Befagyott a front, de záporoztak a rakéták – helyzetkép a 459. napon
Mindkét harcoló fél heves tüzérségi és rakétatámadásokat intézett az ellenség logisztikai bázisai, illetve vezetési pontjai ellen. Az ilyen támadások újabb offenzívát készíthetnek elő, az ukrán akciók iránya arra utal, hogy a régóta várt ellentámadás célja a Krím szárazföldi összeköttetésének elvágása lehet. Közben maga a front szinte teljesen mozdulatlanná vált Bahmut eleste óta. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép a 459. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalója. Szerző: Andrzej Wilk, Piotr Żochowski. Fordította: Zeöld Zsombor.
A legfontosabbak röviden:
- Mindkét fél célja, hogy tüzérségi és rakétatámadásokkal a másik logisztikai bázisait, és vezetési/irányítási pontjait támadja; Kijevet az oroszok többször is támadták
- Bahmutnál beállhat a front; az egységek rotálása miatt voltak olyan napok, amikor nem folytak támadóműveletek
- A harcok fő színtere Marjinka térsége volt
- Az oroszok megismételték a még a háború első napjaiból ismert békeköveteléseiket – az ukránok szintén egy bő listát hoztak nyilvánosságra
- Az ukrán haditengerészet új, hazai gyártású hajót bocsátott vízre – az eszköz a Bucsa nevet kapta
Részletes helyzetkép:
Május 28-án éjjel az oroszok Shahed–136/131 kamikázedrónok felhasználásával – Kijev értékelésében az eddigi legnagyobb – tömegtámadást hajtották végre. Az ukrán vezérkar szerint az agresszor által kilőtt 59 drón közül pusztán egy csapódott célba (ezt megelőzően a Légierő-parancsnokság 54 drónból 52 lelövéséről tájékoztatott). Kijev katonai közigazgatása az összes (több mint negyven) drón lelövését jelentette be – a város három kerületében azonban a lehulló törmelékek miatt károk keletkezhettek, egy ember meghalt, kettő pedig megsebesült. A támadás következtében Kijevben földrengést idéző rengések voltak – ezt Vitalij Klicsko főpolgármester azzal magyarázta, hogy új, potens fegyvert vetettek be. A fővároson kívül az orosz drónok célpontja Zsitomir volt.
Május 29-én éjjel újabb támadásra került sor. Az ukrán Légierő-parancsnokság szerint a védők az agresszor által használt negyven H–101/H–555-ös manőverező robotrepülőgépből 37-et, a 35 Shahed–136/131 kamikázedrónból pedig 29-et lőttek le. A korábbiakhoz hasonlóan a fő célpont Kijev volt – a város légvédelme a támadásban bevetett összes manőverező robotrepülőgépet és drónt semlegesíthette (összesen több mint 40 eszközt). A maradványok lezuhanása következtében a város több kerületében és Kijev környékén (pl. Brovariban [Бровари]) épületekben, illetve az infrastruktúrában károk keletkeztek. A legsúlyosabb károkról a Hmelnickij megyéből érkezett jelentés, itt a helyi közigazgatás közlése szerint több létesítményt, köztük katonaiakat is eltaláltak (hajtó- és kenőanyag-raktárakat, illetve nem pontosított katonai létesítményt). Odesszában drónmaradványok a kikötői infrastruktúrában okozhattak károkat. A maradványok lehullásának következtében Lemberg megye zolocsivi járásából [Золочівський район], illetve Kirovohrad megyéből is érkeztek jelentések, itt a vasúti infrastruktúrát pusztíthatták.
Május 29-én kijevi idő szerint dél körül egy újabb támadáshullámról érkeztek hírek: a főváros két kerületében is robbanásokra, illetve törmelékhullásra kerülhetett sor. Amiatt, hogy a légiriadó bejelentése és a támadás megkezdődése között relatíve kevés idő telt el, Jurij Ihnat, a Légierő- parancsnokság szóvivője nem zárta ki, hogy az agresszor a támadásban az Sz–300/Sz–400-as rendszerből indított Iszkander-M ballisztikus rakétákat használt fel.
