Igenis be lehet vasalni az oroszokon a háborús kárt – a szakjogász most elárulja, hogyan

Két út is van, amelyen az oroszokat rá lehet szorítani, hogy az Ukrajnában általuk okozott károkat megtérítsék – igaz, egyik sem járható könnyen. De nem is lehetetlen: vendégszerzőnk sorra veszi a nemzetközi példákat, amikor sikerrel járt a háborús jóvátétel. László András Dániel a New York-i és Budapesti Ügyvédi Kamarába bejegyzett ügyvéd, több mint 20 év tapasztalattal rendelkezik nemzetközi peres és választottbírósági ügyekben. Nem a levegőbe beszél tehát. Háttér.

Ukrajna oroszok általi lerohanása óta az okozott emberi szenvedés mellett az anyagi károk mértéke is elképesztő. Noha jelenleg a figyelem középpontjában az elkövetők nemzetközi büntetőjogi felelőssége áll, nem mellékes kérdés az sem, mi lesz a sorsa az Oroszország által okozott károknak, amelyek becslések szerint már a nyár során meghaladták a 100 milliárd dollárt.

A Krím félsziget megszállásával kapcsolatos nemzetközi beruházásvédelmi ügyek megmutatták, hogy a beruházásvédelem hatékony eszköz lehet az oroszok által okozott anyagi károk orvoslására. Az ukrán kormány kezdeményezésére nemrég az ENSZ Közgyűlése határozatban szólította fel a tagállamokat az orosz háborúval okozott károk jóvátételére alkalmas mechanizmus, közkeletű elnevezéssel egy háborús jóvátételi bizottság létrehozására.

A két nemzetközi kártérítési mechanizmus az oroszok által elfoglalt területeken működő ukrán és külföldi, akár magyar cégeket is érintheti.

Beruházásvédelem

Az ukrajnai háború által érintett külföldi, köztük magyar beruházóknak a nemzetközi beruházásvédelmi szerződések biztosíthatnak jogorvoslatot.

Ezekben az egyezményekben két állam kölcsönösen kötelezettséget vállal arra, hogy védelmet, garanciákat biztosítanak a másik állam beruházói által a területükön megvalósított beruházások részére. Arra az esetre pedig, ha megsértenék ezeket a kötelezettségeiket, akkor már előre alávetik magukat választottbíráskodásnak. A nemzetközi jogban egyedülálló módon a választottbírósági eljárásra nem a két állam között kerül sor. A külföldi beruházó jogosult közvetlenül a fogadó államot perelni. Az eljárás egy nemzetközi, független választottbírói fórum előtt folyik, az ítéletet pedig külön nemzetközi szerződések alapján világszerte elismerik és végrehajtják.

Világszerte több mint 2000 beruházásvédelmi egyezményt kötöttek, Magyarországnak pedig több mint 50 országgal áll fenti beruházásvédelmi megállapodása. Köztük Oroszországgal is.

Ilyen beruházásvédelmi választottbírósági ítélet kötelezte Magyarországot kártérítés fizetésére a közelmúltban a francia élelmiszerutalvány-kibocsátók és angol mezőgazdasági vállalkozások részére, de ilyen beruházásvédelmi választottbírósági eljárást nyert a Mol is Horvátországgal szemben.

A beruházásvédelmi ügyekben eljáró választottbíróságok a Krím elfoglalását követő ügyekben szembesültek azzal a kérdéssel, hogy kiterjed-e az Oroszország által között beruházásvédelmi egyezmények hatálya a Krím félszigetre: vagyis felel-e Oroszország a Krím területén külföldi beruházásokban okozott károkért. A Krím félsziget ugyanis a nemzetközi jog formális szabályai szerint nem Oroszország része, a tényleges állami főhatalmat azonban Oroszország gyakorolja.

Az eljáró választottbíróságok egyöntetű válasza az volt, hogy igen. A Krímben beruházó külföldiek, akiknek hazájával Oroszország korábban beruházásvédelmi egyezményt kötött, a Krím területén is élvezik ezeknek az egyezményeknek a védelmét. Olyannyira, hogy az eljáró választottbíróságok szerint  a Krím elfoglalását követően az ottani ukrán beruházások is külföldi beruházásnak számítottak, és az ukrán–orosz beruházásvédelmi egyezmény alapján Oroszországot kártérítésre kötelezték például a Krímben korábban ukrán cégek által megvalósított ingatlan-, olajipari- és pénzügyi beruházásokkal kapcsolatban.

