Mese habbal: orosz annexiós álnépszavazások Ukrajnában – helyzetkép a 218. napon

·2022.09.30

Szeptember 23. és 27. között Ukrajna megszállt területein, illetve az Oroszországi Föderációban „népszavazásra” került sor az ún. Donyecki Népköztársaság (DNK; Donyeck megye), az ún. Luhanszki Népköztársaság (LNK; Luhanszk megye), illetve Zaporizzsja és Herszon megyék Oroszországhoz csatolásáról. Az orosz hatóságok által szeptember 28-án közzétett „eredmények” szerint a szavazásra jogosultak elsöprő többsége vett részt a szavazáson, s válaszolt igennel az annexiót firtató kérdésre. Ugyanezen a napon az el nem ismert államok bábkormányainak vezetői Moszkvába utaztak azzal a céllal, hogy véglegesítsék ezen államok Oroszországhoz történő csatolásáról szóló „megállapodásokat”. „Népszavazási” elemzés az OSW munkatársaitól. Fordította: Zeöld Zsombor.

[Ford. megjegyzés: az OSW az anyagot 2022. szeptember 28-án publikálta, még azelőtt, hogy Vlagyimir Putyin hivatalosan is elismerte volna az álnépszavazások eredményét. Az elemzés megállapításai azonban hosszabb távra szólnak.]

A szavazás Ukrajnában

Az álnépszavazásokat az ukrán erők katonai és diverzánstevékenységének kitett területeken az oroszok nem tudták biztosítani a helyi választókörök akadálytalan működését. Az álnépszavazások szavazókörös lebonyolítását a nagyobb városokban (Herszon, Bergyanszk vagy Mariupol) tudták megoldani – habár még itt is a mozgóurnákat részesítették előnyben. Sokszor ugyanazok az emberek több szavazatot is leadtak – ők a jelen nem lévők nevében is kénytelenek voltak szavazni. 

A „népszavazás” meséjét az a tény is igazolja, hogy a szervezők nem állítottak össze választói névjegyzéket vagy adatsort arról, hány lakos tartózkodik az ideiglenes megszállt területen. A megszálló hatóságok már a többnapos szavazás második napján kijelentették, hogy a „népszavazások” érvényesek – mivel azokon állítólag a „szavazásra jogosultak” több mint ötven százaléka vett részt, s biztosítottak arról is, hogy a szavazók többsége az Oroszországhoz való csatlakozás mellett van, s hogy az eredmény már eldőlt. Számos ukrán diverzánstámadást (robbanóanyaggal elkövetett robbantásokat a megszálló által elfoglalt objektumok környékén) jegyeztek fel.

Szavazás Oroszországban

A „népszavazások” meghamisítását egyszerűbbé tette, hogy Oroszországban és a megszállt Krímben több mint 600 szavazóhelyiséget nyitottak – ezekben a megszállt területek ideiglenesen „kitelepített” (valójában deportált) lakosai tudták leadni szavazataikat. A szavazásra a szavazóhelyiségekben és azokon kívül is sor került – utóbbira a szavazóbizottságok „kihelyezett ülései” keretében (ezekre formálisan a folyamat megkönnyítése miatt került sor). A korábban meghirdetett internetes távszavazásról viszont lemondtak. A hivatalos, ellenőrizhetetlen adatok szerint az Oroszországban megszervezett szavazókörökben az annexióra állítólag igennel szavazott:

  • Herszon megye esetében 32 135 fő (96,75 százalék);
  • Zaporizzsja megye esetében 38 762 fő (97,81 százalék);
  • Donyeck megye esetében 441 485 fő (98,69 százalék);
  • Luhanszk megyében pedig 394 250 (97,93 százalék).

Tálalás a propagandában

Az orosz propaganda részletesen és kiterjedten tudósított az álnépszavazásokról, amely az egyik vezető téma volt a televízióban. Az eseményt úgy mutatták be, mint egy „történelmi igazságtétel” utolsó lépését, illetve a „kijevi náci rezsim” elnyomását megtapasztaló lakosság „hazatérését”. A tudósítás következetesen nem vonta kétségbe a (magától értetődőnek és kiszámíthatónak minősített) eredményeket – ezek, a bejelentések szerint, a gyors hozzácsatolást eredményezik Oroszországhoz. 

