Bahmut minden utcájáért küzdenek az ukránok – helyzetkép a 375. napon

OSW
| 2023.03.06. | OSW

Az oroszok majdnem teljesen körbezárták Bahmutot, amit az ukránok még mindig nem adtak fel. Ennek főként presztizsokai lehetnek. A fő kérdés az, hogy mikor és miben tud egymással megállapodni az ukrán politikai és katonai vezetés. Közben az oroszok új, másfél tonnás irányított siklóbombát vetettek be. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép a 376. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalója. Szerzők: Andrzej Wilk, Piotr Żochowski. Fordította: Zeöld Zsombor.

A legfontosabbak röviden:

• Az oroszok majdnem teljesen körbezárták Bahmutot, a város sorsával kapcsolatban a fő kérdés az: az ukrán politikai és katonai vezetés egymással miben (és mikor) tud megállapodni
• Az oroszok máshol (Kupjanszk térségében, Avdijivkánál) is folyamatos nyomást fejtenek ki a védőkre; Kupjanszk lakosainak egy részét evakuálni kell
• Kijevnek minimum havi 356 ezer darab tüzérségi lőszerre lenne szüksége – sajtóhírek szerint az ukránok az EU tagállamaihoz fordultak havi negyedmillió darab biztosítása érdekében
• Még mindig téma az ukránoknak biztosítandó vadászgépek ügye
• Az ukránok is megerősítették egy új orosz, másfél tonnás (!) irányított siklóbomba bevetését
• A belarusz KGB nagyon szeretné megtalálni az orosz, A–50-es típusú korai felderítőrepülőgép elleni támadás elkövetőit, noha a támadást hivatalosan nem ismerték el
• EU-s keretben elindult annak a konkretizálása, hogyan lehet Oroszországot felelősségre vonni az elkövetett háborús bűncselekmények miatt

Részletes helyzetkép:

Az orosz erők Csasziv Jartól északkeletre és délre továbbra is offenzív tevékenységet folytatnak – a településen keresztül vonják ki Bahmut védőinek egy részét, illetve szállítják az utánpótlást a városban maradó ukrán egységek számára. A földutakon közlekedő ukránokra gyakorlatilag minden fegyvertípussal lőnek. Az oroszok lelassították az ostromgyűrű fizikai bezárására irányuló tevékenységüket, elállva a Hromove [Хромове] elleni, északi irányból indított támadásoktól (miután a [Hromovét Bahmuttal összekötő] hidat lerombolták, a település elvesztette logisztikai jelentőségét; a helységet a források egy része szerint az ukrán hadsereg fel is adta), illetve a támadások gyakoriságát Ivanivszkétől [Іванівське] délre korlátozva. A Bahmut védőire kifejtett nyomást azonban nem csökkentik: a városban tartózkodó ukrán erőket északi és déli irányból a városközpont irányába szorítják vissza – a védők egyes csoportjai azonban még a [várost észak–déli irányban kettészelő] Bahmutka folyó keleti partján is ellenállhatnak. Az ukrán hadvezetés szerint Bahmuttal kapcsolatban vannak, s nincs szó a teljes visszavonulásról (főleg a sebesült katonákat menthetik ki).

Az agresszor hadserege Bahmuttól délnyugatra, az M03-as autóút mindkét oldalán újrakezdte a támadásokat, s ugyanez történt Sziverszktől keletre, illetve Kreminnától észak- és délnyugatra is. Harcok folynak Avdijivkától északra és nyugatra, illetve a Donyeck városától nyugatra található kiszögellésben is. Az orosz erők újabb támadáskísérletet hajthattak végre a teljesen lerombolt Marjinkától délre található ukrán állások áttörése érdekében – a településen még mindig kitart az ukrán védelem. A helyi hatóságok Kupjanszk azon lakosainak evakuálását rendelték el, akik állandó tüzérségi tűz alá kerültek. A Kupjanszk északkeleti külterületén található településekért folyó harcokról szóló információk azonban ellentmondásosak. Az ukrán fél szerint az ellenséges támadások száma továbbra is jelentős – több mint százötvenre kerülhetett sor pénteken, szombaton több mint százharmincra, vasárnap pedig több mint kilencvenötre.

Március 6-ára virradóan az oroszok Shahed–136/131 drónok felhasználásával korlátozott célú támadást hajtottak végre – a védők a tizenöt elindított drónból tizenhármat lőhettek le. Az orosz rakétatámadások fő célpontja továbbra is a Donbaszban lévő ukrán erők háta – többek között Kramatorszkot és Pokrovszk [Покровськ] térségét támadták. Az agresszor tüzérsége és légiereje a teljes harcérintkezési vonal mentén, illetve az államhatár menti járásokban (különösen Szumi megyében) is folytatja a támadásokat és bombázásokat. A harctérségeken kívül Herszon és Nikopol a környékükkel egyetemben ugyanúgy fő cél maradt, mint Mikolajiv megye tengerparti sávja (különösen Ocsakiv környéke). Március 5-én ukrán diverzánstámadás eredményeként Melitopolban két orosz katonai bázis térségében robbanások történtek.

