Orosz megtorlás a hídrobbantás miatt – helyzetkép a 228. napon

·2022.10.10

Terrorbombázással válaszoltak az oroszok a kercsi híd elleni sikeres támadásra, válaszcsapásaikkal főként az energetikai létesítményeket támadták. Moszkva új parancsnokot nevezett ki az Ukrajnában harcoló orosz csapatok élére, akinek a múltja alapján nem lesznek skrupulusai, ha a konfliktus még az eddiginél is több polgári áldozatot követel. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép a 228. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalója. Szerzők: Andrzej Wilk, Piotr Żochowski. Fordította: Zeöld Zsombor.

A legfontosabbak röviden:

  • A kercsi híd elleni sikeres támadásra az oroszok Ukrajna-szerte terrorbombázással válaszoltak: kizárólag a polgári infrastruktúrát támadták
  • Moszkva új parancsnokot nevezett ki az Ukrajnában harcoló orosz csapatok élére: a tábornoknak a múltja alapján egyáltalán nem lesznek skrupulusai, ha a konfliktus még az eddiginél is több polgári áldozatot követel
  • Az oroszok Zaporizzsját intenzíven bombázzák és lövik tüzérséggel, Bahmuthoz közelednek – az ukránok pedig Harkiv és Luhanszk megyék közigazgatási határa mentén szabadítottak fel településeket
  • Lukasenka engedett az orosz nyomásnak: megkezdődött egy párezer fős orosz kontingens telepítése az országba; a belorusz lőszerraktárakból az oroszok többezer tonna felszerelést szállítottak el
  • Németországban és Lengyelországban is folyik majd az ukrán katonák kiképzése
A háború állása a 228. napon (forrás: Militaryland.net)

Részletes helyzetkép:

Október 10-én a reggeli órákban az orosz hadsereg több rakétatípussal, illetve ún. nagyhatótávolságú kamikázedrónokkal tömegtámadást indított az Ukrajna egész területén található kritikus (főleg az energetikai) infrastruktúrához tartozó létesítmények ellen. A támadások célpontjai Kijev (a főváros négy kerülete), Harkiv, Hmelnickij, Dnyipro, Ivano-Frankivszk, Kropivnickij, Kremencsuk, Krivij Rih, Lemberg, Mikolajiv, Odessza, Poltava, Ternopil, Vinnicja és Zaporizzsje, illetve a Harkiv, Hmelnickij, Ivano-Frankivszk, Kijev, Kirovohrad, Poltava, Szumi, Zaporizzsja és Zsitomir megyékben található kisebb települések voltak. Denisz Smihal miniszterelnök tájékoztatása szerint kijevi idő szerint 11 óráig nyolc megyében és Kijevben összesen 11 fontos létesítmény sérült meg. Helyi jelentések szerint Lemberg és Ternopil egyes kerületeiben szünetelt az elektromosáram-szolgáltatás, Harkivban az egész városban nincs áram, illetve a város egyes részein a vezetékes vízszolgáltatás is. Vitalij Klicsko kijevi főpolgármester bejelentette, hogy Kijevben és a Kijev megyében ideiglenesen kikapcsolják az áramot.

Az ukrán légierő parancsoksága mindehhez hozzátette, hogy 11:40-ig az oroszok 80 rakétát lőttek ki – ebből negyvenötöt, a tizenkét [iráni] Shahed–136-os drónból az ukrán erők pedig kilencet lőhettek le. Az orosz erők földről, tengerről és levegőből indított, manőverező robotrepülőgépeket is bevetettek. A támadásokban többek között tizenegy TU–95-ös és TU–160-as stratégiai bombázó vett részt.

Október 8-án reggel a Kercsi-szoroson átívelő hídon tűz ütött ki, illetve a híd egyik pályájának két pillére közötti pályalemez leomlott. Ezt egy teherautó felrobbanása okozhatta – a robbanás következtében a közúti híddal párhuzamosan futó vasúti hídon éppen akkor áthaladó, üzemanyagot tartalmazó tartálykocsik is kigyulladtak. A személyautó-forgalmat pár órával később újraindították (azonban a magántulajdonban lévő teherautókat és autóbuszokat nem engedik át a hídon, hanem a kompátkelőre terelik), míg a vasúti forgalom ugyanazon nap estéjére állt helyre.