Az oroszok rakéták és drónok felhasználásával, a front közvetlen hátában is folytatták a támadásokat: a célpontok Kramatorszk, a Harkiv megyében fekvő Lipci [Липці], illetve a Zaporizzsja megyében található Olhivszke [Ольгівське] voltak – Kramatorszkra orosz rakéták (köztük valószínűleg Iszkanderek) kétszer is hullottak. Négy halálos áldozatra, illetve 32 sebesültre nőtt a Dnyipro városában található egészségügyi intézményt ért támadás áldozatainak száma (a klinikát a város ellen május 26-án végrehajtott rakétatámadás során érte találat). Az orosz tüzérség és légierő a harcérintkezési vonal mentén, illetve az államhatár menti járásokban is folytatja a tüzérségi támadásokat és bombázásokat. A harctérségeken kívül a védők fronthoz közeli hátországában Herszon, Nikopol és Ocsakiv továbbra is célpont.
Az ukrán hadsereg fokozta az orosz erők hátországa elleni tüzérségi támadásokat: majd’ minden nap támadásokra kerül sor Bergyanszk, Mariupol és Melitopol ellen (a helyi ukrán hatóságok szerint Mariupolban az agresszor a városból elszállította a halottakat és a sebesülteket). Olekszij Reznyikov miniszter szerint a Nagy-Britanniától kapott Storm Shadow manőverező robotrepülőgépek százszázalékos hatékonyságúak. Az orosz fél arról számolt be, hogy ukrán drónok ismét támadták a Belgorodban lévő, hőt és villamos energiát előállító erőművet, illetve a Krasznodari határterületen található finomítót. Diverzánstámadás célpontja lehetett a Pszkovi oblasztyban [Псковская область] található, az átviteli infrastruktúrához tartozó létesítmény. Ezen támadások hatásáról semmifajta információ sincs.
A harctérségekben mindkét fél aktivitása tovább csökkent. Az ukrán vezérkar az ellenséges támadások számát napi húszra becsülte – ezek több mint felét (május 27-én tizennégyet, május 28-án pedig tizenkettőt) Marjinkában és térségében hajtották végre. Bahmut térségében sporadikus összecsapásokra került sor, az oroszok az ukrán állásokat minden nap máshol támadták: a várossal szomszédos Hromove és Ivanivszke térségében, a Bamuttól északnyugatra fekvő Orihovo-Vaszilivkánál (itt a források egy része szerint a védők az ún. senkiföldje egy részét elfoglalhatták), illetve a Kosztjantinivka keleti külterületén fekvő Predtecsinét [Предтечине] – mindez megerősíti, hogy az agresszor a Sziverszkij-Donyec–Donbasz-csatorna [Канал Сіверський Донець—Донбас] nyugati oldalán megtartotta állásait. Hanna Malar védelmi miniszter-helyettes szerint a védők más feladatok teljesítése céljából abbahagyták a Bahmut térségébe történő benyomulást. A megszálló erők jelentéktelen módon terjeszthették ki az általuk ellenőrzött területet Kupjanszktól északkeletre, Maszjutivka [Масютівка] környékén. A hétvégén Luhanszk és Donyeck megyék határvidékén az aktív műveletek szüneteltek, május 28-án pedig Avdijivka térségében is ugyanez történt (itt valószínűleg az egységek rotálása zajlik).