A háború során ténylegesen orosz ellenőrzés alatt álló ukrán területeken tehát a külföldi beruházók, köztük a magyar cégek és vállalkozások, akár közvetlenül az orosz államtól is követelhetik a háborús cselekmények során a beruházásaikban okozott káraik megtérítését.

Háborús jóvátételi bizottság

A beruházásvédelemhez képest a háború által okozott károk sokkal szélesebb körének kompenzálását valósíthatja meg egy háborús jóvátételi bizottság – ha létrejön.

Az ukrán kormány a nyár elején felhívta a nemzetközi közösséget egy háborús jóvátételi bizottság felállítására, neves nemzetközi jogi szakértők (köztük Amal Clooney) részvételével pedig munkacsoportot állított fel a tervek kidolgozására. A munkacsoportot a New York-i Columbia Egyetem Jogi Karán folyó Nemzetközi Jóvátételi és Helyreállítási Projekt (International Claims and Reparations Project, ICRP) támogatja, amelynek résztvevői korábban részletesen érveltek egy háborús jóvátételi bizottság felállítása mellett, bemutatva annak lehetséges céljait és megoldásait.

A háborús jóvátételi bizottság a nemzetközi jogban széles körben alkalmazott intézmény a fegyveres konfliktusok, nemzetközi válságok által okozott károk orvoslására. A modern nemzetközi jog kialakulása óta több mint 400 nemzetközi jóvátételi bizottság működött vagy működik ma is. Az első jóvátételi bizottságokat az amerikai függetlenségi háborút követően 1795-ben az Egyesült Államok és Nagy Britannia közötti Jay Szerződés hozta létre, a közelebbi múltból pedig a relatíve sikeres és ismertebb jóvátételi bizottságok közül említhető az iráni forradalommal kapcsolatos igényeket rendező Irán–Egyesült Államok Jóvátételi Bizottság (Iran–United States Claims Tribunal vagy IUSCT), a Kuvait Irak általi lerohanásával kapcsolatos igényeket rendező ENSZ Jóvátételi Bizottság (United Nations Compensation Commission vagy UNCC) vagy az Eritrea–Etiópia Jóvátételi Bizottság (Eritrea–Ethiopia Claims Commission vagy EECC).

Az érintett államok több okból is érdekeltek lehetnek jóvátételi bizottságok felállításában. Az anyagi kárpótlás biztosítása mellett a jóvátétel alkalmas lehet a korábbi helyzet lezárásának demonstrálására, a történelmi precedens létrehozására, elősegítheti a nemzetközi béke és biztonság fenntartását, vagy egy konkrét politikai probléma megoldását is. Ez utóbbira példa az Irán–Egyesült Államok Jóvátételi Bizottság, amely az iráni túszdráma megoldásához és egy esetleges háború elkerüléséhez járult hozzá. Hasonlóképpen: a Eritrea–Etiópia Jóvátételi Bizottság a két ország közötti háború lezárását, a békeszerződés létrejöttét segítette elő.

Az államok, illetve nemzetközi vállalatok nagy egyedi ügyei mellett a jóvátételi bizottságok megoldást jelenthetnek a kisebb összegű, de tömeges kártérítési igényekre is. Az ilyen ügyekre akár külön csoportos, az egyedi ügyeket megelőző, gyorsított eljárás hozható létre. Az Irán–Egyesült Államok Jóvátételi Bizottság például darabszámra 4700 jóvátételi igényről döntött, és több mint 2,5 milliárd dollár jóvátételt ítélt meg. Az UNCC körülbelül 1,5 millió igénylő uszkve 2,7 millió jóvátételi igényéről döntött, és összesen 52,4 milliárd dollár jóvátételt ítélt meg.

Szemben a beruházásvédelem rendszerével, egy jóvátételi bizottság mindig egyedi, az adott helyzetre létrehozott szervezet, egyedi  eljárási szabályokkal. Előnye pont ez a rugalmasság.

