítik a büntetőjogi következménytől, vagy törlik a bűnügyi nyilvántartásból; azonban a hadseregbe továbbra sem vonulhatnak be azok, akiket kiskorú elleni szexuális bűncselekmények vagy hazaárulás, terrorizmus, illetve extremizmus miatt ítéltek el.

Facebook- és Twitter-profilokat használva a Wagner-csoport folytatja a zsoldosok toborzását. Május 31-én a brit, dezinformáció-kutatással foglalkozó Logically vállalat a Wagner-csoport orvosokat, drónpilótákat, illetve pszichológusokat célzó álláshirdetéseire bukkant. A hirdetés harctevékenységben (köztük Ukrajnában) való részvételre vonatkozott, s az eltelt tíz hónapban majd’ 120 000 megtekintést ért el a két közösségi médiafelületen. A hirdetéseket több mint egytucat nyelven, köztük franciául és spanyolul teszik közzé, a szerződéskötésért megjelölt fizetések havi 2800 euró körül alakulnak, s tartalmazzák az orvosi ellátást is.

Május 30-án az ukrán SzBU felszólította az utcai térfigyelő kamerák tulajdonosait, hogy állítsák le eszközeik online streamelését – az állampolgárokat pedig arra, hogy jelentsék az ilyen, interneten észlelt aktivitást. Elmagyarázták: a cél az, ellehetetlenítsék az orosz hekkerek számára, hogy a közterületi helyzetet megfigyeljék, s ellenőrizzék a rakétacsapások hatékonyságát – s arra is emlékeztettek, hogy az Ukrán Fegyveres Erők tevékenységét és a tüzérségi támadások eredményét dokumentáló anyagok közzétételéért akár 12 év szabadságvesztés is kiszabható.

Május 30-án az ukrán parlament a védelmi tárca kérésére 27-ről 25-re csökkentette a hadkötelesség életkorának alsó határát. Tekintve, hogy hadiállapot idején a rendes sorkatonai szolgálatot felfüggesztették, a besorozottakat nem lehetett a frontra küldeni. 

Az OSW szakértőinek kommentárja:


Az OSW-elemzések magyar fordításai 2022. április 25-től kizárólag a Válasz Online felületén jelennek meg. Az erről szóló információkat itt olvashatja, a háború kitörése óta kiadott elemzések magyar változatát pedig itt találja.


Nyitókép: emberek várakoznak egy óvóhelyként használt kijevi metróállomás mozgólépcsőjén egy orosz légitámadás alatt 2023. május 29-én (fotó: MTI/AP/Jevhen Maloletka)

Ez a cikk nem készülhetett volna el olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>

#háború#Oroszország#OSW#Ukrajna