A Pentagon részleteket közölt az új, 400 millió dollár értékű, Ukrajnának szánt katonai segélycsomagról. A csomagba többek között a HIMARS-kilövőkhöz tartozó rakéták (korábban GMLRS irányított rakétákról tájékoztattak), 155 mm és 105 mm kaliberű tüzérségi lőszerek, a Bradley gyalogsági harcjárműhöz tartozó 25 mm-es lőszer, illetve (valószínűleg AVLB – Armored Vehicle-Launched Bridge; az M60-as harckocsi alvázán kialakított) – kísérőhidak találhatók. [Ford kieg.: „a kísérőhíd a műszaki csapatok által használt mobil hadihíd, amely elsősorban az utánpótlás szállítását végző járművek akadálymentes haladását szolgálja. Ezek a mobil hadihidak képesek együtt haladni a gépkocsioszlopokkal, ebből ered a kísérőhíd elnevezés.”] Ukrajna londoni nagykövete, Vadim Prisztajko [Вадим Пристайко] szerint Zelenszkij elnök nagy-britanniai látogatása során megállapodás született arról, hogy London kétszer annyi (azaz tizennégy helyett huszonnyolc) harckocsit ad át, mint amennyit korábban bejelentett. Szerhij Pritula Alapítványa [Фонд Сергія Притули] az ukrán hadseregnek átadta az első 24 páncélozott szállítójárművet abból a különböző típusokba tartozó, összesen 101 darabra rúgó mennyiségből, amelyet Nagy-Britanniában vásároltak, s melyeket a brit hadsereg hadrendjéből vontak ki. (A csomagban FV103 Spartan, FV104 Samaritan, FV105 Sultan, Stormer, Shielder, FV432 Bulldog, FV434 és FV106 Samson eszközök lehetnek.)

A The Financial Times szerint Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter EU-s partnereihez fordult annak érdekében, hogy azok 250 ezer darab tüzérségi lőszert adjanak át havonta. Jelenleg az ukrán hadsereg havi szinten a feladatok ellátásához szükségesnek tartott lőszermennyiség (594000 darab 155 mm kaliberű lőszer) pusztán egyötödét, száztízezer darabot használhat el, az összigény 60 százalékára becsült szükséges lőszerminimumot Kijev 356 ezer darabra tartja. Észtország külügyminisztere, Urmas Reinsalu szerint az EU-tagállamok védelmi miniszterei március 7-én és 8-án vitathatják meg egymillió, 155 mm kaliberű tüzérségi lőszer Ukrajna számára történő közös beszerzésének mechanizmusát. Reznyikov szerint az agresszor erői négyszer annyi lőszert használnak fel, mint a védők. Christopher Cavoli amerikai tábornok, a Szövetséges Erők európai főparancsnoka az orosz tüzérség lőszerhasználatát napi több mint 23000 lőszerre becsülte.

Március 5-én az NBC News arról tudósított: az Egyesült Államokban két ukrán pilóta tartózkodik, pilótaképességeiket az arizonai Tucsonban található bázison szimulátoron értékelik. Washington állítólag megerősítette, hogy március folyamán további tíz pilóta értékelését is hasonlóképpen fogják lefolytatni. Az amerikai hatóságok kiemelik: a program nem kiképzőjellegű, az egyesült államokbeli tartózkodásuk alatt a pilóták nem fognak repülőgép botkormánya mögé ülni. A hatóságok arra is emlékeztettek, hogy nincs tervben F–16-os vadászgépek Ukrajnának történő átadása. Másnap Jurij Ihnat, az [ukrán] Légierő-parancsnokság szóvivője bejelentette: vizsgálják, hogy mennyi időre van szükség a pilóták új generációs vadászgépekre történő átképzésére. Az értékelés szerint további lépéseket hozhatnak a kiképzést érintő kérdésekkel, illetve a nyugati harci repülőgépek beszerzésével kapcsolatban.

Március 5-én Jurij Ihnat megerősítette azon információt, mely szerint az oroszok bevetették az új, UPAB–1500W típusú irányított siklóbombát – ennek tömege másfél tonna, s a céltól körülbelül 40 km-re dobják le. A szóvivő rámutatott arra, hogy az orosz légitámadások hatékonyságának csökkentésének módja az újgenerációs vadászgépek beszerzése. Egy nappal később Reznyikov miniszter pontosította: Ukrajnának olyan vadászgépekre van szüksége, mint az F–16-os: a típus harctéri képességei korlátok közé szoríthatják az orosz légitámadások hatékonyságát. Hozzátette, hogy a földi célpontok megsemmisítésére tervezett csatarepülőgépek – mint az A–10 Thunderbolt II – az elhasználódásuk mértéke, illetve a pótalkatrészek hiánya miatt nem felelnek meg az ukrán igényeknek. Reznyikov azt is elmondta, hogy a hadiállapot bevezetésének pillanatában bejelentett mozgósítási tervet nem fejezték be: jelenleg mindenekelőtt gépkocsi-sofőröket, tüzéreket és mesterlövészeket keresnek, míg a mozgósítás lefolytatása során fellépő zavarok azon elektronikus személyi adatbázisok hiányából erednek, melyeket csak most hoznak létre.