Pár óráig az Azovi- és Fekete-tenger közötti hajóforgalom is szünetelt. Kezdetben olyan feltételezések születtek, hogy a támadás értelmi szerzője és végrehajtója az ukrán SZBU volt, bár a hivatalos bejelentésekben a szervezet képviselője erre kitérő választ adott. Mihajlo Podoljak, Ukrajna elnöki hivatala vezetőjének tanácsadója az orosz felet tette felelőssé, magát a támadást pedig az orosz polgári és katonai különleges szolgálatok közötti belső rivalizálás megnyilvánulásaként jellemezte.

Október 5-étől kezdve Zaporizzsja vált az orosz tüzérségi támadások és bombázások fő célpontjává. A várost naponta többször is támadják, az október 9-ét is magában foglaló időszakban legalább hatvan polgári személy halt meg. Az ellenséges tüzérség és légierő Harkiv, Mikolajiv, Nikopol és Szlavjanszk, illetve a harcérintkezési vonal mentén található települések elleni támadásokat is folytatja, és ugyanez történik az ukrán hadsereg háta ellen, illetve Csernyihiv és Szumi megyék államhatár menti járásaiban is. A védők által végrehajtott tüzérségi támadások és bombázások elsősorban a Herszon és Luhanszk megyében található orosz állásokat és azok hátát célozták.

Az ukrán erők keleten előrenyomultak, Harkiv és Luhanszk megyék közigazgatási határa mentén újabb településeket elfoglalva. Herszon megye északnyugati részén is visszaszerezték az ellenőrzést néhány település felett, ahonnan az orosz hadsereg kivonult. Az orosz egységek fokozták a Bahmut elleni nyomást: ennek köszönhetően a város déli és északi külvárosaiig nyomultak előre. A Horlivka és Avdijivka térségében, illetve a Donyeck városától nyugatra eső területeken végrehajtott újabb ellenséges támadás-kísérletek sikertelenül érhettek véget.

Október 10-én az Oroszországi Föderáció Biztonsági Tanácsának ülésén Vlagyimir Putyin ismét a kijevi hatóságokat vádolta terroristacselekmények végrehajtásával. Példaként a kercsi híd megrongálásán túl a kurszki atomerőmű infrastruktúrája elleni három támadást, illetve a Török Áramlat gázvezeték megrongálására tett kísérletet hozta fel, s hozzátette: az Ukrajna elleni mai tüzérségi támadás válasz a terrorcselekményekre. További ukrán aktivitás esetén a válaszcsapások is folytatódni fognak, mondta.

Október 8-án az Ukrajnában tevékenykedő orosz erők új vezetőjévé az 55 éves Szergej Szurovikint [Сергей Владимирович Суровикин] nevezték ki. Tapasztalt katonáról van szó, a Szíriában állomásozó orosz erők egyik vezetőjéről, aki 2017 óta az Orosz Légi- és Űrerők [оздушно-космические силыи] parancsnoka. 2022 júniusában az orosz védelmi tárca közleménye szerint a tábornokot ideiglenesen a Luhanszk megyében állomásozó orosz erők parancsnokságához delegálták. Parancsnokként Szurovikin a brutalitásáról híres, úgy hírlik, egyáltalán nem veszi figyelembe a polgári áldozatok számát.

Október 10-én Aljakszandr Lukasenka belarusz elnök a hadsereggel és a biztonsági apparátussal tartott megbeszélés során kijelentette: a nyugati határon tapasztalható helyzet fokozódása miatt az Orosz-Belorusz Államszövetség egyetértett Oroszországgal abban, hogy Belaruszba az Oroszországi Föderáció és a Belarusz Köztársaság regionális csapatösszevonását telepítsék. Ennek végrehajtása már két napja folyhat, vagyis Belarusz területére orosz egységeket telepítenek.