Május 26-án a kanadai védelmi tárca bejelentette, hogy a következő hetekben befejeződik egymillió darab 5,56 mm-es karabélylőszer, illetve 4800 gépkarabély Ukrajnának történő leszállítása – mindez az áprilisban bejelentett 21000 darab különböző lőfegyver, illetve a hozzájuk tartozó 2,4 millió darab lőszert tartalmazó támogatási csomag része. Ugyanezen a napon a kijevi német nagykövet bejelentette: egy héten belül az ukránok többek között TRML–4D rádiólokátor-állomást, két darab Biber hídvető harckocsit, illetve 54 darab Vector felderítődrónt kapnak – ezek leszállítása a korábbi vállalások teljesítése. Május 27-én a Der Spiegel arról számolt be, hogy Ukrajna hivatalos kérdéssel fordult Németországhoz, a Berlin által használt Taurus manőverező robotrepülőgépek átadásának lehetőségét kérve. A The New York Times napilap a Pentagon képviselőjét idézte: az Abrams harckocsikra történő alapkiképzésen 400 ukrán katona vesz részt (fele-fele arányban harcoló személyzetként, illetve kiszolgálószemélyzetként). Korábban az amerikaiak arról adtak tájékoztatást, hogy a kiképzést 250 ukrán katona kezdte meg.
Május 26-án az ukrán Haditengerészetben szolgálatba állították az 58155. számú (Hjurza-M [шифр «Гюрза-М»]) projekt nyolcadik tüzérségi kutterét – az eszköz a keresztségben a Bucsa nevet kapta, s elődeivel ellentétben ezt nem a Fekete-tengerre küldik majd, hanem a folyami flottilla kijevi hajórajának keretében teljesít majd szolgálatot. 2022. február 24-e óta ez az első olyan hajó, melyet Ukrajnában (a kijevi folyami hajógyárban) gyártottak. Jelenleg négy ilyen eszköz áll szolgálatban. A jelentések szerint a Bucsa már részt is vett a főváros védelmében, s személyzete egy drónt le is lőtt a támadás során.
Május 27-én Mihail Galuzin orosz külügyminiszter-helyettes közzétett egy követelésjegyzéket, mely az orosz békefeltételeket tartalmazza. Ukrajnának le kellene mondania az EU- és a NATO-tagságról, illetve le kellene állítania a katonai műveleteket, a nyugati államoknak pedig a fegyverszállításokat. További feltételek: „nácitlanítás”, a „semleges” és „blokkon kívüli” státusz elfogadása, a „nemzetek önrendelkezési jogának eredményeként előállt új területi reáliák” elfogadása, az orosznyelvű állampolgárok jogai védelmének biztosítása, illetve az orosz nyelv államnyelvként való elismerése. Mihajlo Podoljak, az ukrán Elnöki Hivatal vezetőjének tanácsadója szerint Moszkva követelései arról árulkodnak: az oroszok képtelenek reálisan felmérni a helyzetet, Kijev számára a háború befejezésének feltételei az összes megszálló erő azonnali kivonása, a Szovjetunió összeomlásának végleges elfogadása (sic!), a posztszovjet államok szuverenitásának megerősítése, a háborús bűnösök kiadása, egy demilitarizált pufferzóna létrehozása Oroszország határai mentén, illetve a támadófegyverzet csökkentése – a következő lépés pedig az orosz nukleáris arzenál feletti nemzetközi ellenőrzés bevezetése lehet. Mindezeken felül Kijev egy háborús jóvátételi kifizetési program megtárgyalását követeli – melybe beletartozik, hogy a harmadik országokban lefoglalt orosz aktívumokat Ukrajnának önként adják át.
Vaszil Maljuk, az ukrán SzBU vezetője szintén május 27-én hozta nyilvánosságra, hogy 2022-ben több mint 300 orosz ügynököt lepleztek le, s hozzátette: egy részüket sikerült beszervezniük, így lehetőség nyílt az ellenség dezinformálására.
Ugyanezen a napon Olekszij Danilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi tanács vezetője kijelentette: az ukránok készen állnak a régóta várt ellentámadás elindítására – a konkrét dátumra vonatkozó kérdést azonban visszautasította, mivel szerinte ez akkor következik be, amikor a katonai becslések szerint a fegyveres erőknek „lehetőségük lesz a háború ezen szakaszában a legjobb eredményt elérni”. Danilov azokra a pletykákra utalt, melyek a médiában azután láttak napvilágot, hogy Valerij Zaluzsnij (az ukrán fegyveres erők főparancsnoka) egy felvételen elmondta: „eljött az idő, hogy visszaszerezzük, ami a miénk”. Podoljak szerint az ellentámadás előkészítésére az ukrán hadsereg megkezdte az előzetes műveleteket. Kiemelte: a megszállt területek visszaszerzését célzó folyamat összetett – ebbe beletartozik többek között az ellenséges utánpótlási vonalak megbénítása vagy a frontvonal mögött található raktárak elpusztítása, s bejelentette, az orosz diverzánscsoportok Oroszország területén újrakezdik támadásaikat.