Nagy figyelem fordult a külföldi „megfigyelők” véleményének idézésére, akik lelkesen fejtették ki abbéli meggyőződésüket: a szavazás tömeges, spontán és ki nem kényszerített volt – ez volt hivatott bizonyítani a „népszavazás” állítólagos hitelességét. (Negyven országból kb. 130 megfigyelő érkezhetett – általában oroszbarát szervezetek aktivistái.) Ezen kívül a hangsúly a szavazókról szóló érzelmes, részletesen megkoreografált tudósításokon volt – ők örömüket fejezték ki, hogy „Oroszország Anyácskához visszatérhetnek”.

Ukrán reakciók

Az álnépszavazásokat Ukrajna, illetve nyugati szervezetek és országok ugyanúgy elítélték, mint más államok. Kijev az „eredmények” bejelentésére reagálva egyértelmű, egyben nyugodt álláspontot vett fel – azokat érvénytelennek nyilvánítva, s hangsúlyozva: azok semmifajta jogi következménnyel nem bírnak az ukrán állam számára. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kiemelte: az annexió kizár bármifajta, Oroszországgal folytatandó béketárgyalást, egyben elutasította azokat az orosz zsarolási kísérleteket is, amelyek szerint a Kreml az Oroszországhoz hozzácsatolt megyékben a harcok folytatását Oroszország elleni közvetlen támadásként kezeli (s amely így a konfliktust eszkalálná). Az ukrán fél úgy vélte, hogy a „népszavazásokról” szóló, siettetett döntés a Harkiv megyében végrehajtott sikeres ukrán ellentámadásra adott „aszimmetrikus” válasz volt, illetve olyan manipuláció, amely a saját [orosz] kudarcok elfedésére irányuló szándékról árulkodik. A kijevi hatóságok büntetőeljárásokat indítottak azon személyekkel szemben, akik az illegális „népszavazás” megszervezésében részt vettek – ezen személyek tevékenységét Ukrajna területi integritása elleni bűncselekményként tekintik.

Nemzetközi reakciók

Szeptember 23-án megjelentetett közleményükben a G7-csoport vezetői bejelentették: nem ismerik el az álnépszavazásokat, illetve kinyilvánították: készek Oroszországgal szemben újabb szankciókat bevezetni. Az Egyesült Államok kijelentette, hogy követi a szavazással összefüggő helyzetet, s konkrét lépéseket tesz, ha Oroszország az annexió végrehajtása mellett dönt. A szavazás eredménye el nem ismerésének szándéka, illetve a megszállt területek esetleges, Oroszországhoz csatolásának egyértelmű kritikája a NATO kommunikációjában is megjelent: a szövetséges államok egyöntetűen nyilvánították ki akaratukat Ukrajna további, politikai és gyakorlati támogatására annak védekező háborújában. Hasonló álláspontot vettek fel az EU intézményei, illetve egyes tagállamai is. Szeptember 27-én az ENSZ BT tagjainak túlnyomó többsége (Oroszországon, Kínán és Indián kívül) egyértelműen kritikus álláspontot vett fel az ún. népszavazásokkal kapcsolatban: hangsúlyozták, hogy szükséges az ENSZ Alapokmányában foglalt alapelvek tiszteletben tartása – beleértve ezekbe Ukrajna a nemzetközi közösség által elismert határokon belüli területi integritását. A „népszavazások” eredményének el nem ismeréséről egyértelmű nyilatkozatot tettek többek között Törökország, Szerbia és Kazahsztán hatóságai is.

Az álnépszavazásokra, illetve a katonai tevékenység további, várható eszkalációjára válaszul a nyugati államok az Oroszországi elleni szankciókat vagy kiterjesztik, vagy ilyen irányú lépéseket jelentenek be. Szeptember 26-án Nagy-Britannia további hivatalnokokkal (33 személlyel, köztük a saját magukat önhatalmúlag kinevezett hatóságok vezetőit) és a „népszavazások” megszervezésében részt vevő jogi személyekkel (többek között a Gosnakkal, állami dokumentumok – köztük belföldi útlevelek – monopolgyártójával) szemben hozott korlátozásokat. A brit listára felkerült pl. Iszkander Mahmudov fémkohászati szektorban tulajdonnal rendelkező oligracha. Japán szankciókat vezetett be egyes, kiválasztott orosz kutatóintézetekkel szemben, és megtiltotta a vegyifegyverek előállításához szükséges áruk és alapanyagok exportját Oroszországba.