Az alkalmazott szabályok függvényében a bizottság elé kerülhetnek államok mellett magánszemélyek igényei is. Elképzelhető az is, hogy a bizottság döntsön jóvátételről akkor is, ha a kárt nem a nemzetközi jog megsértésével hanem pl. szerződésszegéssel vagy egyéb jogsértéssel okozták. Így a háborúra, a hadifoglyokkal vagy a civil lakosságra való bánásmódra vonatkozó nemzetközi jogi szabályok megsértése mellett például az Irán–Egyesült Államok Jóvátételi Bizottság hatásköre kiterjedt az amerikai és iráni állampolgárok, vállalkozások meg nem fizetett tartozásokból, szerződésekből vagy kisajátításból vagy hasonló intézkedésekből eredő kárainak jóvátételére is. Az UNCC pedig az olajipari vállalatok szerződésszegésből, szerződések lehetetlenüléséből eredő kárait is elbírálta, valamint a környezetkárosodásból, lég- víz- és talajszennyezésből eredő károk jóvátételéről is döntött.

A jóvátételez természetesen megfelelő források szükségesek. Az IUSTC esetében a forrást nagyjából 12 milliárd dollár értékű lefoglalt iráni vagyon biztosította, amely egy részénekek a jóvátétel érdekben történő felhasználásához Irán a helyzet rendezése érdekében hozzájárult. Az UNCC működését pedig az tette lehetővé, hogy Irak olajbevételeinek meghatározott részét az ENSZ Biztonsági Tanács határozata alapján a célra külön létrehozott jóvátételi alapba fizették be.

Az Európai Unió, az Egyesült Államok, illetve más országok által elrendelt szankciók alapján jelenlegi becslések szerint nagyjából 300 milliárd dollárnyi orosz állami vagyont, illetve további 30 milliárd dollárnyi, orosz oligarchákhoz kötődő magánvagyont fagyasztottak be. Az intézkedések a befagyasztott vagyon használatát, a vagyonnal történő rendelkezést korlátozzák, a tulajdonjogot azonban nem érintik. Az orosz együttműködés hiányában ezért csak akkor lehet ehhez hozzáférni, ha további szabályokat fogadnak el a befagyasztott vagyon elkobzására és jóvátétel céljára történő felhasználására.

Számos országban felvetődik ennek a lehetősége, Kanadában pedig egy nyáron elfogadott törvénymódosítás már meg is teremtette a jogi alapokat a befagyasztott orosz vagyon elkobzására és likvidálására. A befolyt bevételt egyelőre az ukrán menekültek, illetve Ukrajna megsegítésére használhatják.

Ugyanakkor az ilyen nemzeti jogszabályok a nemzetközi jogba ütközhetnek, amely tiltja a tulajdon – azonnali, teljes és feltétlen kártalanítás nélküli – kisajátítását. A szankciók nemzetközi jogi alapját megteremtő, az államok nemzetközi jogsértések miatti felelősségéről szóló szabályok ugyan lehetőséget adnak arra, hogy az államok ellenintézkedéseket vezessenek be más államokkal – jelen esetben Oroszországgal – szemben annak érdekében, hogy ez utóbbiakat a nemzetközi jog betartására kényszerítsék. Azonban az ellenintézkedések csak időlegesek lehetnek, a foganatosító állam csak átmenetileg függesztheti fel nemzetközi jogi kötelezettségének – konkrétan a tulajdon szabadságának a biztosítására irányuló kötelezettségének – teljesítését. A jogszerű helyzet helyreállítását követően az érintett államnak újra biztosítania kell nemzetközi kötelezettségei teljesítését, a tulajdon védelmét. Márpedig – mutatnak rá nemzetközi jogászok – ha egyszer az ellenintézkedésekkel véglegesen elvonták az érintettek tulajdonjogát, akkor később már lehetetlen teljesíteni az állam tulajdonjog védelmére vonatkozó nemzetközi jogi kötelezettségét.

A közvetlenül orosz állami szervek tulajdonában levő vagyontárgyak esetében további problémát jelentenek az államok, illetve az államok vagyonának immunitására, vagyis másik állam joghatósága alóli mentességre vonatkozó nemzetközi szabályok. Ezek szerint a külföldön található állami vagyon általában mentes a fogadó ország joghatósága és végrehajtása alól.