Viktar Hrenyin [Віктар Генадзьевіч Хрэнін] [belorusz] védelmi miniszter október 6-án kijelentette, hogy a belorusz hadsereg csattanós választ ad az államhatáron esetlegesen bekövetkező provokációkra. Kiemelte, hogy a belorusz és orosz fegyveres erők regionális csapatösszevonása minden olyan feladatot habozás nélkül végre fog hajtani, mely az Államszövetség védelmével áll összefüggésben. Hozzátette: „az államhatár menti térségekben tapasztalt katonai provokációk megfékezésére lépéseket tesznek”. Hrenyin szerint reális veszélye van annak, hogy Belaruszban belső konfliktus tör ki amiatt, mert Lengyelország, Litvánia, Lettország és Ukrajna területéről ellenséges tevékenységeket indítanak [az ország ellen].

A belorusz hatóságok tagadják a mozgósítás bejelentésének lehetőségéről meg-megjelenő információkat. Aljakszandr Valfovics, a Belarusz Biztonsági Tanács titkára azonban október 6-án elismerte: a mozgósítási képességek áttekintése keretében a tartalékosokat 25–30 napig tartó gyakorlatokra hívják be.

Az ukrán katonai hírszerzés értékelése szerint a Kreml növeli Lukasenkán a nyomást – célja, hogy a belorusz vezető aktív szerepet vállaljon az agresszióban. Az Ukrajnával közös határ közelében a belorusz hadsereg hat zászlóalj-harccsoportját vonták össze (ezek soraiban a Különleges Erők állományába tartozó gépesített és légideszant egységek is helyet kaptak). Az ukrán hírszerzés kiemelte, hogy az orosz hadsereg a belorusz raktárakból az ott tárolt (13 vasúti szállítmánynyi) tüzérségi lőszert elszállítja.

A német sajtó arról számolt be, hogy Németországban és Lengyelországban két többnemzeti kiképzőmisszió-parancsnokságot állítanak fel: a cél kezdetben körülbelül 15 ezer ukrán katona kiképzése. Lengyelországban olyan kiképzőcsoport tevékenykedhet, mely műveleti szinten biztosít képzést; ez kiterjed a tömegpusztító fegyverek és a kibertámadások elleni védelemre, az egészségügyi támogatásra, a logisztikai biztosításra, a felszerelés javítására, az utcai harcra, a tüzérségi harcra, illetve a légvédelemre. Németországban többek között aknamentesítéssel és taktikai tevékenységgel kapcsolatos képzésre kerülhet sor, s a tervek szerint az EU egyéb tagállamaiban is folytatnak majd kiképzést. Ukrán katonák kis csoportjai jelenleg Németországban és Spanyolországban vesznek részt az IRIS–T, illetve a Spada Aspide légvédelmi rendszerek használatára felkészítő kiképzésben. Az első kilövőállomást az ukrán hadsereg még idén ősszel megkaphatja. Ezen túlmenően Szlováka Ukrajnának két 155 mm űrméretű Zuzana 2 önjáró löveget, Németország két Bergepanzer 2 (a Leopard 1 harckocsi alvázára épített) műszaki mentőjárművet, Spanyolország pedig nyolc terepjárót, két mentőautót és öt tonna egészségügyi felszerelést adott át.

Október 7-én az ukrán hadsereg egyesített erőinek parancsnoka, Szerhij Najev tájékoztatást adott az Ukrajnában megfigyelt, megnövekedett orosz katonai szerepvállalásról. A csapatösszevonás össznagyságát 162 ezer katonára becsülik, ennek gerincét közel 120 zászlóalj-harccsoport alkotja – összehasonlításul: az agresszió kezdetekor [az oroszok] nem egész 140 ezer főt és 90 zászlóalj-harccsoportot vontak be. Najev szerint az oroszok megérezhetik az Iszkander-, a Tocska-, a Szmercs- és az Uragan-rendszerekhez való rakéták hiányát (az utolsó kettőhöz Belaruszból szerezhetnek lőszert: február 24-ét követően az oroszok a beloruszoktól 250 vagonnyi, több mint 10000 tonna lőszert szállíthattak el) – ezzel együtt is a felhasznált lőszer [mennyiségének] csökkenése elsősorban a frontvonal lerövidülésével hozható összefüggésbe. Az egyesített erők parancsnoka nem zárta ki egy Kijev elleni következő támadás lehetőségét – azonban úgy értékeli, hogy az erre való felkészülés jelenleg az oroszoknak két-három hónapjába kerülhetne. Najev megjegyezte: Kijev jelenleg jobban felkészült a védelemre, mint február 24-én [volt].