Andrij Juszov, az ukrán katonai hírszerzés szóvivője ugyanúgy május 27-én ismerte el, hogy az orosz önkéntesek belgorodi oblasztyban végrehajtott diverzánsművelete során értékes hírszerzési információkhoz jutottak. Hozzátette: az orosz partizánok feladata az ország a Putyin-rezsim alóli felszabadítása, a rendszerrel szembenálló erők az államhatár menti régiókban ugyanúgy tevékenykedni fognak, mint Moszkva környékén. Juszov óva intett attól, hogy az ilyen tevékenység jelentőségét túlbecsüljék: ez a fronthelyzetet nem változtatja meg, az ellenséget viszont erői átcsoportosítására kényszeríti.
Az OSW szakértőinek kommentárja:
- Az, hogy mindkét fél megnövelte az ellenséges logisztika elleni rakétatámadások intenzitását, arra utal: ezen támadások az offenzíva újrakezdésének előkészületei. (Az oroszok sokkal nagyobb skálán léptek.) Ugyanekkor a rakétatámadások megnehezíthetik a másik fél támadó- és védekezőműveleteinek végrehajtását is. Az ellenség Zaporizzsja és Donyeck megyék határvidékén lévő hátországának bomlasztására koncentráló ukrán támadások azt mutatják: Kijev továbbra is a bejelentett ellentámadás fő céljaként tekint arra, hogy a Krímet elvágják az Oroszországgal összeköttetést biztosító szárazföldi folyosótól. Az ukrán hátország mélye ellen végrehajtott orosz támadások alapján azt kell feltételezzük, hogy ezek fő célja az ukrán erők potenciáljának általános kimerítése, s ezen keresztül az, hogy megnehezítsék vagy lehetetlenné tegyék a műveleti szintű tevékenységüket – függetlenül attól, milyen irányt választanak (az orosz támadások nem jelzik, mi lehet egy esetleges ukrán támadás főiránya). A Kijev elleni, május 28-i éjjeli támadások eredményeként előálló rengésekről szóló hírek arra utalnak, hogy az ellenség célpontjai földalatti létesítmények – köztük parancsnoki állások – voltak.
- A Bucsa nevű tüzérségi kutter szolgálatba állásának nagy szimbolikus jelentősége van: ez nem pusztán az első hajó, hanem az első tágan értelmezett nehézfegyver, melyet Ukrajnában 2022. február 24-ét követően gyártottak le. A még 2021 szeptemberében vízre bocsátott egység elkészültét az segíthette, hogy az agresszor a kijevi folyami hajógyártó üzemet (a Kuznya na Ribalszkomu-t [Кузня на Рибальському]) az ukrán katonai potenciál kiépítése szempontjából nem kezelte fontos létesítménynek, s azt nem támadta. A haditengerészet számára az üzemben gyártott kutterek katonai hasznossága csekély, azonban – mint ahogy a drón lelövéséről szóló hírek mutatják – ezek hatékonyan tudnak fellépni a folyómedrek felett repülő légieszközök típusainak legalább egy része ellen (a folyó feletti repüléssel az oroszok a védők radarjait próbálják összezavarni).
Az OSW-elemzések magyar fordításai 2022. április 25-től kizárólag a Válasz Online felületén jelennek meg. Az erről szóló információkat itt olvashatja, a háború kitörése óta kiadott elemzések magyar változatát pedig itt találja.
Nyitókép: orosz légicsapás nyomai egy kijevi autóúton május 29-én (fotó: STR / NurPhoto via AFP)
Ez a cikk nem készülhetett volna el olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