Noha a fenti kérdések első ránézésre elméleti jogi problémáknak tűnhetnek, valójában húsbavágó, az áldozatokat közvetlenül és súlyosan érintő, gyakorlati kérdésekről van szó. Az Egyesült Államokban például korábban a szeptember 11-i terrortámadások áldozatai hozzátartozóinak fizetendő kártérítésre kötelezték Afganisztánt, mert támogatást nyújtott a merényletek elkövetőinek. A Talibán 2021-es visszatérését követően az Afgán Nemzeti Bank amerikai bankokban tárolt vagyonát befagyasztották. Az áldozatok azonban hiba próbálják az Afgán Nemzeti Bank befagyasztott vagyonából kielégíteni a nekik megítélt kártérítést. Idén augusztusban egy New Yorki-i bíróság arra a következtetésre jutott, hogy az Afgán Nemzeti Bank, mint az afgán állam szerve, immunitás alatt áll, vagyona mentes az amerikai, belföldi végrehajtás alól.

Hasonló eset az 1983-ban egy libanoni amerikai támaszponton történt bombamerénylet áldozatainak részére Iránnal szemben megítélt kártérítésé. Az Amerikai Legfelsőbb Bíróság ítélete alapján a kártérítést az Iráni Nemzeti Bank 2 milliárd dollár befagyasztott vagyonából elégítettek ki. Irán most az ENSZ Nemzetközi Bírósága előtt perli az Egyesült Államokat azon az alapon, hogy ez nemzetközi jogba ütközött.

hirdetés

A nemzetközi jogrendet erodáló, egyoldalú intézkedések pedig a nyugati országoknak sem állnak érdekében. A befagyasztott orosz vagyon nemzetközi joggal összeegyeztethetetlen elkobzása ugyanis veszélyes precedenst jelenthet, és elősegítheti, hogy a jövőben nyugati országok vagyona is zsákmányul essen hasonló intézkedéseknek.

Hatékonyabb és gördülékenyebb lehet, ha a jóvátételre nem nemzeti szinten, hanem nemzetközi jogi szabályok alapján kerül sor. Az elmúlt hónapokban Ukrajna több mint 70 állam képviselőivel tárgyalt a jóvátételi bizottság támogatása érdekében. Ennek eredményeképpen Észtország, Lettország, Litvánia és Szlovákia pénzügyminiszterei közös nyilatkozatban támogatták a jóvátételt. Az ukrán kormány kezdeményezésére strasbourgi Európa Tanács szeptember 15-én határozatban mondta ki, hogy „érdeklődéssel vette tudomásul az ukrán javaslatot egy átfogó nemzetközi jóvátételi mechanizmus felállítására, beleértve, elsőként a károk bejelentésére vonatkozó nemzetközi nyilvántartást”.

Az ukrán kormány kezdeményezésére november 14-én az ENSZ Közgyűlése határozatban szólította fel a tagállamokat arra, hogy hozzanak létre egy mechanizmust az oroszok általokozott károk jóvátétele érdekében. A határozathozatal előtti felszólalások során az ukrán diplomaták arra emlékeztették az ENSZ Közgyűlést: 77 évvel ezelőtt nem volt kérdés, hogy a Szovjetunió erkölcsi alapon jogosult jóvátételre a második világháborúban és a német megszállás alatt elszenvedett károkkal kapcsolatban. A határozati javaslatot végül 94 ország támogatta, 14 ellenszavazattal szemben és 73 tartózkodással. A határozati javaslat ellen Oroszország és Kína mellett csak Nicaragua, Szíria és más, Oroszországgal közismerten szoros viszonyt ápoló országok szavaztak. A jelentősebb fejlődő országok, mint Brazília és India, tartózkodtak. Magyarország támogatta a határozatot.

Egy ténylegesen működő jóvátételi mechanizmus jelenleg még a jövő zenéje. Az ukrán kormány azonban eltökélt. Markijan Kliuhkovszkij, a jóvátételi munkacsoport tagja Zelenszkij elnök szavait idézi, amikor a jóvátételi bizottság ötletét prezentálták neki: „Leheltelenül nehéznek tűnik, de annyi lehetetlenül nehéznek tűnő dolgot tettünk már meg, mióta ez a háború megkezdődött.”


Nyitókép: orosz megszállás alatt megrongálódott lakóépületek a Kijev melletti Irpinyben 2022. április 12-én (fotó: Válasz Online/Vörös Szabolcs)

Ez a cikk nem készülhetett volna el olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>

Kategória: vélemény