Az OSW szakértőinek kommentárja:

  • Az október 10-e reggel óta, egész Ukrajna területén végrehajtott támadásokat bosszúlépésként kell értékelni (kiváltó okuk a kercsi híd megrongálása és az ukrán hadsereg sikerei). A támadások terrorista jellegűek – nem katonai létesítmények vagy az ukrán hadsereg állomáshelyei semmisülnek meg, hanem az energetikai és közlekedési infrastruktúrát, illetve polgári létesítményeket veszik célba. Az alkalmazott taktikával a Kreml célja az, hogy pánik törjön ki a[z ukrán] társadalomban, és az, hogy megingassa a bizalmat a kijevi hatóságokban (miközben az ukrán vezetés hangsúlyozza, hogy lehetséges győzelmet aratni Oroszország felett).

  • A Kercsi-szoroson átívelő híd elleni támadás Oroszország számára jelentős imázsproblémát jelent – rávilágít ugyanis arra: Moszkva nincs abban a helyzetben, hogy a Krím-félszigettel stabil kapcsolatot tartson fel (a szárazföldi összeköttetés állandóan kitett az ukrán diverzánstámadásoknak, különösen Melitopol környékén). A támadás blamázs a RoszGvardija számára is, mely az átkelő biztonságáért felel. Azt, hogy a támadást az ukrán fél követte el – illetve azt, hogy az orosz fél nem volt felkészült a híd egyéb, nem katonai (légvédelmi rendszerek, víz alatti megfigyelés stb.) védelmére –, alátámasztja az a döntés, miszerint felfüggesztették a nehéz magángépjárművek áthaladását. Ez azt bizonyítja, hogy az oroszok komolyan tartanak a támadás megismétlődésétől; ennek során a híd másik hídpályája semmisülhet meg.
  • Szergej Szurovikin az Ukrajnában tevékenykedő orosz erők parancsnokává történő kinevezése azt jelenti, hogy a Kreml olyan katonára tett, akinek a katonai műveletek során nincsenek gátlásai a polgári áldozatok számának megsokszorozásával szemben. A lépéssel Szurovikin a légi- és űrerő-komponens irányításában szerzett tapasztalatait is elismerték: a tábornok többek között a stratégiai légierő tevékenységéért volt felelős – beleértve ebbe a nukleáris fegyverzettel felszerelt repülőgépekét is. Kinevezése az orosz pszichológiai műveletnek is része – ez alátámasztja azt a tézist: lehetséges, hogy Oroszország nukleáris fegyvert vet be.
  • A Belaruszra kifejtett orosz nyomás (Minszk aktívan csatlakozzon az Ukrajna elleni agresszióhoz és ellenséges lépéseket tegyen a NATO tagállamaival szemben) azt eredményezte, hogy Lukasenkát rávették: egy közös csapatösszevonás keretében egyezzen bele, hogy az orosz hadsereg megjelenjen a belorusz állam területén (valószínűleg maximum néhány ezer [orosz] katonáról van szó). Ezen csapatösszevonás gerincét a belorusz hadsereg fogja adni, az orosz kontingens létszáma ismeretlen. Feltételezhető, hogy a csapatösszevonás feladata nem pusztán az Ukrajna területén folyó harci cselekményekben való részvétel, hanem a NATO keleti szárnya ellen potenciálisan bevethető erők megnövelése is.

Az OSW-elemzések magyar fordításai április 25-től kizárólag a Válasz Online felületén jelennek meg. Az erről szóló információkat itt olvashatja, a háború kitörése óta kiadott elemzések magyar változatát pedig itt találja.


Nyitókép: Lángoló járművek a Krím-félszigetet Oroszországgal összekötő kercsi hídon október 8-án; a híd felrobbantása jelképesen és hadászati szempontból is súlyos csapás az oroszok számára (fotó: AFP)

Ez a cikk nem készülhetett volna el olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>

Kategória: OSW