Az EU és az Egyesült Államok is bejelentette az Oroszországgal szembeni korlátozások kiterjesztését, amelyek további természetes és jogi személyekre vonatkozhatnak – köztük az Ukrajna megszállt területeiről származókra. Az amerikai igazságügyi tárcája a Kongresszushoz fordult, hogy a törvényhozás jogszabályi változásokat vezessen be annak érdekében, hogy a befagyasztott orosz pénzügyi eszközöket fel lehessen használni Ukrajna támogatására. Az EU többek között az IT vagy a kiberbiztonság területén felhasználható civil technológia exporttilalmának bevezetését vizsgálja, illetve a pénzügyi korlátozások kiterjesztését. Szeptember 19-én ugyanakkor a világ élelmezés- és energiabiztonságának biztosítása céljából az Európai Bizottság egyes szankciók enyhítéséről szóló iránymutatást adott ki – uniós jogalanyoknak megengedve többek között az orosz szén és műtrágya szállítását harmadik országokba (akár az EU területén keresztül).

Az OSW szakértőinek kommentárja:

• Az annexiós álnépszavazások teljes mértékben kreációk, az orosz biztonsági erők ellenőrizte politikai rendezvények voltak. A szavazás folyamatát úgy szervezték meg, hogy a korábban feltételezett „eredményeket” érjék el – ezeknek az égvilágon semmi köze nincs sem a valósághoz, sem a helyi, a megszálló által terrorizált lakosság érzéseihez. A „népszavazásokból” propagandalátványosságot csináltak – ennek célja az orosz társadalom meggyőzése volt arról, hogy Ukrajna ideiglenesen megszállt területeinek lakosai „valóban Oroszországhoz akarnak csatlakozni”, illetve, hogy a Moszkva által, állítólagosan humanitárius okokból kezdeményezett „különleges katonai művelet” sikerrel zárult.

• A következő napokban várható a „népszavazások” által érintett területek Oroszországhoz történő formális hozzácsatolása. Az erről szóló dokumentumokat (az ún. nemzetközi szerződést és az Oroszországi Föderáció szubjektumai számának növeléséről szóló föderatív alkotmányos törvényt) a Parlament mindkét házának (a Szövetségi Gyűlésnek) kell jóváhagyja – ez bármelyik pillanatban, gyorsított eljárásban megtörténhet. Valentina Matvijenko, a Felsőház elnökének, illetve az Alsóház (Duma) elnökének, Vjacseszlav Vologyinnak nyilatkozatai arra utalnak, hogy a parlament erről október 3-án, 4-én dönthet. A sajtóhírek arra utalnak, hogy a Kreml új, kilencedik szövetségi körzetet hozhat létre az annektált területekből és a Krímből.

• Moszkva szándékai szerint a megszállt területek beolvasztása lehetővé teszi az orosz „atomernyő” alá eső területek elleni ukrán agresszióról szóló tézisek promotálását, és azt, hogy Kijevet rávegye a támadótevékenység felhagyására. Eddig a konfliktus eszkalálásával való fenyegetés nem befolyásolta az ukrán hadsereg tevékenységét. Az agresszor erői védekező állásokat vesznek fel és a közeljövőben nem lesznek abban az állapotban, hogy a frontvonalat számukra előnyös módon változtassák meg. Ezen túlmenően az annexió az elfoglalt területeken nem garantálja a helyzet stabilizálását. A helyi lakosság engedelmességét elnyomással fogják kikényszeríteni, a lakosság morálját pedig tovább fogja rontani az orosz hadseregbe való mozgósítás megkezdése. Utóbbi a megszállt területek Oroszországhoz csatolásával összefüggő folyamat befejezése után kezdődhet el.

