Liman is az ukránoké – helyzetkép a 221. napon

OSW
| 2022.10.03. | OSW

Már az annektált területeken zajlik az ukrán hadsereg előretörése, amit az oroszok képtelenek megállítani. A frissen sorozott katonák érkezésétől nem javult az orosz egységek harcértéke. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép a 221. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalója. Szerzők: Piotr Żochowski, Andrzej Wilk. Fordította: Zeöld Zsombor.

hirdetes

A legfontosabbak röviden:

A háború állása a 221. napon, az oroszok minden fronton hátrálnak (forrás: Militaryland.net)

Részletes helyzetkép:

Szeptember legutolsó napjaiban az ukrán erők megkerülték a Donyeck megye északkeleti részében található orosz állásokat – ez ahhoz vezetett, hogy a környező településekről, végül pedig (október 1-jén) Limanból is sietve visszavonultak az orosz egységek. A harcok legvégén a háború előtt húszezres nagyságú várost a 2. Hadtest (az ún. Luhanszki Népi Milícia), az orosz hadsereg önkéntes tartalékosaiból (BARSz; Боевой Армейский Резерв Страны – БАРС) szervezett zászlóaljak, illetve a Nyugati és Központi Katonai Körzet egységeinek maradék alegységei védhették (maximum 5500 katonával). Az ukrán erők keleten (a Luhanszk megyében található Kreminna [Кремінна] irányában) folytatják tevékenységüket: meg nem erősített információk szerint délről a város alá érkezhettek, illetve mind egy helyi útkereszteződést, mind pedig Zaricsne [Зарічне] és Torszke [Торське] között a Zserebec folyón átkelőhelyet foglalhattak el. A Donbasz többi részén a helyzetben nem következett be számottevő változás: az orosz erők megismételték a Bahmut elleni támadáskísérleteket, s sikertelenül támadtak Sziverszktől délre, Horlivkától északnyugatra, illetve Donyeck városától észak- és délkeletre.

Liman elfoglalása után az ukrán hadsereg megindult a következő célpont, Kreminna felé (forrás: Militaryland.net)

Október 1-jén az ukrán egységek Herszon megyében újraindították támadótevékenységüket, sikert érve el a megye Dnyipropetrovszk megyével közös határszakaszán: két települést (Arhanhelszkét [Архангельське] és Miroljubivkát [Миролюбівка]) elfoglaltak. A jelenlegi harcérintkezési vonalon tovább folytatódnak a harcok – azonban az orosz hadsereg visszavonulhatott, és a Dnyeper folyó nyugati partja mentén, attól tizenpár kilométerre délre új védelmi vonalat építhet ki. Az ukrán erők Mikolajiv és Herszon megyék közigazgatási határa mentén – többek között Herszon irányában – is támadhattak. Különösen heves harcokra kerülhetett sor a Davidiv Brid-i elágazás környékén, ahol mind az ukrán, mind ezen támadásokat követően, szeptember vége előtt végrehajtott (a védők az Inhulec folyótól keletre fekvő állásainak likvidálását célzó) orosz támadások sikertelenül zárulhattak.

Az orosz tüzérség és légierő a teljes harcérintkezési vonal mentén, illetve Csernyihiv és Szumi megyék államhatár menti járásaiban szünet nélkül támadja az ukrán hadsereg állásait és azok hátát – az államhatár menti orosz tevékenység Harkiv megyét is érintette. Az ukrán hátország elleni támadások súlypontja azonban délre tolódott: a Zaporizzsja, Krivij Rih, Mikolajiv és Odessza elleni támadások intenzitása megnőtt; ezen városok és Dnyipro ráadásul rakétatámadások célpontjává is váltak. Harkivban relatív nyugalom állt be (a megyeszékhely agglomerációjában lévő városokat támadták). Az oroszok nem szüntették be a Nikopol, Ocsakiv, Kramatorszk és Szlavjanszk elleni támadásokat sem. Az ukrán erők tüzérséggel lőtték és bombázták az agresszor Herszon és Zaporizzsja, illetve Donbaszban [lévő állásait] – ezen támadások fő célja továbbra is Herszon és Nova Kahovka (beleértve a kahovkai híd térségét), illetve a Luhanszk megyében található orosz hátország.

Az ukrán vezérkar tájékoztatása szerint a délen található orosz egységeket folyamatosan erősítik. Bergyanszkba és Melitopolba a Roszgvardija további alegységeit telepíthették – utóbbi város térségébe az ún. részleges mozgósítás keretében újonnan besorozott katonák közül az elsők is megérkezhettek. Az oroszok további, Sz–300-as rendszerekkel felszerelt alegységeket is telepíthettek – ezeket (eredeti rendeltetésükkel ellentétesen) főleg szárazföldi célpontok elleni támadásra használják. Szeptember 30-án a Krímben állomásozó katonai egységeket helyezhettek teljes harckészültségbe.