Március 4-én Olekszandr Pavluk ukrán védelmi miniszter-helyettes kijelentette: az oroszok a fronton elért sikerek hiánya miatt egyre elkeseredettebbek, taktikájuk egyre inkább terrorisztikussá válik – az ellenség polgári célpontokat, illetve az alapvető szociális szükségleteket biztosító infrastruktúrát lövi. Pavluk véleménye szerint a helyi közösségek megfelelő működésének biztosítása érdekében a front hátában lévő területeken a katonai közigazgatás bevezetése elengedhetetlen, egyúttal kiemelte: a helyi hatóságok nem lehetnek politikai képviseletek – a háború idején ugyanis [a helyi hatóságok] mindenekelőtt olyan döntéshozatali központok, amelyek a fegyveres erők hátországát irányítják.

A „Tavasz” belorusz emberi jogi központ [Праваабарончы цэнтр «Вясна»] bejelentette: a [belarusz] KGB olyan személyeknél tart házkutatásokat, akik 2020 és 2023 között összeütközésbe kerültek a törvénnyel (beleértve ebbe a közigazgatási szabálysértést elkövetőket vagy azokat, akik kereskedelmi drónok tulajdonosai). Az előzetes adatokból az derül ki: legalább tíz főt vettek őrizetbe házkutatás után. A bűnüldöző szervek munkatársai a macsuliscsi [Мачулішчы] repülőtéren történt incidens szervezőit kereshetik – a repülőtéren drónok felhasználásával rongálhatták meg az oroszok A–50-es típusú korai előrejelző és légtérellenőrző repülőgépét. A hivatalos belorusz források tagadják, hogy anyagi kár keletkezett volna, független források szerint pedig a repülőgép önállóan hagyta el a repülőgépet, s javítás céljából Taganrogba irányították át.

Március 4-én a Közös Vizsgálóbizottságba tartozó államok (Litvánia, Lengyelország, Ukrajna) főügyészei Lembergben megállapodást írtak alá arról: Hágában Oroszország agressziós bűncselekményeit vizsgáló nemzetközi kutatóközpontot állítanak fel. A központ idén júliusban kezdi meg működését, s – Kijev szerint – hozzájárul egy, az „orosz politikai–katonai elit által elkövetett agressziós bűncselekmények megítélésével” foglalkozó különleges törvényszék felállításához. Egy nappal korábban Lembergben tett látogatást az USA főügyésze, Merrick Garland is – ő azon az „Egységben az igazságért” (United for Justice) c. konferencián vett részt, melyen többek között a lett köztársasági elnök, a holland miniszterelnök-helyettes, a lengyel igazságügyi miniszter, illetve a Nemzetközi Büntetőbíróság ügyésze is felszólalt. A konferenciát annak a kérdésnek szentelték, hogyan lehet Oroszországot felelősségre vonni a háborús bűncselekmények miatt.

Az OSW szakértőinek kommentárja:

A Bahmut bekerítését célzó orosz erőfeszítések lelassulását annak kell tulajdonítani, hogy a támadók teljes műveleti bekerítést értek el. A védők kapcsolattartását a várossal nem pusztán a terepviszonyok, hanem mindenekelőtt az agresszor tüzérségi tüze korlátozza – utóbbi pontosságának megnövekedéséhez a kanyargós földutakon bonyolított forgalom lelassulása is hozzájárul. Továbbra is nyitott kérdés: a Bahmut körülzárását célzó műveletek lelassulását milyen mértékben diktálja

• a megszállók saját veszteségeik korlátozására irányuló szándéka, illetve az, hogy a támadó hadsereg számára pihenőt biztosítsanak;
• s milyen mértékben az, hogy az oroszok a jelenlegi helyzetet az ukrán erők további kimerítésére akarják kihasználni – azokat Bahmut környékén úgy lekötni, hogy közben egyéb irányokban (Avdijivka, Liman és Kupjanszk) növelik tevékenységüket.

Mindezt az ukrán hatóságok képviselőinek a város stratégiai jelentőségéről tett nyilatkozatai alátámasztják – ezek arról árulkodnak, hogy a város megtartásának presztízsokai vannak. Mindezért Bahmut feladását végső megoldásként kezelik – s továbbra sem zárható ki, hogy az ukránok megpróbálják a település felmentését. Az orosz támadás jelenlegi főiránya Csasziv Jar, illetve az attól északra, a Bahmut, Kramatorszk és Szlavjanszk közötti dombháton fekvő helységek – ezek a dombok alkotják Donyeck megye északnyugati részének utolsó természetes védvonalát. [Ford. kieg.: a Wall
Street Journal március 5-én egy hosszabb, Csasziv Jarban készült anyagot hozott le a bahmuti helyzetről.]

Az OSW-elemzések magyar fordításai április 25-től kizárólag a Válasz Online felületén jelennek meg. Az erről szóló információkat itt olvashatja, a háború kitörése óta kiadott elemzések magyar változatát pedig itt találja.

Nyitókép: Bahmut a magasból február 27-én (fotó: AFPTV / AFP)

Ez a cikk nem készülhetett volna el olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>