• Az annexió még jobban radikalizálni fogja az ukrajnai oroszellenes hozzáállást, az ukrán hadsereg a további harcok folytatását érintő motivációjára nem lesz negatív hatással, és megmerevíti Kijev álláspontját az esetleges béketárgyalások kapcsán. Az annektált területek továbbra is diverzánstevékenység helyszínei lesznek. Az annexió megkönnyíti Kijev számára, hogy 1) fokozza az Oroszország elleni vádakat (miszerint támadó háborút vív); 2) lobbizzon Oroszország terroristaállamként való elismeréséért; 3) további fegyverszállítmányokat és újabb szankciók bevezetését kérjen.

• Várható, hogy az orosz társadalom számottevő többsége pozitívan tekint majd a megszállt földek Oroszországgal történő „egyesítésére”. A szeptember elején publikált, független Levada Központ által végzett közvélemény-kutatás eredményei szerint az oroszok 45 százaléka támogatta Zaporizzsja és Herszon megyék Oroszországba olvasztását; 21 százalék gondolta, hogy ezeknek független államoknak kellene lenniük; és pusztán 14 százalék válaszolta, hogy ezeknek Ukrajna határain belül kellene maradniuk (ezeket az eredményeket a háború és a háborús cenzúra körülményei között óvatosan kell kezelni). Idén februárban (az invázió kezdete előtt) az oroszok 33 százaléka volt az ún. DNK és LNK függetlensége mellett, 25 százalék támogatta azok Oroszországhoz csatolását, s 17 százalék pedig azt, hogy Ukrajna részeként kapjanak autonómiát.

• Az álnépszavazásokkal az Oroszországi Föderáció brutális módon sértette meg a nemzetközi jog alapelveit. Mind a megszállt területek Oroszországhoz csatolásának elismerésével kapcsolatos nyugati elutasítás, mind az új szankciók bevezetésének bejelentése beleilleszkedik az eddig Ukrajnát támogató lépések sorába. Az eddig Moszkvát támogatni tűnő államok (pl. Szerbia vagy Kazahsztán) egyértelmű nyilatkozatai arról, hogy a „népszavazások” eredményét nem fogadják el – illetve az, hogy egyetlen ország részéről sincs reakció a Kreml által tervezett annexió elismerésére – tovább mélyíti Oroszország elszigetelődését.

• Az Oroszország elleni új korlátozásokról szóló előzetes bejelentések a Nyugat eléggé korlátozott válaszlépésére utalnak. A háború hét hónapja alatt a nyugati államok már szankciókat hoztak az orosz gazdasági szektorok többségével szemben. Az acél és szén EU-s importjának tilalma nyárig nem lépett életbe, a korlátozások számottevő része pedig (pl. az Oroszországba irányuló technológiai export tilalma) Moszkvát fokozatosan érinti – és ezek hatása csak hosszú távon lesz érzékelhető. Az orosz költségvetés nézőpontjából kulcsfontosságú szankciók (mint pl. az olaj és olajszármazékok EU-ba történő behozatalának tilalma) pedig 2022–2023 fordulóján lépnek életbe. Ezzel szemben az egyes korlátozások lazításáról szóló jelek megerősíthetik a Kreml hitét abban: a Nyugat elveszíti azon képességét, hogy közösen tegyen Oroszországnak kárt okozó lépéseket. Az, hogy az Európai Bizottság korlátozza az orosz szén harmadik országokba irányuló szállítására vonatkozó szankciókat, jelentősen megkönnyíti, hogy az orosz exportőrök alternatív vevőkhöz jussanak. Ugyanakkor fennáll a szankciók megkerülésének kockázata – a harmadik országba szánt szenet akár az EU területén keresztül is lehet majd szállítani.


Az OSW-elemzések magyar fordításai április 25-től kizárólag a Válasz Online felületén jelennek meg. Az erről szóló információkat itt olvashatja, a háború kitörése óta kiadott elemzések magyar változatát pedig itt találja.


Nyitókép: ünneplő emberek Moszkvában, ahol Vlagyimir Putyin orosz elnök aláírta az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek Oroszországhoz való csatlakozási egyezményét 2022. szeptember 30-án (fotó: MTI/EPA/Jurij Kocsetkov)

Ez a cikk nem készülhetett volna el olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>

hirdetés

Kategória: OSW