Az orosz katonák Izjumból történt kivonása a[z orosz] hadsereg tevékenységének nyílt kritikáját vonta maga után – ebben többek között Ramzan Kadirov csecsen elnök, illetve Andrej Guruljov [Андрей Викторович Гурулёв] nyugalmazott tábornok, az 58. Összhaderőnemi Hadsereg korábbi vezetője, jelenlegi Duma-képviselő is részt vett (a harcokban részt vevő önkéntesek számottevő része jön Csecsenföldről). A Donyeck megye északkeleti részén bekövetkezett vereségért az ezen a területen a művelet lefolytatását irányító parancsnokot, Alekszandr Lapin tábornokot (Központi Katonai Körzet), a teljes hadművelet sikertelenségéért pedig Valerij Geraszimov vezérkari főnököt tették felelőssé.

A következő amerikai, 1,1 milliárd dollár értékű katonai segélycsomag keretében Ukrajna 18 HIMARS-kilövőt, 12 drónelleni harcra alkalmas „Titan” rendszert, 300 gépjárművet, többtucat utánfutós teherautót, rádiolokációs-, híradós-, és felderítőeszközöket, fel nem robbant robbanóanyagok felkutatására alkalmas eszközöket és csere-/pótalkatrészeket kaphat. A korábbi csomagokkal ellentétben a bejelentett fegyverzet és katonai felszerelés többségében nem az amerikai hadsereg készleteiből származik: mindezt először le kell gyártani, így Ukrajna az eszközöket legkorábban egy–két éven belül kapja meg. Dánia, Norvégia és Németország 92 (egyes források szerint 93) millió EUR értékű szerződést írt alá, mely keretében Szlovákia Ukrajna számára 16 „Zuzana 2” önjáró löveget gyárt le. A francia sajtó szerint az ukrán hadsereg 6–12 CAESAR önjáró löveget kaphat – az ezekről szóló szerződést korábban a dán hadsereggel kötötték meg. A litván Védelmi Minisztérium a lengyel WB Electronics vállalattal kötött szerződést két szett Warmate öngyilkos drón (indítóállomások, illetve az ezekhez tartozó 37–37 ún. kamikázedrón) Ukrajnának történő leszállítására. Október 2-án Törökországban vízre bocsátották az Ada-osztályba tartozó, Ivan Mazepa hetman nevét viselő korvettet – az ukrán Haditengerészet első olyan nagy hajóját, melyet nem a Szovjetuniótól örökölt.

Az ukrán vezérkar szerint az ukrán–belarusz államhatártól 50 km-re, a breszti oblasztyban fekvő Luninec [Лунінец] repülőterén intenzív építkezés folyik: barakkokat és lőszerraktárakat újítanak fel. Az államhatár közelében Sz–400-as rendszerekkel felfegyverzett orosz rakétaszázadokat, illetve új radarállomásokat figyeltek meg. Hírszerzőtevékenység eredményeként megerősítették, hogy a belorusz hadsereg az ukrán határ közelében még mindig maximum hét BTG-t tart készenlétben (összesen négy-hatezer főt). Belaruszban fél év óta, rendszeresen folynak a katonai gyakorlatok a
biztonsági tárcák részvételével. [BTG: zászlóalj-harccsoport; kb. 800–900 főből álló, több fegyvernem (pl. haditengerészet tengerészgyalogosai, tüzérség, páncélos erők stb.) állományából összeállított alakulat, „task force”
jelleggel.]

Zaporizzsja és Herszon megyék megszállt területei annexiójának bejelentését követően megkezdődött az orosz hadseregbe történő kényszermozgósítás: a férfiakat az utcán veszik őrizetbe, és irányítják őket a katonai bizottságokhoz. Az orosz útlevél hiánya nem ad felmentést a sorozás alól, a megszálló hatóságok mindenkire, aki az annektált területeken lakik, az Oroszországi Föderáció állampolgáraként tekintenek. Az ukrán hadsereg által ellenőrzött területekre való átszökési kísérletek megakadályozása érdekében minden kivezető utat lezártak. [Ford. megjegyzés: ezzel nagy valószínűséggel hasonló helyzet fog előállni, mint amivel pl. az észtek a II. világháborúban találkoztak: az ottani lakosság egy része német [köztük a Waffen-SS], másik része a Vörös Hadsereg állományában harcolt – a front 1944-es, nyugatra történő megindulásának eredményeként pedig egymás ellen. A kialakult helyzetről (észt harcol észt ellen, más egyenruhában) 2015-ben „1944” címmel film készült.]

Az OSW szakértőinek kommentárja:


Az OSW-elemzések magyar fordításai április 25-től kizárólag a Válasz Online felületén jelennek meg. Az erről szóló információkat itt olvashatja, a háború kitörése óta kiadott elemzések magyar változatát pedig itt találja.


Nyitókép: Az oroszok által hátrahagyott harci járművek roncsai a felszabadított Izjumban (fotó: Metin Aktas / Anadolu Agency via AFP)

Ez a cikk nem készülhetett volna el olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>

#háború#Oroszország#OSW#Ukrajna